Csűry Bálint kedves tanítványa és munkatársa, szellemiségének hűséges ápolója és közvetítője, Bakó Elemér 2000. október 5-én egyesült államokbeli otthonában, Silver Springben (Washington, DC) váratlanul elhunyt.
Bakó Elemér 1915. november 18-án született Hencidán. 1938-ban magyar és német szakon végzett a debreceni egyetemen. Hamar Csűry vonzáskörébe került. A mester — felismervén tanítványa tehetségét és rátermettségét — előbb Lipcsébe (1936), majd Helsinkibe (1938–1939) küldte ösztöndíjas tanulmányokra, hogy megismerkedve a korszerű népnyelvi kutatási módszerekkel s a modern fonetikai vizsgálatokkal munkatársaként segítse a magyar népnyelvi búvárlatokat. „Tőle sokat várok népnyelvi kutató munkánkban” — írta 1938-ban egyik levelében (Zsirai Miklós tudományos és magánlevelezése. Közreadja Kincses Kovács Éva. Miskolc, 1996. 79). Az [118] ígéretesen induló pálya a háború, a hadifogság s a következmények folytán más irányba kényszerült. Bakó Németországba került, ahol 1947 és 1951 között a müncheni egyetemen tanított (magyar és finn nyelvet, valamint finnugrisztikát). 1951-től az USA-ban oktatott finnugor nyelvtudományt. 1952-től nyugalomba vonulásáig a washingtoni Kongresszusi Könyvtár kelet-európai gyűjteményének megbecsült vezetőjeként dolgozott, közben egy ideig a New York-i Columbia Egyetemen adott elő.
Nyelvtudományi szempontból fontosabb publikációinak tárgya a magyar népnyelvkutatás volt: „Hangtani tanulmányok” (Dolgozatok a debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Szemináriumából. 3. Debrecen, 1937.), „A finn népnyelvkutatás” (Dolgozatok a debreceni egyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből. 4. Debrecen, 1939.), „Csűry Bálint élete és munkássága” (az utóbbi idézett sorozat 12. száma, Debrecen, 1941.), „A népnyelvi gyűjtés és anyagrendezés módszere” (az idézett sorozat 19. száma, Debrecen, 1943.), „Az amerikai magyar népnyelvkutatás céljai és módszere” (American-Hungarian Dialect Notes, 1962. 1: 11—24).
Bakó Elemér az utóbbi években többször járt itthon, Magyarországon. 1994-ben hozta létre Debrecenben a „Bakó Magyar Népnyelvi Szótár Alapítvány”-t, támogatta a Magyar Nyelvtudományi Társaság Csűry-díjának kiadását, s tanulmányokat tett közzé Csűry szellemi örökségéről, illetőleg a vele kapcsolatos tudománytörténeti kérdésekről (MNyj. 1997: 171—81, MNy. 1994: 146—57). A Magyar Nyelvtudományi Társaságnak 1995-től meghívott választmányi tagja volt (l. MNy. 1996: 241). Úgy tervezte, hogy Csűry szellemében támogatja majd a magyar népnyelvi kutatásokat, illetőleg segíti bizonyos, még Csűrytől tervezett feladatoknak a megoldását, valamint a Csűry-iskolával kapcsolatos tudománytörténeti fehér foltok eltüntetését. Mi is reméltük, hogy terveit valóra válthatja. Váratlan halálával az emlékezés és a tiszteletadás kötelessége maradt ránk.
Kiss Jenő
Vissza a Tartalomhoz