Oldalak: 123 124 125 126

Nyelvtörténeti adatok

Egy ismeretlen XVI. századi másolat Arnold von Harff
magyar—német glosszájáról

A rajnai Arnold von Harff lovag 1496-ban jó keresztényként zarándokútra indult a szentföldre. Hazafelé Magyarországon is átutazott, és mint addig minden idegen országban, itt is feljegyzéseket készített tapasztalatairól, élményeiről. Többek között egy magyar—német szójegyzéket, valamint néhány mondatot jegyzett le hallás után. Egyes élelmiszerek neveit, a számneveket, pár igét és melléknevet, összesen 64 szót alnémet megfelelőjével együtt.

Az eredeti kézirat a család levéltárába került, de a XVI. században több másolat is készült róla. Egy ilyen másolatot talált Dr. Klaus Siewert a westfáliai Brenken bárói család archívumában (Erpenburg bei Büren in Westfalen, Archiv der Freiherren von und zu Brenken HX. 100 (früher S ⁴ ), fol. 119 ^r —119 ^v ), mely Pekáry Tamás, Stoll Béla, Vízkelety András, majd E. Abaffy Erzsébet közvetítésével került hozzám ¹ . Maga az útleírás, az eredeti és az akkor ismert másolatok egybevetése után 1860-ban jelent meg könyv alakban a következő címmel: „Die Pilgerfahrt des Ritters Arnold von Harff, von Cöln durch Italien, Syrien, Ä gypten, Arabien, Ä thiopien, Nubien, Palä stina, die Türkei, Frankreich und Spanien, wie er sie in den Jahren 1496—1499 vollendet, geschrieben und durch Zeichnungen erlä utert hat. Nach den ä ltesten Handschriften und mit deren 47 Bildern in Holzschnitt” (Herg. von Dr. E. von Groote. Cöln, 1860. Verlag von J. M. Heberle).

1887-ben Thallóczy Lajos közölte először a szójegyzéket Magyarországon, Szarvas Gábor magyarázataival, kiegészítéseivel (A magyar szó egy német ember ajkán: Nyr. 16. 1887: 170—5). Majdnem három évtized elteltével Tolnai Vilmos is megjelenteti Arnold von Harff glosszáját (Magyar szavak Ritter Arnold von Harff útikönyvében: MNy. 10. 1914: 28—30). A szójegyzék és a mondatok szavai a Régi magyar glosszáriumba is bekerültek a fent említett két kiadás alapján, kivéve a jó, nem jó, és én szavakat, mivel ezeknek bizonytalan volt az olvasatuk. „A kiadó [ E. von Groote, 1860.] Szarvas szerint néhol hibásan olvasta a magyar szavakat. Thallóczy maga írta ki az adatokat a német kiadásból, míg Tolnai mástól kapott, bár kétségtelenül betűhív másolatot közöl. A korábbi kiadásról láthatólag nem tud. Thallóczy kiadásához Szarvas mai német fordítást ad, a magyar mondatok feltehető tagolását és értelmezését, a nehezen felismerhető magyar szók mai alakját, a kiadás feltehető olvasási hibáit közli. Ezt a kiadást vettük alapul, megjegyezve Tolnai eltéréseit.” (In: Régi magyar glosszárium. Szerk. Berrár Jolán, Károly Sándor. Akadémiai Kiadó, Bp., 1984. 40.)

A két kiadás között alig van eltérés. A nálam lévő másolat elsősorban a német szavak írásában különbözik mindkettőtől, valószínűleg a másoló javíthatta a saját ismeretei és nyelvjárása szerint a német magyarázatokat. Mivel magyarul feltehetőleg ő sem tudott, a magyar szavakat igyekezett tőle telhetően hibátlanul leírni. Véleményem szerint ez egy eddig még nem ismert XVI. századi másolat. Álláspontomat a következők támasztják alá: Tolnai és Thallóczy szójegyzékében is szerepel a méz szó, ami ebből a XVI. századi másolatból viszont hiányzik. Ebben a számnevek [123] mellett magyarázatként az arab számok állnak, nincsenek németül leírva, mint az eddigi kiadásokban. Ezen másolatban a német főneveket döntő többségben nagy kezdőbetűvel találjuk, ahogy a mai német helyesírás is megköveteli. A korábbi két kiadásban ez sincs így. Sem Tolnai, sem Thallóczy nem tesz különbséget az és s jelek között, a nálam lévő másolat készítője pedig igen.

A másolatról készített olvasatomban csillaggal jelöltem azokat a szavakat, melyek különböznek Tolnai, illetve Thallóczy kiadásától. Amennyiben a nálam lévő másolat és a korábbi kiadások csak az , illetve s jelekben különböztek egymástól, nem kaptak csillagot. A két említett kiadásban az ein ‘egy’ német szót y -nal találjuk, ezen a XVI. századi másolaton egyértelműen i szerepel. Ha csak ebben tért el a két szó, nem csillagoztam meg. A ß jel ss jelölését nem vettem különbségnek. Ugyanígy nincs csillag a szó mellett, ha csak a kis, illetve nagy kezdőbetűben térnek el az olvasatok. A mondatokban minden olyan szót külön megjelöltem, amelyben a korábbi olvasatok és az én olvasatom között eltérés volt.

Igazán pontos és hiteles adataink persze csak az eredeti glossza alapján lennének. Dr. Groote az 1860-as kiadás előtt összehasonlíthatta a kéziratos másolatokat és az eredetit. De ő sem tudott magyarul, így aztán lehetséges, hogy hibás olvasatokat közölt, és ezeket olvasta, illetve kapta meg később Thallóczy és Tolnai is. A nálam lévő másolat készítője sem értette a szavakat, amiket másolt, és talán abban sem lehetünk biztosak, hogy ő az eredeti glosszát tartotta a kezében, nem pedig egy másolatot. A fenti indoklás alapján azonban nagyon valószínűnek tartom, hogy Dr. Groote nem láthatta ezt a XVI. századi másolatot.

Arnold von Harff szójegyzéke értékes tanulságokat ad számunkra. Igaz, német füllel hallotta szavainkat, és látszik, hogy gondot okozott neki, hogyan rögzítse a hallott szavak sokszor ismeretlen és kimondhatatlan hangjait a német helyesírással. A gy és ty hangokat általában nem hallja különbözőnek, jelölésükben nem konzekvens ( igal ‘igyál’, jűrge ‘gyertya’, itz ‘egy’ stb.). Az ny hangot n -nel vagy ng -vel jelöli ( noltz ‘nyolc’, kinge ‘kenyér’ stb.)

A k hangot a német helyesírásnak megfelelően szó elején k- val, szó belsejében ck -val írja ( katich ‘kettő’, tick ‘tik, tyúk’ stb.). Előfordul, hogy k helyett ennek zöngés párját, g -t hall ( glanh ‘kanál’, glentz ‘kilenc’ stb.). — Az s, sz, z hangokat felváltva jelöli s- sel ( salűs ‘szállás’, igas ‘igaz’ stb.), az s -t és a z -t -sel is ( oi t ‘hús’, prű t ‘pénz’ stb.), a német helyesírás alapján az s -t néha sch -val találjuk ( schoit ‘só’). — A hosszú ssz -t, illetve a z -t s is jelölheti ( a sanember ‘asszony’, bee s ‘víz’). A magánhangzók hosszúságát hallja, néhol írásban is jelöli, vagy egy i hozzátoldásával ( loit ‘ló’, oi t ‘hús’), vagy a betű kettőzésével ( bee s ‘víz’ , heet ‘hét’).

Vngershe Spräch. Ungarische Sprache

Der Zahl. Die Zahl(en)

Első olvasásra is feltűnik, hogy nagyon sok szót tárgyragos formájában jegyez le ( oi t, loit, schoit stb.). Valószínűleg így hallotta ezeket a leggyakrabban, és szótári alakként értelmezte. Furcsa szópár a glosszában a Thir — Ein Nöß jelentésmegadással. Kevés olyan szó fordul elő a szójegyzékben, ami ennyire nem hasonlít a németül megadott szó magyar megfelelőjére. Eszerint a Thir ‘dió’-t jelent. Szarvas Gábor úgy véli, a kiadó rossz olvasatot közölt, valójában Thio áll az eredetiben. Ezt sem vethetjük el, de az is megtörténhetett, hogy a kérdezett ember számára nem volt egészen egyértelmű, vajon Arnold von Harff az éppen általa végzett cselekvés nevére [125] kíváncsi-e, vagy a gyümölcsére, amin a cselekvést végzi. Ezért tartom lehetségesnek, hogy a Thir inkább ‘tör’, mint ‘dió’ jelentésű. Ezt az is alátámasztja, hogy a szójegyzék egyetlen más szavában sem fordul elő, hogy a th d -t jelölne, de azt máshol is láthatjuk, hogy t helyett th -t ír Arnold von Harff (pl. thale ‘tál’). — A mee ‘én’ olvasata annyira bizonytalan, hogy a Régi magyar glosszárium sem említi meg az én szócikkben ezt a forrást. Talán csak egyszerű elírásról van szó. Arnold von Harff eem helyett mee -t írt fel. Ez persze ma már egyáltalán nem bizonyítható.

A mondatok értelmezése és olvasása még nagyobb gondot okoz. Mivel lejegyzőjük nem ismerte a magyart, nem tudta megállapítani, hol van vége egy szónak, és hol kezdődik a következő. Még akkor sem, ha olyan szót hallhatott a mondatban, amit korábban a szójegyzékben már leírt ( igal ‘igyál’, Age da kűma ‘Adj ide innya!/Adjatok innya!’).

Ez a glosszárium érdemes lenne a további nyelvészeti vizsgálódásra. Érdekes megjegyezni például, hogy v hangunkat egyszer w -nek, máskor b -nek hallja ( wa fa ick ‘vasfazék’, illetve bee s ‘víz’, beledes ‘veled is’). Nem lehetséges-e, hogy a bilabiális zöngés spiráns változásának egy fázisát érhetjük nyomon ezen adatokban?

¹ Dolgozatom megírásában sok segítséget kaptam E. Abaffy Erzsébettől, Vízkelety Andrástól és Hartmut Klingétől. Köszönet érte.

O. Behányi Rita

Vissza a Tartalomhoz