Tamásné Szabó Csilla
KISEBB KÖZLEMÉNYEK
Megegyezik-e az Erdélyi magyar
szótörténeti tár
deverbális igeképzőinek állománya
a mai magyar nyelvben használatos igeképzőkével?
Tanulmányom egy nagyobb méretű munkának részét képezi: ez utóbbinak tárgya a XVI—XVIII. század deverbális igeképzésének áttekintése. Bár a Szótörténeti Tárban (Szabó T. Attila, Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I—IX. Bukarest—Budapest, 1976—1998. összegyűjtött anyag időbeni korlátai tágabbak, értelemszerűen a vizsgálat a fent megjelölt szűkebb keretek között mozog. Ugyanakkor a Tár deverbális igeképző-állományának teljes körű áttekintése során megállapíthattam, hogy a XV. századból nem került elő ilyen képzett szó, ezért az időbeni módosulás csupán a XIX. századbeli adatok ismertetésének elhagyását jelenti.
Ebben a dolgozatban az Erdélyi magyar szótörténeti tár deverbális igeképzőinek előfordulását kívánom bemutatni úgy, hogy összevetem a Ruzsiczky Éva által (Ruzsiczky, in: A mai magyar nyelv rendszere. Bp., 1961. 345—62) bemutatott igeképzőkkel. A csoportosítást a képzők grammatikai funkciója, valamint szerkezete alapján végeztem el (D. Bartha Katalin, A magyar szóképzés története. Bp., 1958.; a kései ómagyar korra vö. uő., Az igeképzés. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana. II/1. Morfematika. Főszerk. Benkő Loránd. Bp., 1992. 55—119.). A teljes képzőrendszer funkcióinak, produktivitásának, gyakoriságának kérdéseit a már említett, nagyobb munkában tárgyalom majd, hiszen szétfeszítené e rövid tanulmány kereteit. Szeretném megjegyezni, hogy jelen vizsgálat csupán a már megjelent kilenc kötet anyagára szorítkozik, ezt folyamatosan bővíteni kívánom a további kötetek anyagával.
Az Erdélyi magyar szótörténeti tár deverbális igeképző-állománya a következő:
I. G y a k o r í t ó k é p z ő k :
1. E g y s z e r ű, e g y e l e m ű k é p z ő k
-d: 1765: dőfődte ‘döfköd, döfdös’ (Kisenyed AF; Eszt-Mk Vall. 130). (Az adalékok jelzetének feloldását l. SzT. V. köt. VII—XVI).
-g: 1568: haborog ‘civódik’ (Kv; TJk III/1. 209); 1791: fatsargott ‘vonaglik’ (Méra K; RKA).
-l: 1662: nézelne ‘gyönyörködve szemlél’ (SKr 568); 1696: dőfől ‘döfköd, döfdös’ (Mikháza MT; Berz. 17. Fasc. XII).
-s: 1573: fwtostak ‘futkos, futkároz’ (Kv; TJk III/3. 116).
-z: 1630: foldozta ‘foltoz’ (Mv; MvLt 290. 221a); 1720: dagadoz ‘puffadozik’ (Ks 96 Apor Péter lev.).
Ruzsiczkynál csupán a -g, -z, -l képzők fordulnak elő (Ruzsiczky i. m. 345—51).
2. Ö s s z e t e t t g y a k o r í t ó k é p z ő k (képzőbokrok)
a) Azonos funkciójú (gyakorító + gyakorító) elemekből alakult képzőbokrok
-csol/-csel/-csöl: 1702: k%h%rczel ‘köhécsel’ (Tarcsfva U; Pf Boer János (20) vall.); 1786: dogotsoltattam ‘tömögettet’ (Gernyeszeg MT; TL Málnási László ref. főkonz. pap gr. Teleki Józsefhez). [342]
-dácsol/-décsel: 1757: kapdácsolt ‘vmit foglalgatni igyekszik, vmin kapdos’ (Gyszm; DE 3 St. Kémenes (38) pp vall.).
-dal/-del/-dál: 1689: harapdalta ‘harapdos’ (SzJk 242); 1767: furdolták ‘furkál’ (Abosfva KK; Ks 4 Mich. Jakab (36) cantor eccl. cat. vall.).
-dogál/-degél/-dögél: 1673: aldogal ‘(meg)van’ (A. jára TA; Berz. 7. LXV/32); 1688: birdogalta ‘birtokolgat’ (Szentgerice MT; Sár.); 1765: addagálták ‘(el)adogat’ (Fintoág H; Ks 113 Vegyes ir.); 1772: Czammogdogal ‘mendegél’ (Ádámos KK; JHb XX/2. 18); 1781: Lakdogáltak ‘lakik, lakozik’ (RettE 413).
-dos/-des/-dös: 1570: Bwdossal ‘idegenben bolyong, bujdokol’ (Kv; TJk III/2. 16f); 1582: chapdosa ‘ütlegel’ (Kv; TJk IV/1. 53); 1591: Budosnom ‘idegenben bolyong, bujdokol’ (UszT); 1716: csipdeste ‘csipked’ (Nagyida K; Told. 22.).
-doz/-dez/-döz: 1697: lengedez ‘(szellő) fújdogál’ (Szamosfva K; Ks 90); 1704: lődöztek ‘lövöldöz’ (Kv; KvE 285 SzF); 1773: alladoz ‘állingál, álldogál’ (Dés; Ks 32).
-góz/-gőz; -gőzd(ik): 1704: hevergödzött ‘heverészget’ (WIN I, 290).
-gál/-gél: 1676: mondogálja ‘mondogat’ (TML VII, 141 Naláczi István és Székely László Teleki Mihályhoz); 1775: eregeltették ‘(szép lassan) terelget, legeltet’ (Málnás Hsz; Mk II. 2/71).
-lal/-lel: 1749: kérlelte ‘ismételten kér vmire’ (Szentbenedek SzD; MvRKLev.).
b) Különböző funkciójú elemekből alakult képzőbokrok
Gyakorító -d + mozzanatos k:
-dok/-dek-dök: 1583: Budoktam ‘bujkál’ (Kv; TJk 4/1. 166).
Gyakorító -d + mozzanatos -k + gyakorító -l:
-dokol/-dekel/-dököl/-dákol: 1583: budokla ‘bujkál’ (Kv; TJ 4/1. 157); 1704: erdeklik ‘bökdös, döföl, érintget’ (Szárhegy Cs; LLt Fasc. 71); 1762: budákolt ‘bujkál’ (Kézdikővár Hsz; Bogáts 12).
Mozzanatos -k + gyakorító -d:
-kod/-ked/-köd: 1675: csapkodta ‘csapdos’ (Kv; TJk VIII/12. 58).
Mozzanatos -k + gyakorító -s:
-kos: 1653: futkosnak ‘szaladgál’ (ETA. I, 133 NSz.).
Mozzanatos -k + gyakorító -l:
-kol/-köl; -kál/-kél: 1730: áskálnak ‘ásogat’ (A. torja Hsz; Borb. I); 1762: bukált ‘rejtekezve kószál’ (Roskány H; Ks 113 Vegyes ir.).
Gyakorító -g + műveltető -t:
-gat/-get: 1633: asogata ‘rendre-rendre (meg)ás’ (Mv; MvLt 29 134a); 1751: aszalgattak ‘gyak. aszal’ (Remete Cs; LLt Fasc. 150).
-n (l. D. Bartha, Szóképz. 32) + gyakorító -g:
-ng: 1780: tsappongatott ‘kattintgat, keccentget’ (Buza K; LLt Csáky-per 113. L. 20).
A fent felsorolt képzőcsoportból Ruzsiczky (i. m. 345—51) nem említi a -dok/-dek/-dök; -góz/-gőz; -lal/-lel képzőket. Ezzel szemben felsorol néhány gyakorító képzőbokrot, amelyekkel a Szótörténeti Tárban — legalábbis eddig — nem találkozni. Ezek a következők: -ál/-él; -and/-end; -ász/-ész; -koz; -olog/-eleg/-ölög; -pol; -bol/-böl; -rog/-reg/-rög; -sol/-sel/-söl.
II. M o z z a n a t o s k é p z ő k
1. E g y s z e r ű, e g y e l e m ű k é p z ő k
-p: 1629: allapek ‘álldogál’ (Kv; TJk VII/3. 83).
Ruzsiczky nem említ egyelemű képzőt.
2. Ö s s z e t e t t m o z z a n a t o s k é p z ő k
a) Azonos funkciójú elemekből alakult képzőbokrok —
b) Különböző funkciójú elemekből akault képzőbokrok
Mozzanatos -n + műveltető -t:
-nt: 1762: tsapintotta ‘elkattant, keccint’ (Kv; Aggm.). [343]
-ít: (l. D. Bartha, Szóképz. 38): 1596: koporitok ‘kaparint, szerezget’ (Kv; Szám. 6/XXIX. 173 Bachi Tamás sp kezével).
Ruzsiczky (i. m. 352—4) nem említi ugyan az egyelemű -p képzőt, annál inkább gazdag felsorolást találunk a több elemű mozzanatos képzők esetében: -ad/-ed; -amlik/-emlik/-ámlik; -an/-en; -dít; -dul/-dül; -ll; -odik/edik/-ödik.
III. M ű v e l t e t ő k é p z ő k
1. E g y s z e r ű, e g y e l e m ű k é p z ő k
-at/-et: 1573: adatta ‘átnyújtatta’ (Kv; TJk III/3. 53-4); 1628: dúlasson ‘felhajtat’ (SzO. VI, 78. fej.); 1762: tsapatott ‘veretett’ (H; JHb XXXV/51. 4 vk).
-ít: 1670: allita ‘eléállít’ (Usz; Ks T. 31).
2. Ö s s z e t e t t k é p z ő k (képzőbokrok)
a) Azonos funkciójú elemekből (műveltető + műveltető) alakult képzőbokrok
-lal/-lel: 1593: Failalta ‘fájtat’ (Kv; TJk V/1. 351); 1774: hizlaltanak (Mocs K; KS Conscr. 57).
-tat/-tet: 1573: Beochwltettek ‘felértékeltet’ (Kv; TJk III/3. 136); 1598: lanchoztata ‘láncra veret’ (Pálfva Cs; BálLt 81); 1679: akadalyoztatja ‘gátoltat, hátráltat’ (Wass 6 fej.); 1765: gazdaltattak ‘ellát’ (Fintoág H; Ks 113 Vegyes ir.).
b) Képzőbokrok különböző funkciójú elemekből
Gyakorító -sz + műveltető -t:
-szt: XVIII. sz. eleje: dugaszt ‘átitat, megszívat’ (JHb 17/10, lótartási ut.); 1751: lankasztá ‘hervaszt’ (Szászújfalu; Told. 67); 1759: dagaszt ‘gyúr’ (Marosludas TA; TKl).
Ruzsiczky (i. m. 355—7) ugyanazokat a képzőket sorolja fel, amelyek a Szótörténeti Tárban is fellelhetők.
IV. A s z e n v e d ő i g é k k é p z ő i
Műveltető -t + -ik rag (a visszaható jelentés kifejezésére):
-atik/-etik: 1776: ásatatt ‘felásat’ (Bálintfva MT; EHA).
-tatik/-tetik: 1585: beochwlteteót ‘felértékeltetik’ (Kv; Szám. 3/XIX); 1642: apertaltatot ‘felnyitó jelzéssel elláttatik’ (Nagymeregyó K; JHbK XVIII/20); 1662: celebráltatnek ‘tartatik’ (UszLt IX. 75. 44. fej.); 1765: tsováztatott ‘tilalomjellel elláttatik’ (Zentelke K; BfN Zentelki cs).Ruzsiczky (i. m. 357—8) ugyanezekről a képzőkről tesz említést.
V. A v i s s z a h a t ó i g é k k é p z ő i
Visszaható képzőbokrok (Eredetükre nézve l. D. Bartha, Szóképz. 48—51):
-ul: 1564: járuljon ‘odalép’ (ETA I, 21 BS); 1653: nyomulnak ‘előrehalad’ (ETA I, 13 NSz).
-ódik/-ődik; -odik/-ödik: 1591: atkozodot ‘átkot szór’ (Kv; TJk V/1. 61); 1741: áskalodott ‘titokban vádaskodik, furkál’ (F. lapugy H; Ks 112 Vegyes ir.); 1763: legel%dnek ‘legel’ (Udvarfva MT; Told. 44/18).
-ózik/-őzik; -ozik/-ezik/-özik; -ódzik/-ődzik: 1662: óhajtozik ‘vágyakozik’ (SKr 394); 1771: tsingoladzik ‘lógázódva csüng le’ (Msz; Bet. 7 vk).
-kódik/-kődik; -kodik/-kedik/ködik: 1613: hankodik ‘hentereg’ (Nagybánya; KJ); 1764/1765: alamizsnálkodgyatok ‘jótékonykodik’ (Kóród KK; Ks 14. XLIIIa Kornis Ferenc végr.); 1788: tzifrálkodjék ‘szajházik’ (Kercsesóra F; TL. Málnási László ref. főkons-i pap gr. Teleki Józsefhez).
-kózik/-kőzik; -kozik/-kezik/-közik: 1578: chyodalkozott ‘meglepődik’ (Torda/Hidas TA; Thor. V/14. Mathias Pap (80) jb vall.); 1749: birakoztak ‘birkózik’ (Korollya H; Ks 101).
Ruzsiczky (i. m. 358—61) ugyanezeket a képzőket sorolja fel a visszaható igék képzőiként.
VI. A h a t ó i g e k é p z ő j e
-hat/-het: 1584: birhatot ‘birtokolhat’ (Kv; TJk 4/1. 328); 1744: adozhatnánk ‘adót fizethet’ (Nagyajta Hsz; INyR 37); 1768: Delelhessenek ‘déli pihenőt tarthat’ (Ákosfva MT; EHA).
Mivel a ható ige képzőjeként csupán egyetlen képzőt tartunk számon, természetesen Ruzsiczky is erről tesz említést (Ruzsiczky i. m. 361—2). [344]
Itt szeretném megjegyezni, hogy a Szótörténeti Tárból való példák kiválasztása esetleges, csupán a képzőkkel alkotott származékok szótárbeli jelenlétének adatolását szolgálja.
Összevetve az Erdélyi magyar szótörténeti tárban fellelhető deverbális igeképzőket a Ruzsiczky által felsorolt képzőkkel, megállapíthatjuk, hogy:
1. A Szótörténeti Tár igeképző-állománya nem tér el jelentősen a mai magyar nyelvben használatos képzőállománytól.
2. A gyakorító igék képzői között találunk olyanokat, amelyekről Ruzsiczky nem tesz említést, pl.: -d; -s; -dok/-dek/-dök; -góz/-gőz; -lal/-lel; de vannak olyanok is, amelyek Ruzsiczkynál szerepelnek, de nem lelhetők fel a Szótörténeti Tárban: -ál/-él; -and/-end; -ász/-ész; -koz; -olog/-eleg/-ölög; -pol; -ból/-ből; -rog/-reg/-rög; -sol/-sel/-söl.
3. A mozzanatos igék képzői esetében más a helyzet: Ruzsiczky jóval gazdagabb képzőállományt mutat be. Ezek a következők: -ad/-ed; -amlik/-emlik/-ámlik; -an/-en; -dít; -dul/-dül; -ll; -odik/-edik/-ödik.
4. A műveltető, szenvedő, visszaható és ható igék képzői mindkét esetben megegyeznek.
5. A fentiekből megállapítható, hogy a legnagyob mobilitás, változás a cselekvő (gyakorító és mozzanatos) igék képzőinek állományában mutatható ki.
Tamásné Szabó Csilla