SZÓ- ÉS SZÓLÁSMAGYARÁZATOK
Oldalak: 215
A nagykunsági megkíjcesedett szavunkról. A Nagykunság fővárosában, Karcagon és környékén lakó emberek az összenemezesedett kutyaszőrre (különösen a komondoréra) azt mondják, hogy „megkíjcesedett a kutya szőre”. Mit is takar valójában ez a szó? A magyar nemez iráni eredetű, s szoros kapcsolatban áll a középperzsa namat ~ namad ’durva kendő, szövet’, valamint az újperzsa nämä? ’nemez, durva szövet’ szavakkal (TESz. 2: 1012). A Magyarországra költözött kipcsak nyelvű kunok azonban más szót használtak a nemezre, melyet saját nyelvükön kijiz-nek (’Filzdecke, feltrum’) mondtak (vö. K. Grönbech, Komanisches Wörterbuch. Kopenhagen, 1942. 142). Ez a szó jól ismert a mai kipcsak nyelvű népek körében is, mint például a kazak kiyiz ~ kiygiz ’felt’ (Karl A. Krippes, Kazakh—English Dictionary. Kensington, Maryland, 1994.), a kirgiz kiyiz ’vojlok, kosma’ (K. K. Yudahin, Qrgzča—orusča sözdük. Moskva, 1965. 385), a nogaj kiyiz ’ua’. (A. Baskakova, Nogayša—Orisša sözlik. Moskva, 1963. 165), de már az ótörök nyelvben is jelen volt ki?iz, kidiz, kiviz (’kosma, palas’) alakokban (DTS. 306). A magyar nyelvbe került kiyiz utolsó z hangja c-re változott (l. qzl > Kecel, kümpez > Kömpöcz, bugaz > Bugac szn. stb., vö. Rásonyi L., Les anthroponymes Comans de Hongrie: AOH. 1967: 139, 142), azaz zöngétlenült és affrikálódott, a belőle képzett igéből pedig egy magánhangzó szabályosan kiesett.
Kun Péter