"NEM MONDUNK LE LELKIISMERETÜNKRÕL"
Az alábbi nyilatkozatot prominens amerikai közéleti személyiségek tették közzé, a terrorizmussal szemben viselt háborúval kapcsolatban
Friday June 14, 2002, The Guardian
 

    Azt szeretnénk, ha senki ne mondhatná, hogy az amerikai nép nem tett semmit, mikor a kormánya meghirdette a maga korlátlan háborúját, és bevezette szigorú, új elnyomó intézkedéseit. Ezen nyilatkozat aláírói arra hívják fel az Egyesült Államok népét, hogy tanúsítsanak ellenállást a szeptember 11-ét követõen kialakított politikai irányvonallal szemben, mely komoly veszélybe sodorja a világ népeit.
    Hisszük, hogy népeknek és nemzeteknek joguk, hogy a saját sorsukat meghatározzák, mentesen minden nagyhatalmi katonai kényszertõl. Hisszük, hogy az Egyesült Államok kormánya által fogvatartott és üldözött valamennyi személynek azonos joga van a törvényes elbánáshoz. Hisszük, hogy a kérdezés, a bírálat és az egyet nem értés értékek, melyeket védeni kell. Ezekért a jogokért mindig ki kell állni, mindig harcolni kell értük.

    Hisszük, hogy lelkiismeretes embernek felelõsséget kell vállania azért, amit a kormánya tesz - mindenek elõtt pedig az olyan igazságtalanságoknak kell ellene szegülnünk, amelyeket a mi nevünkben követnek el. Ezért arra hívunk fel minden amerikait, hogy álljon ellen a háborúnak és elnyomásnak, melyet a Bush-vezetés szabadított a világra. Ez a háború igazságtalan, érkölcstelen és illegitim. Mi a világ népeivel való egyetértést választjuk.

    Mi is sokkoltan álltunk a szeptember 11-i borzalmak elõtt. Mi is gyászoltuk az ártatlan áldozatok ezreit, mi is a fejünket ráztuk, látván a vérfürdõ rémisztõ képeit - még ha emlékeztünk is hasonló jelenetekre Bagdadban, Panama Cityben, és egy generációval ezelõttrõl, Vietnamban. Együtt kérdeztük kétségbeesetten több millió amerikaival, hogyan történhetett meg ilyesmi?

    De alig kezdõdött meg a virrasztás, mikor az ország csúcsvezetõi már ránk is szabadították a bosszú szellemét. "Jó a Rossz ellen', így szólt a leegyszerûsített forgtókönyv, melyet a gerinctelen és megfélemlített média gyorsan felkapott. Azt mondták nekünk, hogy a szörnyûségek okaira rákérdezni felér a hazaárulással. Nem lehetett vita. Egyszerûen nem léteztek érvényes politikai vagy erkölcsi kérdések. Az egyetlen lehetséges válasz pedig: háború külföldön, elnyomás otthon.

    A Bush-vezetés, a mi nevünkben, nemcsak egyszerûen lerohanta Afganisztánt, de azt a jogot is vindikálta magának és szövetségeseinek, hogy ezentúl bárhol, bármikor bevethesse a katonai erejét. Mindennek erõs visszhangját mindenünnen hallani lehetett, a Fülöp-szigetektõl egészen Palesztínáig. A kormány most nyíltan készülõdik az Irak elleni totális háborúra - egy olyan ország ellen tehát, mely semmiféle kapcsolatban nem áll a szeptember 11-i borzalommal. Miféle világ lesz ez, ha az Egyesült Államok kormányának biankó csekke van arra, hogy kommandókat, gyilkosokat, bombákat vethesseen be bárhol, ahol gondolja?

    A kormány, a mi nevünkben, két osztályra bontotta az Egyesült Államok népét: azokra, akiknek az USA törvénykezése által biztosított alapvetõ jogokra legalábbis ígérete van, és azokra, akik, most úgy tûnik, tökéletesen jogfosztottak. A kormány több mint 1000 emigránst gyûjtott be és tart fogva titokban és meghatározatlan ideig. Százakat deportáltak, és további százak vannak a mai napig börtönben. Évtizedek óta elõször újra vannak olyan nemzetiségek, akik egyenlõtlen elbírálást kapnak a bevándorlási eljárás során.

    A kormány, a mi nevünkben, az elnyomás felhõjét borította a társadalomra. Az elnök szóvivõje arra figyelmezteti az embereket, hogy "vigyázzanak, mit mondanak". Másként gondolkodó mûvészek, értelmiségik és professzorok látniuk kell, ahogy a nézeteiket eltorzítják, támadják és elhallgatják. Az úgynevezett Hazafias Törvény - együtt a számtalan hasonló állami szintû rendelettel - új intézkedési hatásköröket ad a rendõri tisztogatásokhoz, amelyek titkos bíróságok elõtt zajló titkos eljárásnak taroznak csak felelõsséggel, ha egyáltalán felelõsségre vonja õket bárki.

    A végrehajtó hatalom, a mi nevünkben, magáévá tette más kormányzati ágak szerepét és funkcióit. Katonai bíróságok állnak föl, laza bizonyítási szabályozással, és a rendes bíróságokhoz való fellebezés joga nélkül. Az elnöki toll egyetlen vonása "terroristává" tehet teljes csoportokat.

    Komolyan kell vennünk az ország csúcsvezetõit, mikor egy teljes generáción átívelõ háborúról, és egy új belsõ rendrõl beszélnek. Egy új, a világgal szemben folytatott, nyíltan birodalmi  politikával állunk szemben, és egy olyan belpolitikával, amely félelmet kelt és manipulálja azt, hogy megrövidíthesse a jogainkat.

Az események halálos ívüket követték az elmúlt hónapok eseményeiig, amelyeket annak kell látnunk, amik, és amelyekkel szemben ellenállást kell tanúsítanunk. A történelemben túl sokszor történt, hogy addig vártak az emberek, míg már késõ lett ellenállni. Bush elnök kijelentette: "Vagy velünk vagy, vagy ellenünk". Itt a válaszunk: Nem endgedjük meg Önnek, hogy az egész amerikai nép nevében beszéljen. Nem adjuk fel a kérdezéshez való jogunkat. Nem mondunk le a saját lelkiismeretünkrõl a biztonság hamis ígéretéért cserében. Nem akarjuk részét alkotni ezeknek a háborúknak, és elutasítunk minden olyan következtetést, sugallatot, hogy azok a mi nevünkben, vagy a mi jólétünkért folynának. Kezünket nyújtjuk mindazoknak, akik világszerte szenvednek ettõl a politikától; szolidaritásunkat szóval és tettel fejezzük ki.

    Mi, ezen nyilatkozat aláírói, arra hívunk minden amerikait, hogy csatlakozzon hozzánk, hogy erõsebbé tegyük a kihívást. Üdvözöljük és támogatjuk a most folyó tiltakozást, az elhangzó bírálatokat, ha jól tudjuk is, sokkal-sokkal többre van szükség, hogy valóban megállíthassuk ezt az úthengert. Inspirálnak minket azok az izraeli szolgálatmegtagadók, akik teljes személyes kockázatvállalással kimondják: 'mindennek van határa' és megtagadják a szolgálatteljesítést a megszállt területeken.

    Rendelkezésünkre áll az ellenállás számos példája az Egyesült Államok múltjából: azokétól, akik a rabszolgaság ellen lázadtak, azokéig, akik tiltakoztak a vietnami háború ellen, megtagadták a paracsokat, elégették a behívójukat és szolidaritást vállaltak a szolgálatmegtagadókkal. Ne okozzunk csalódást a figyelõ világnak a hallgatásunkkal és a cselekvésképtelenségünkkel. Hallja inkább a világ a fogadalmunkat: ellenállunk a háborús és elnyomó gépezetnek, és másokat is arra hívunk, hogy tegyenek meg mindent a megállításáért.

Aláírók:
Michael Albert
Laurie Anderson
Edward Asner, actor
Russell Banks, writer
Rosalyn Baxandall, historian
Jessica Blank, actor/playwright
Medea Benjamin, Global Exchange
William Blum, author
Theresa Bonpane, executive director, Office of the Americas
Blase Bonpane, director, Office of the Americas
Fr Bob Bossie, SCJ
Leslie Cagan
Henry Chalfant,author/filmmaker
Bell Chevigny, writer
Paul Chevigny, professor of law, NYU
Noam Chomsky
Stephanie Coontz, historian, Evergreen State College
Kia Corthron, playwright
Kevin Danaher, Global Exchange
Ossie Davis
Mos Def
Carol Downer, board of directors, Chico (CA) Feminist Women's Health Centre
Roxanne Dunbar-Ortiz, professor, California State University, Hayward
Eve Ensler
Leo Estrada, UCLA professor, Urban Planning
John Gillis, writer, professor of history, Rutgers
Jeremy Matthew Glick, editor of Another World Is Possible
Suheir Hammad, writer
David Harvey, distinguished professor of anthropology, CUNY Graduate Centre
Rakaa Iriscience, hip hop artist
Erik Jensen, actor/playwright
Casey Kasem
Robin DG Kelly
Martin Luther King III, president, Southern Christian Leadership Conference
Barbara Kingsolver
C Clark Kissinger, Refuse & Resist!
Jodie Kliman, psychologist
Yuri Kochiyama, activist
Annisette & Thomas Koppel, singers/composers
Tony Kushner
James Lafferty, executive director, National Lawyers Guild/LA
Ray Laforest, Haiti Support Network
Rabbi Michael Lerner, editor, Tikkun magazine
Barbara Lubin, Middle East Childrens Alliance
Staughton Lynd
Anuradha Mittal, co-director, Institute for Food and Development Policy/Food
First
Malaquias Montoya, visual artist
Robert Nichols, writer
Rev E Randall Osburn, executive vice president, Southern Christian
Leadership Conference
Grace Paley
Jeremy Pikser, screenwriter
Jerry Quickley, poet
Juan Gumez Quiones, historian, UCLA
Michael Ratner, president, Centre for Constitutional Rights
David Riker, filmmaker
Boots Riley, hip hop artist, The Coup
Edward Said
John J Simon, writer, editor
Starhawk
Michael Steven Smith, National Lawyers Guild/NY
Bob Stein, publisher
Gloria Steinem
Alice Walker
Naomi Wallace, playwright
Rev George Webber, president emeritus, NY Theological Seminary
Leonard Weinglass, attorney
John Edgar Wideman
Saul Williams, spoken word artist
Howard Zinn, historian