A Kunsthalle Wien július eleje óta látható mindkét kiállítása a 60-as évekbe varázsolja vissza látogatóit. A Summer of Love – ahogy alcíme fogalmaz – a pszichedelikus korszak művészetét mutatja be. A Tate Liverpool, a Kunsthalle Wien, és a Schirn Kunsthalle Frankfurt együttműködésének köszönhetően létrehozott kiállítás a 60-as évek számos, azóta méltán világhírűvé vált művész (Warhol, Yayoi Kusama, Richard Hamilton, Nam June Paik,) néhány jól ismert (pl. Öyvind Fahlström: ESSO/LSD; Robert Indiana: LOVE), s jónéhány kevéssé ismert munkáját (Arnulf Rainer kissé Miro-ra hajazó hippy-etüdjét, Jimi Hendrix – 1966-os, távol-keleti mintára sárkányt és virágokat kombináló festményét) mutatja be, s keveri olyan kevéssé ismert alkotók, esetenként jól ismert műveivel, akiknek – mint a Janis Joplin Porschejét befestő művészét – a nevét sem ismerjük. S bár a kiállítás a befogadhatóság határait túlfeszítően gazdag, mégis az az ember érzése, hogy Christoph Grunenberg, Markus Mittringer, és Angela Stief kurátorok messze nem merítették ki témájukat. Hogy mást ne mondjak, az épp e kiállítás megnyitását követő hetekben, 60 éves korában elhalálozott Syd Barrett – aki a Pink Floyd első éveiben nemcsak az európai pszichedelikus zene, költészet, de a pszichedelikus vizualitás egyik úttörőjévé is vált – bizonyára nagyobb figyelmet érdemelt volna.

Abdul Mati Klarwein, “Aleph Sanctuary (Aleph Heiligtum)”, 1963-71,
Mixed Media mit Diapositiven und Neonröhren, 350x350x350 cm,
Courtesy Privatsammlung © Klarwein Estate