http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=96762&DocID=89561#89561
 

Minden baj oka a "kamatgazdaság"?
A kamat megsznése a környezetet is megmenthetné - állítja egy alternatív közgazdász

NOL . 2003. február 21. 16:16 . Szerző: Tamás Tibor

"A tőkés termelési módot kell megszüntetni vagy átalakítani - mondják sokan. Igen, de egészen pontosan mit? Maga az árutermelés és piacgazdaság megszüntetendő? A tőkés magántulajdon? Esetleg a kizsákmányolás egyéb formáját kellene felismerni és megszüntetni?"

"Az a környezetvédő, aki nem a környezetpusztítás okai ellen lép fel, a természet ellensége" - idézi Chomsky szállóigévé vált gondolatát Síklaky István alternatív közgazdász. A környezetrombolás közvetlen oka a gazdaság terjedelmének állandó növekedése - folytatja. A Föld zárt rendszer, s ennek egyik alrendszere sem bővülhet korlátlanul. Le kell tehát valahogy állítani a gazdaság növekedését - vonja le a következtetést.

Eddig a pontig nagyon sokan értenek egyet Síklakyval. A Római Klub híres jelentése nyomán egész tudományos irányzatok fejlődtek ki, amelyek a növekedésben látják a bajok okát.

Szélesnek mondható az egyetértés abban is, hogy az állandó növekedési kényszer a tőkés gazdaság alaptörvénye. A tőkés gazdaság csak növekedés közben lehet egyensúlyban. A növekedést pedig olyan mutatóban - a GDP-ben - méri, amely alkalmatlan a gazdaság és társadalom valódi állapotának, pláne a népjólétnek a mérésére.

A tőkés termelési módot kell tehát megszüntetni vagy átalakítani - mondják megint csak nagyon sokan. Igen, de egészen pontosan mit? Maga az árutermelés és piacgazdaság megszüntetendő? A tőkés magántulajdon? Esetleg a kizsákmányolás egyéb formáját kellene felismerni és megszüntetni?

Kamat nélküli piacgazdaság

Síklaky István szokatlan dolgot állít: szerinte a "kamatgazdaságtól" kellene megszabadulni. Az áruk és szolgáltatások előállítóira hatalmas terheket ró, hogy költségeik és profitjuk fedezetén túl a pénztőke kamatát is meg kell termelniük a pénztulajdonosok számára.

Síklaky azt vallja ezért (Silvio Gesell német közgazdászt követve), hogy nem általában a magántulajdon, hanem a kamatozó kölcsönpénz a kizsákmányolás forrása. Érvelése szerint a profit a vállalkozó tevékenységéhez kötődik, de a kamat mögött semmilyen hasznos cselekedet nem áll. Az a teher, amit a kamatfizetési kötelezettség ró a piaci szereplőkre, végső oka az inflációnak, a túltermelési válságoknak. A kamat kényszeríti állandó növekedésre is a termelőket - állítja Síklaky István - ezért a kamatgazdaság áll a környezet katasztrofális pusztulása mögött is.

Ha így van, meg kellene szabadítani a gazdaságot a kamattehertől - folytatódik az okfejtés. De vajon lehetséges-e ez, és hogyan?

Síklaky Silvio Gesell javaslatát ajánlja figyelmünkbe. Gesell "A természetes gazdasági rend szabad föld és szabad pénz révén" című, 1913-ban megjelent munkájában lefektette a kamat nélküli piacgazdaság alapelveit. Ha igaz, hogy a bajok mögött a  kamatgazdaság jellemzői állnak, akkor a Gesell-féle "szabad pénzen" alapuló gazdaság biztosíthatná a fenntartható fejlődést - véli Síklaky István.

Szabadpénz-rendszer

Mi is ez a szabad pénz? Gesell szellemes technikát dolgozott ki annak biztosítására, hogy a pénztulajdonosok legfőbb céljává váljon minél gyorsabban szabadulni a pénzüktől. Azt ajánlja, hogy a gazdaság szereplőinek kezében lévő pénz a jegybank által szabályozott nyilvános elvek szerint állandóan veszítsen értékéből. A pénztulajdonosok tehát kénytelenek "negatív kamattal" számolni. Ilyen körülmények között nem érné meg a pénzen ülni.

Gesell javaslata megteremtené tehát a "forgásbiztosított pénzt". A negatív kamat drágítaná a kölcsönügyleteket és spekulációt, a hitelkínála egyensúlyba kerülne  a kereslettel, s végső soron megszűnne  a pénztőke kamata - mondja Silvio Gesell nyomán Síklaky István alternatív közgazdász.

A szabad pénz értelmetlenné tenné a tőkés számára a tőke kivonását a termelésből. Ha tudom, hogy minden 100 forintom  50 fillérrel kevesebbet ér a következő hónapban, vásárolni fogok. De nem azért vásárolok, mert pénzem van, hanem azért van pénzem, hogy vásároljak.

Persze semmilyen rendszer nem garantálja önmagában a társadalmi gondok megoldását - szögezi le Síklaky. A kamat nélküli piacgazdaság sem "automatikusan" válna környezetkímélővé. A bővülés állandó kényszerének kikapcsolásával azonban jó feltételeket teremtene a környezettel békében élő rendszer működtetéséhez.

Kísérletek helyett nemzetközi egyezmények?

A szokatlan gondolat vitákat vált ki. A közgazdasági társaság vitáján, amit a Közgáz környezetgazdaságtani műhelye szervezett, Kiss Károly alternatív közgazdász például alapvető kifogásokat fogalmazott meg Síklaky gondolatmenetével kapcsolatban. Kiss Károly bírálata azért érdekes, mert nem a sokat kárhoztatott neokonzervatív közgazdaságtan irányából érkeztek ellenvetései. Kiss személyében a környezetpusztítás közgazdasági megoldásait kutató irányzat képviselője szólalt meg.

Kiss Károly úgy látja, hogy nem lehet a kamatot kikapcsolni a piacgazdaság működéséből. Aki a kamatot próbálja megszüntetni, annak a profitot is meg kell szüntetnie, ezzel viszont maga a piacgazdaság omlana össze, hogy valamiféle szovjet típusú gazdaság lépjen a helyébe. Ez pedig, mint mondja, elfogadhatatlan.

A bíráló a kísérletezés helyett a piacgazdaságnak bizonyos területeken - szociális, környezeti kérdésekben - történő korlátozását tartja célravezetőnek. Kétségeink ellenére is folytatni kell a nemzetközi egyezmények, kölcsönösen kikényszerített korlátozó intézkedések útján - mondja.

Akciókutatás - társadalmi reformok kísérletezés útján

A kamat nélküli piacgazdaság életképességéről az elméleti vita mellett kísérleti úton is információkat szerezhetünk - hívja fel a figyelmet Síklaky István. Gesell és követői a 20. század első felében, a Nagy Válság éveiben városi önkormányzatok segítségével kipróbálhatták a szabadpénz-rendszert. A beszámolók szerint sikerrel. Ugyancsak a beszámolók szerint a további kísérletezés a feleszmélő bankszektor nyomása miatt vált lehetetlenné - mutat rá Síklaky.

Mindenképpen előny, ha egy gazdasági vagy társadalmi reformjavaslat helyi szinten kikísérletezhető, mielőtt széles körben bevezetnék az ötletet. A magyar - illetve általában a kontinentális európai - társadalomtudományban szokatlan, hogy az elméleti viták mellett kísérleti eredményeket is figyelembe vegyenek. A tényeket sokkal inkább tisztelő amerikai és angol kutatók számára természetes, hogy mindazon eszméket, amelyek kis méretekben kísérletezhetők, nemcsak megvitatják, de ki is próbálják a valóságban. A kísérleti társadalomjavítás, az "akciókutatás" módszere önálló tudományos ágazattá izmosodott.

Az angolszász országokban nehéz is megállapítani, hol végződik a tudomány, és hol kezdődik a politika, illetve a reformmozgalmak terepe. A válságokra nem elsősorban politikai pártok alapításával vagy tüntetésekkel válaszolnak. Az angolszász világban a helyi kísérletek szaporodása jelzi a legbiztosabban az új születését. (Lásd erről részletesebben Percenként forradalom című írásunkat a NOL-on.)

Liska Tibor munkatársa nem tagadja meg magát

Bizonyára nem véletlen, hogy Gesell szabadpénz-rendszerét éppen Síklaky István kínálja fel kísérletezésre. Síklaky ismert munkatársa volt a szabadpiac és vállalkozás apostolának, Liska Tibornak. Síklaky István nevéhez fűződik a nyolcvanas évek elején nagy port felvert Liska-féle szentesi vállalkozási kísérlet lebonyolítása.

Liska Tibor a piaci folyamatok teljes felszabadítását, a magántulajdon monopóliumának megszüntetését hirdette, Síklaky Gesell nyomán a pénztőke monopóliumának megszüntetésén töpreng. A lényeg az eltérések ellenére nagyon hasonló: a kapitalista piacgazdaság alapvető reformjának útjait keresik. Nem azt javasolják azonban, hogy ugorjunk fejest az ismeretlenbe, hanem "csak" azt, hogy bátor és szellemes kísérletekkel kutassuk a körmünkre égő problémák megoldásait.
 

Kapcsolódó anyagok
NOL: Percenként forradalom - Guy Dauncey: Összeomlás után c. könyvéről
http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=79287&DocID=75019#75019