G.Horváth Boglárka: Vázlatok/Ember Embernek Embere/
Megnyitotta Karafiáth Orsolya, Wéber Kristóf, 2019. május 30-án, 18 órától
A kiállítás megtekinthető június 27-ig

A kiállítás a megnyitót követően csak e-mailben történő előzetes időpont-egyeztetéssel látogatható.
E-mail: ligal@c3.hu





G.Horváth Boglárka: Ember embernek embere
 /Vázlatok/

Évekig gondolkoztam azon, hogyan érlelődhetne össze képeimben minden, amivel eddig foglalkoztam: tér, idő, konceptuális gondolkodás, festészet, portré, csendélet.
Úgy tűnik számomra ebben a sorozatomban ezeket sikerül együttesen működtetni, a közöttük érzékeltethető feszültségeket és különbségeket kibékíteni egymással.
Gondolatok:

1. Helyemet a festészetben, a festők között keresem.
2.Elengedhetetlennek tartom a festészeten túl működő jelentős művészek gondolatiságának tanulmányozását és megértését, mivel azok meghatározó szerepet játszottak és játszanak a jelenlegi festészeti magatartások alakulásában is.
3. Korunkban a festőnek gondolkodnia kell arról, hogy ki ő és mit képvisel.
4. A gondolkodás sokszor túllépi a festői érzékenységet.
5. állást szeretnék foglalni a festészet jelentősége mellett.

Koncept:

Gondolataimból arra jutottam, hogy van egy igen keskeny terület, amelyen belül érdemes kutatni, megismerni, a festészet mellett kitartva tisztelegni a festészeten túllépő alkotó művészet jelentős képviselői előtt. Hozzáállásuk a világhoz, magukról alkotott képük, akcióik, észrevételeik, publikációik, dokumentációk formájában maradt csak fenn. Ami egy konceptuális művész esetében épp olyan fontos , ha nem még fontosabb, mint maga a múzeumban őrzött alkotás.
Különösen mai szemmel nézve lehet még fontosabb, hiszen a kortárs művészetben van egy évtizedek óta érzékelhető tendencia, melynek lényege, hogy a művész nem hagyományos értelemben vett művészetet produkál, hanem megelégszik annak dokumentálásával.A néző tehát a galériában a művészet dokumentumaival találkozik, ha pedig művészeti tárgyú könyveket lapozgat, azokban újabb, a művész tevékenységével kapcsolatos dokumentumokkal szembesül. Dokumentum dokumentum hátán, mondhatja a kívülálló, s ebben kétségtelenül van igazság. Meg abban is, amit az esztéták és kritikusok mondanak: hogy ezeket a dokumentumokat nagyon sokféle módon lehet és kell kezelni. Ami engem illet én úgy kezelem őket, ahogy a festők maga a látványt mindig is kezelték. Figyelem a dokumentumokat, különösen a nem művészi célzattal készült fényképeket- egy kicsit úgy, ahogy némely tájképfestők a természetet figyelték- s a mintegy magától ikonszerűvé vált dokumentumokat visszafordítom a festészet nyelvére.
Portrékat festek az általam választott művészekről, saját terükben, saját tárgyaikkal körülvéve, miközben a kép szerkezetén és a festés módján keresztül megpróbálok érzékeltetni valamit abból a szellemiségből, amelyről egyébként csak más médiumok révén tájékozódhatunk.

"Bogi-gondolatok IV.: A gondolkodás sokszor túllépi a festői érzékenységet.
Későre jár már, vagy túl korán van, mikor a próbateremből hallom, ahogy Bús Misi tömegoszlat egy YouTube dj jóvoltából. Harminc éve kész az egész, és levert a nő, akiről még mindig nem tudjuk, hogy szőke vagy barna, de nekem mégis jobban esik most, mint a Getnó vagy a Twist and shout…
Nem tart sokáig az élmény, mert mire feleszmélek, az ismeretlen ismerősök gitárt ragadnak, egyikük beül a dobok mögé, valaki a mikrofont támadja egy megafonnal, a dj pedig az egészre ráúsztatja a Bukott diákot a Zámbó-dinasztia valamelyik tagjának előadásában.
A szürreális jelenetnek végül a szomszédok felháborodásával megtámogatott belső ellenállás vet véget. Duchamp közben sunyin ül és hallgat."

Részlet Pauer Emánuel megnyitó beszédéből, amely a Memoart galériában hangzott el.
2015.09.08 

 "A kiállítás címéből is kiderül, hogy kiket látunk a képeken: embereket. Rendben, de kik ők, miért esett épp ő rájuk modellként G.Horváth választása? Mert ezek bizony, tágabb értelemben vett családi képek. A festmények fókuszában rokonok, értem alatta szellemi rokonok ülnek, vagy állnak, olyan festő példaképek, akik gondolkodása, élete hatással volt, van Bogira, olyan kisugárzású személyiségek, akikkel bármikor szívesen teázna, vagy Unicumozna és beszélgetne, nem csupán művészetről, hanem testről és lélekről, életről és halálról is. Mert valamennyi választottja nem csupán művész, akár kimagasló mművész, hanem néha meghökkentően izgalmas életű, pályájú az extremitásoktól sem mentes, a világról karakteresen gondolkodó ember is."

Részlet Kemény György megnyitóbeszédéből, amely a Memoart galériában hangzott el. 
2017.09.30.

Ezeket az emberséges méretű olajképeimet minden esetben kutakodás, böngészés és rajzolás előzi meg, azaz a festészet hagyományos útját képviselve : vázlatokat készítek, papírra ceruzával, tollal, pasztellel , vázlatfüzetekbe vagy külön álló papírdarabokra az általam kiválasztott személyről, tárgyairól és műveiről, mielőtt a vásznon megjelenne az addigra már- már szinte teljesen letisztult kép. Jelen kiállításomon ezeket szeretném az érdeklődők szeme elé tárni, a bennük rejlő  esetlenséggel, keresgéléssel avagy biztató bátorítással együtt.