NYELVMŰVELÉS

Oldalak: 359 360 361 362 363

„Jó bornak nem kell cégér…”
— és a mai vállalkozásoknak?

A névtan csak néhány évtizede foglalkozik behatóbban az intézmények elnevezésével, pedig a névkultúra, a nyelvművelés és a helyesírás szempontjából talán ezzel a névtípussal van a legtöbb probléma. — Az intézménynév egy „önálló jogi személynek” tekintett „intézmény” hatóságilag nyilvántartott és a cégbíróság által bejegyzett egyedi neve, melynek megválasztása nagyon sokat elárul a névadási és névhasználati szokások rendszeréről és a mindennapi gyakorlatról.

Szlovákiában az 1990-es évek elejétől ugrásszerűen megnőtt a magánvállalkozások száma. Vizsgálódásom során arra a kérdésre kerestem a választ, vajon mi jellemzi a kisvállalkozások megnevezését, milyen tényezők motiválják a névválasztást, milyen típusokba sorolhatók az egyes nevek, érezhető-e az intézmények elnevezésében, meghatározásában a vállalkozók nemzetiségi hovatartozása stb. Munkámban kizárólag a Révkomáromban működő kisvállalkozások nevét vizsgáltam egy 1996-ban kiadott „info tip Komárno 1996/97” című könyvecske alapján, mely összesen 180 intézmény nevét, címét és működési területét tartalmazza. A kiadvány szerkesztői a bevezetőben tudatják az érdeklődőkkel, hogy a nyilvánosságra kerülő tájékoztatások szövegének helyességéért az egyes cégeket terheli a felelősség.

Révkomárom (Komárno) a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál elterülő, ezeréves történelemmel rendelkező kis felvidéki határváros, melynek 40000 lakosából a legutóbbi népszámlálási adatok szerint mintegy 65% magyar nemzetiségű. Bátran állíthatjuk, hogy a magyar és szlovák vállalkozók aránya is megfelel ennek a számnak. [359]

    1. A fent említett könyvecske ugyan szlovák nyelven íródott, először mégis azt vizsgáltam, hogy a vállalatok bemutatkozása milyen nyelven olvasható benne. (Bemutatkozáson itt a cég tevékenységére, székhelyére, nyitvatartási idejére vonatkozó információk értendők.) Az eredményt a következő táblázat tartalmazza:

A táblázatból egyértelműen kiolvasható, hogy bár a város lakosainak s a hozzájuk látogató turistáknak a többsége magyar, az érvényben lévő nyelvtörvénynek megfelelően elsősorban szlovák nyelven reklámozzák magukat a vállalatok (80%). A négy csak magyarul hirdető vállalat közül kettő könyvesbolt (Kultúra Könyvesbolt; Babits Kiadó Kereskedelmi Képviselete), a harmadik egy vendéglő (Szekeres csárda), a negyedik pedig egy építészeti tervezőiroda (J a k a b DESIGN STUDIO). A 180 hirdetés nem egész 10,5%-át teszik ki a magyar—szlovák kétnyelvű szövegezések.

    2. Az intézményneveket szerkezeti szempontból is megvizsgáltam. Az eredményt a következő táblázat foglalja össze:

A) Egy szóból álló intézménynevek. — A jegyzékben három olyan intézménnyel találkoztam, melynek szlovák és magyar — egy-egy szóból álló — megnevezése is volt. Ezek a szavak két esetben egymásnak teljesen megfelelő kifejezések (NÁBYTOK — BÚTOR; KVETINÁRSTVO — VIRÁGÜZLET), a harmadik esetben a szlovák szóösszevonás mellé egy magyar összetett szó került (KOMAGRO — GAZDABOLT).

Az egy szóból álló intézményneveket — a szó jelentését figyelembe véve — nyolc további alcsoportra osztottam:

[360]

a) A fantázianevek közé azokat a neveket soroltam, amelyek szlovák, magyar vagy más idegen nyelven sem jelentenek semmit, csupán jó(?) hangzásuknak köszönhetően neveznek meg intézményeket. Ezek a következők: ALTYS (őrző-védő szolgálat), RIEKER (cipőbolt), DAYVA (reklámügynökség), ERGU (üveg és porcelán nagyraktár), HEPEX (utazási iroda), CONCORA (élelmiszereket gyártó cég).

b) A keresztnévből keletkezett intézményneveket két csoportra lehet osztani. Az első csoportba tartoznak azok a nevek, melyek a vállalkozó családjához tartozó személyek nevét idézik; a második csoportba pedig egy mitológiai eredetű név: 1. VALENTÍNA (varroda), PERLA (= a Gyöngyi szlovák megfelelője — női és férfikonfekció), LORA (használtruha-bolt), SILVESTER (könyvkötő), PIETRO (külföldi ruhákat árusító cég — az idegen hangzású név is erre utal), ERIKA (exkluzív női ruhák). 2. ARTEMIS (= a vadászat istennője a görög mitológiában — vadászbolt).

c) Becenévi eredetű intézménynévvel két esetben találkoztam. Ezek: ATTI (elektronikai cikkeket árusító cég — a tulajdonos keresztneve Attila) és DANI (cigaretta, alkohol és üdítőitalok nagyraktára — a tulajdonos keresztneve Dániel). Érdekesség, hogy a csoportba tartozó becenevek magyar becéző formák.

d) Betűnév mindössze egy található az egyébként reprezentatívnak nevezhető jegyzéken: AMC (= auto-motor club)

e) Köznévi eredetű nevek: DELFÍN (gyermekruházatot és játékokat árusító bolt), RUBIN (ékszerüzlet), NÁBYTOK — BÚTOR (bútor és lakberendezési tárgyak boltja), KVETINÁRSTVO — VIRÁGBOLT.

f) F ö l d r a j z i eredetű intézménynév a SITNO (= az Alacsony-Tátra egy csúcsa — bútorbolt).

g) A jegyzékben található intézménynevek legnépesebb csoportját a szóösszevonással keletkezett nevek alkotják. 1. Ezek között találunk olyanokat, melyeknek egyik tagja a székhelyre, Komáromra utal: KOREKA (Komárňanská realitná kancelária — Komáromi Ingatlanközvetítő Iroda), KOMEKO (Komáromi Közgazdászok Egyesülete), KOMAGRO (komáromi székhelyű, mezőgazdasági szerszámokat árusító bolt), KOMINVENT (invent = találmány — könyvelés, bélyegzőkészítés, grafikai munkák stb.) 2. Szlovákiát idéző intézménynevek: SATUR, SLOVAKOTURIST (utazási irodák), slovzipp (cipzárakat gyártó cég). 3. Néhány szóösszevonással keletkezett intézménynév egyik összetételi tagja a tulajdonos családnevét rejti: KEMAR (Keszeg), GOLDHÉD (Héder), ALFYGEO (Alföldi, ragadványnév). 4. Az összevonással keletkezett intézménynevek sok esetben árulkodnak a vállalat tevékenységéről: ALFYGEO (földmérő), METALINT (interiér = enteriőr, belsőépítészet), ELCONT (elektronikai = műszaki cikkek), DREVSTAV (drev = fa, stav = építészet), STAVKOV (stav = építészet, kov = fém), UNIFIX (uni = univerzális, fix = rögzítés — padlószőnyegek, linóleumok árusítása), ŽELKOV (žel = vas, kov = fém — vas- és fémmegmunkálás), VITAFLÓRA (vita = élet, flóra = növényzet — malom + élelmiszer-nagyáruház), ROLLPLAST (roll = redőny, plast = műanyag; érdekes, hogy a névadót nem zavarta az egymás mellé kerülő négy mássalhangzó), KEROYAL (ke = kerámia, royal = királyi).

h) Bár az 1990-es évek közepétől Szlovákiában (nyelv)törvény szabja meg, hogy a cégfeliratoknak szlovák nyelvűnek kell lenniük, ez a gyakorlatban nem jellemző. Felmérésem során nagyon sok olyan intézménynévvel találkoztam, mely idegen nyelvből átvett kifejezés. Ezek közül most csak azokat említem, amelyekben az idegen szó önállóan, szlovák kifejezés nélkül szerepel. 1. Latin eredetű nevek: KOMPONENT (komponens = összetevő, rész — autóalkatrészek) KONKURENT (konkurrens = vetélytárs, versenytárs — könyvesbolt), IMPRO (impregnál = javít, fejleszt, vízhatlanná tesz — festékeket árusító cég), ROTO (forgó — zárak, kulcsok), VITAFLÓRA (= élet + növényzet), IMPRESS (= benyomás, hatás — reklámfeliratok, cégjelzések készítése ruhára, táblára), KREDO (= hitvallás — temetkezési vállalat). 2. Angol (német) eredetű nevek: BLINKER (= villantó — horgászfelszerelések boltja), PROJEKTING (= tervezés — építészeti terveket készítő iroda), TREND (= irányadó — csomagküldő szolgálat), GOLDÁRIUM (gold + solárium — szépségszalon). 3. Francia eredetű név: PROFIT (= nyereség, haszon — háztartási bolt). 4. Görög [361] eredetű név: GEO (= föld — földmérő iroda), SEZAM (építőanyag). 5. „Indián” eredetű név: WIGWAM (vigvam = az észak-amerikai indiánok tarkára festett bőrsátra — lakberendezési áruház).

B) Több szóból álló intézménynevek . — Az intézménynevek másik nagy csoportját alkotják a több szóból álló elnevezések. Ezeket a szavak közötti kapcsolat, illetve az elnevezést alkotó kifejezések jellemző sajátosságai alapján több alcsoportba osztottam:

1. Keresztnevet is tartalmazó intézménynevek: női nevek: AFRODITE DROGÉRIA-PAPIER (illatszert és papírárut forgalmazó üzlet), IRIS DROGÉRIA A PARFUMÉRIA, ALEXANDRA CAFÉ BAR (kávéház), SVADOBNÝ SALÓN SIMONETTA (esküvőiruha-kölcsönző szalon), MÓDA LILI (női konfekció gyártása és árusítása), ESPRESSO STELLA, MÓDNY SALÓN MÁRIA (divatszalon); férfinevek: VALENTIN World of Computers (számítógépek világa), NEPTUN SNACK BAR (= a római mitológiában a tengerek ura — önkiszolgáló étterem).

2. Családnevet is tartalmazó intézménynevek: JAKAB DESIGN STUDIO (kivitelezési szaktanácsadás), KORAI ZLATNÍCTVO — ÉKSZERBOLT, AUTOŠPORT — KISS (autójavító műhely és alkatrészek árusítása), FIRMA KUBICA (firma = cég — használt bútor árusítása), GUNDA SERVICE (varrógépek árusítása és javítása).

3. Teljes személynevet tartalmazó intézménynevek: Hegedűsová Mária (fogtechnikus), Angyalová Anna (bőrdíszmű készítése és javítása), Csonka Flórián (üvegező és képkeretező), Polák Peter (reklámfeliratok készítése), Hégely Mikuláš (fényreklámok készítése). Ezeket az intézményneveket a vállalkozók teljes neve fémjelzi, mely a hirdetés szövegében is kiemelt helyen szerepel, mintegy háttérbe szorítva a vállalkozás tartalmát.

4. Idegenszót tartalmazó intézménynevek, melyekkel a nyelvtörvény ellenére is szép számmal lehet találkozni:

a) Angol eredetű: SLOVAKIA FOXES (= rókák — kerti és reklámnapernyők készítése), Shadow Art (= árnyművészet — grafikai kivitelezés, fax-szolgáltatás), CENTER TOURS (utazási iroda), MIX SHOP (= vegyesbolt — autóalkatrészek + cigaretta + tisztítószerek), STYLE SALON (fodrászszalon), CENTRAL EUROPEAN COOP (= közép-európai együttműködés — kertészeti vegyszerek nagyraktára, export-import), GOOD LUCK (= jó szerencse — csillárok), ANIMAL PLUS (= állati plusz — kutya- és macskaeledel, egzotikus madarak, akváriumi halak), NEWTON TECH — „we are the apple behind the idea” (= Newton-módszer, „mi vagyunk az alma a módszer mögött” — nagy megoldások a kis problémákra és fordítva; számítógépeket forgalmazó cég), VISUAL DESIGN STUDIO (= látvány reklámstúdió), LEASINGOVÁ SPOLOČNOSŤ (= bérbeadás — autóvásárlás részletfizetésre).

b) Olasz eredetű: PIZZERIA RIGOLETTO

c) Latin eredetű: KOREKT ŠPECIÁLNE CESTNÉ PRÁCE (= szabatos, pontos, helyes, hibátlan — útkarbantartók), COLOR PRIZMA (= szín — festékek, lakkok, illatszerek boltja), SIGNÁL 2000 (= jelzés — tűzoltó készülékek árusítása és karbantartása), RELAX PRESS (= ellazulás; a press a presszó (olasz, német) rövidítése — szabadidőközpont).

d) Német eredetű: KOBOLD NETCAFÉ (= pajkos, jókedvű manó, (inter)NET(nes)CAFÉ — az egyik legszellemesebb elnevezésű intézmény).

5. a több szóból álló intézménynevek között is akad néhány olyan, amely az intézmény által végzett tevékenységre utal. Ezek: FAXOVÁ SLUŽBA (= faxküldő szolgálat), SÚKROMNÁ NEUROLOGICKÁ AMBULANCIA (= ideggyógyászati magánrendelő), KADERNÍCTVO A HOLIČSTVO (= férfi- és női fodrászat).

6. Néhány esetben a vállalat tevékenységének megnevezése mellett szerepel a vállalkozás neve is: REKLAMNÉ STUDIO — COLOR (= szín(es) reklámstúdió; a „studio” nem szlovák helyesírással szerepel), AUTOBAZÁR KOMAREX (a második név első tagja utal a helységre); illetve a vállalkozó neve : POHREBNÁ SLUŽBA POLGÁR TIBOR (Polgár Tibor Temetkezési Vállalat). [362]

7. Vizsgálataim során két esetben találkoztam olyan több szóból álló elnevezéssel, melyek egyik tagja külsőségekre utal . Ezek: LIPA ŠPEDIČNÁ ČINNOSŤ (= hársfa, a szállítóvállalat járművei egy hársfákkal körülvett telepen parkolnak), SZEKERES CSÁRDA (a csárda udvarán egy szekeret helyeztek el).

A vizsgált 180 intézménynév között találkoztam hibás elnevezéssel is, mint pl.: SECOND CENTER (helyesebb lett volna a SECONC HAND CENTER).

    3. Ö s s z e g z é s . — Vizsgálatom tárgya 180 — Révkomáromban ma is működő — intézmény elnevezése volt. Az elemzett anyagban 59/121 arányban találtam egy, illetve több szóból álló megnevezéseket. Természetesen különféle szempontok érvényesülnek a helyesnek vélt név kiválasztásakor. Sajnálattal kellett azonban megállapítanom, hogy sem a magyar, sem a szlovák intézménynevek nem mentesek az idegen eredetű (latin, német, angol, francia, görög) kifejezésektől.

Minden névnél a legjellemzőbb sajátosságok szerinti csoporosításra törekedtem. Nem vizsgáltam a helyesírást, az idegen kifejezések sok esetben fonetikus lejegyzését. Az intézménynevek írása a szlovák és a magyar nyelvben lényegesen eltér egymástól. A magyarul (is) hirdető intézmények száma sajnos nem tükrözi a város magyar lakosságának arányát. Felmerül a kérdés, hogy örüljünk-e az igen csekély számú magyar hirdetésnek, bármilyen hibás is az, vagy lehetnek bizonyos helyesírási és nyelvhelyességi igényeink velük szemben is. Véleményem szerint nem szabad különbséget tenni a különböző nyelvű bemutatkozások között igényesség szempontjából sem. A kétnyelvű megnevezések esetében több alkalommal találkoztam hibás írásmóddal, mely csak az egyik nyelv helyesírásának ismeretéből eredt. Hibának tartom, hogy a cégbíróság az intézménynévnek azt a változatát jegyzi be, amelyet a vállalkozó kér, anélkül, hogy arra alkalmas személy azt nyelvhelyességi és helyesírási szempontból ellenőrizné és jóváhagyná. Így fordulhat elő, hogy az intézménynevek nemcsak a szóválasztás tekintetében, hanem a helyesírást illetően is új, nemkívánatos színt hoznak a nyelvhasználatba.

Héder Ágnes

Vissza a Tartalomhoz