1. A -val/-vel insztrumentálisz-komitatívuszrag eredete több mint száz éve foglalkoztatja a magyar nyelvészeket. Ha eltekintünk Révai (ElGr. 3: 282) teljesen elévült török eredeztetésétől, a -val/-vel ragnak legalább öt figyelmet érdemlő magyarázata van. [206]
1. Hunfalvy (NyK. 5. 1866: 298) a fi. veli ’fiútestvér’ szóból és lapp megfelelőjéből kísérli meg a magyar rag eredetének megfejtését. A többi magyarázat tarthatatlanságának belátása után ehhez tér vissza Rédei is (l. NyK. 79. 1977: 202—5). Hangtanilag nincs nehézsége az egyeztetésnek. Szemantikailag Rédei ’fiútestvér’® ’barát, társ’ jelentésfejlődést tesz fel, s arra sok analógia akad, hogy ilyen jelentésű szavakból komitatívusz-, majd insztrumentáliszrag fejlődik. Rédei fel is sorol ilyeneket. Alábbi, a Rédeiétől eltérő magyarázatomban én is nagy jelentőséget tulajdonítok a ’testvér, hitvestárs, társ, felebarát’ jelentésű szavaknak. Rédei magyarázatának egyedüli gyenge pontja a finn és a lapp szó elszigeteltsége az uráli nyelvcsaládon belül.
2. Simonyi (TMNy. 694) a cser. vel (
wel) ’latus,
pars, regio’ szóból magyarázza a m. -val/-vel ragot, s feltételezi, hogy a
magyar rag végéről eltűnt a lokatívuszrag. — A Simonyitól szinte még csak
ötletként felvetett lehetőséget fejtem ki lentebb részletesebben az egész finnugor
nyelvcsaládra kiterjesztve a vizsgálódást. Mint látni fogjuk, e mellett az
eredeztetés mellett hozható fel a legtöbb érv.
3. Szinnyei (NyK. 30. 1930: 230; NyH2.) annak
a lehetőségét vetette fel, hogy -val/-vel ragunk a rokon nyelvek vog. w
g ; osztj. weg , wej; cser. wi, wij; mord. v’i,
v’ij; lp. N viekkâ; fi. väki ’erő’ szavaival vethető egybe.
Párhuzamként felhozza a lp. v‚gast ’vminek a segítségével’ kifejezést
és a vog. wgl
’erővel’ ablatívuszragos alakot. — Ez a vélemény elég széles körben
elfogadásra talált. Ezt fogadja el az MSzFE. és ennek nyomán a TESz. és az EWUng., de
kérdőjellel közli a SKES. is (a väki szónál). Az etimológia hangtani
tarthatatlanságára Rédei mutatott rá (l. i. h.), s ez az elutasító vélemény
került be az UEW.-be is (l. 563). A szóbelseji *k intervokális helyzetben mindig
úgy tűnik el a magyarban, hogy megnyújtja az előző magánhangzót, a -val/-vel
rag pedig mindig rövid magánhangzóval fordul elő.
4. Mészöly szerint a m. -val/-vel rag az ugor *l ablatívuszragra megy vissza (Nyr. 59. 1930: 77 kk., FUF. 21: 56 kk.). A v hiátustöltőként jelent meg benne. Ezt a véleményt fogadta el később Berrár (TörtMondt. 31). Benkő azonban rámutatott (ÁrpSzöv. 226—7), hogy a v-vel kezdődő alakok az eredetibbek.
5. Fokos Dávid (NéNy. 9. 1937: 197 kk.) a határozói igenév R. nyj. -val/-vel alakjával tartja azonosnak a szóban forgó névszóragot. Rédei megjegyzi (i. m. 204), hogy ez a származtatás nem ad magyarázatot a rag eredeti magashangúságára, s jelentéstanilag is nehezen képzelhető el egy insztrumentálisz-komitatívuszrag határozói igenévből való kifejlődése.
Magam, mint fentebb már említettem, a Simonyitól
felvetett gondolatban látom a kérdés megoldását. Simonyi csak a cseremiszt említi,
de szerintem minden rokon nyelvet figyelembe kell venni, s az egész szócsaládot,
amelybe a cseremisz szó beletartozik. Ez a PU *pälä ’halb, Hälfte, Seite’
(l. UEW. 362) szó, amelynek megfelelői a finnugor nyelvekben — csak a
legszükségesebb adatok felsorolására szorítkozva — a következők: m. fél;
vog. pl
’Hälfte, Seite’; osztj. pel
k ’ua.’; zürj. pel, pev ’Seite, eines von
einem Paar’; votj. pal ’Seite, Hälfte’; cser. pel, pele
’Halb, Hälfte; eines von zwei zusammengehörenden Dingen’; mord. E peľ, M päľ
’Seite’, E peľe, M päľä ’halb, Hälfte’; lp. N b
lle, bllě ’side,
half (of a thing divided lengthways); on of a pair’; ? fi. pieli; suupieli
’Mundwinkel’.
A szónak számos megfelelése van a szamojéd nyelvekben is, de ezek felsorolásától eltekintünk, mivel nem szolgáltatnak új szempontot. Segíti viszont a kérdés megoldását, ha figyelembe vesszük a *pälä szó veláris változatát, amely a finn-volgai korban keletkezett. Ennek kikövetkeztetett alakja *pula ’halb; Hälfte, Seite, Teil’ (l. UEW. 740), s folytatásai a következők: fi. puoli ’Seite, Gegend; Hälfte, Teil; halb’ (> lapp); é. pool ’halb, Hälfte, der eine Teil von zweien Seite’; mord. E, M pola ’Gatte, Gattin; Teil’.
2. Mi szól amellett, hogy a m. -val/-vel rag eredetét egy ’fél, oldal’ jelentésű szóból vezessük le?
1. Jelentéstani szempontból fontosnak tartom, hogy az
uráli nyelvek többségében képzővel vagy képző nélkül ’testvér, hitves,
felebarát’ jelentésű szavak keletkeztek a *pälä ~ *pula alakok [207] folytatásaiból.
Vegyük sorra őket: m. feleség, felebarát, nyj. fél; osztj. S pit,
J piL ’Freund, Kamerad, Gefährte, Ehegenosse’; ne
-p. ’Ehegenossin’, É (Ahlov) pil
’Gesellschaft, Gefolge, Gesellschaftler, Freund’; pil-co ’Gefährte’, (Pápay) pil ’Genosse’ (l. Paasonen, Beitr. 39;
J. Mark: FUF. 18: 167). Paasonen lehetségesnek tartja a felsorolt osztják szavak és a
m. fél ’proximus, Nebenmensch’ összetartozását. Ez az etimológia később
feledésbe merült, nem vette be se az MSzFE., se az UEW. Rédei szerint azonban az
ősosztjákra fel lehet tenni ä ~ i, e ~ i váltakozást, s akkor az osztj. pelk
’halb, Hälfte, Seite’ és a pit, piL ’Freund, Kamerad, Gefährte,
Ehegenosse’ szavak összetartozhatnak, s Paasonen feltevése ma is elfogadható:1 zürj. (Fokos-Fuchs) V pev,
Le pel ’(auch) Paar, Ehehälfte, Gefährte, Liebchen’; cser. H (Castrén) šümbel
’Verwandter’, (Szil.) šümbel ’rokon’; (Ramst.) KH šümbel
’Freund’; (Wichm.) KH šüm-bel ’Herzensfreund, guter Freund’ (šüm
’szív’); (Vas.) peläš, pelaš 
; šümbel 
(a cser. -aš/-äš denominális névszóképző);
mord. (H. Paasonen, Mordwinisches Wörterbuch I—VI. Helsinki, 1990—1998. = MordWb.) E peľks
’jüngerer Bruder (von der Schwester verwendete)’; M (Mokšansko-russkij slovar’.
Moskva, 1998. = MokšRSl.) s’eďi päľks 
(s’eďi ’szív’), päľks’a
’ua.’, (Paas., MordWb.) M p’älnä, p’äľn’ä ’jüngerer Bruder (von
der Schwester gebraucht); Sohn des jüngeren Bruders des Vaters (nur von der Cousine
gebrauchte)’. A -ks, -ks’a, -nä, -n’ä denominális névszóképzők.
A mordvinban a szó veláris pola változatának a moksában van ’Teil, Anteil, Landteil’ jelentése is (l. Paas., MordWb.), de az erzában csak ’hitvestárs’, pl. (Paas., MordWb.) E pola ’Gatte, Gattin’, M vas’än’ pola ’Ehegatte, Ehegattin’ (vas’än’ ’Gatte, Gattin’); fi. puoliso; karj. puoľiso, puoližo ’feleség’ (l. SKES.) (a -so, -žo képző).
A finnugor nyelveken kívül a jenyiszeji és a tavgi szamojédban is van ’rokon’ jelentése a PU *pälä szó folytatásának (l. UEW.).
A tárgyalt szavak ’hitvestárs, rokon, barát’ jelentése annyira elterjedt az egész uráli nyelvcsaládban, hogy valami előzményének már az alapnyelvben is lennie kellett.
2. A tárgyalt szó mindkét variánsából számos névutó fejlődött a finnugor nyelvekben (a szamojédokban nem). A ’felé, felől’ jelentésűek felsorolásától eltekintek, mivel ezek nem visznek közelebb a kérdés megoldásához. Fontosak viszont számunkra a ’mellett, -nál/-nél’ jelentésűek, mivel ezekből fejlődhetett ’-val/-vel’ jelentésű névutó, illetve rag. Analógiaként megemlíthetjük a finn adesszívuszt, amely az adesszívuszi ’-nál/-nél’ funkció mellett insztrumentáliszt is kifejezhet, pl. hän kirjoittaa kynällä ’ő tollal ír’.
Simonyi Hunfalvy feltevését, azaz a m. -val/-vel ragnak a fi. väli ’fiútestvér’ szóval való kapcsolatba hozatalát bírálva ezeket írja: — „A társaság fogalmát visszavihetjük a térbeli fölfogásra, még pedig az ’együttlét, egymásnál vagy egymás mellett lét’ fogalmára. (Így lett a franczia avec s az ó-fr. od, o a latin apud-ból)” (TMNy. 693—4).
A *pälä, *pula szavak folytatásaiból a
következő nyelvekben fejlődött ’mellett, -nál/-nél, -val/-vel’ jelentésű
névutó: vog. (Kálmán, Wb.) N plt, L, M, P, K po
lt, LU plt, T p
lt ~ pält’-hoz/-hez/-höz;
-nál/-nél’, pl. LM man poltän ’bei euch’ (-t = lokatívuszrag); votj.
(UdmRSl. 1983.) palan 
, n’ules palan 
(-n = lokatívuszrag); cser. M, CK, JT, K welen,
JO pelen ’-hoz/-hez/-höz; -ra/-re; mellé, mellett... el; -val/-vel’ (Beke,
Mari nyelvjárási szótár. [= MNySz.] I. Savariae, 1997. 119); JT pop kaja mare welen
cod raš ’der Pope geht mit dem
Mann in den Wald’ (uo.); B, BJ, US, USj, UJ, CK, Č, JT, JO, V, KN pelen, P, BJp,
UJ, CÜ, CK, JT welen ’mellé, mellett; -nál/-nél; -hoz/-hez/-höz;
-on/-en/-ön; -val/-vel’ (Beke, MNySz. a még meg nem jelent kéziratból); Č pelenže
wat
že kija
’mellette fekszik a felesége’ (uo.); UP pelen nagajem ’magammal viszem’ (uo.) (-en
= latívuszrag, amely gyakran lokatívuszi funkciót is betölt); mord. (Paas., MordWb.) E
p’eľe, p’eľä, M p’eľe
, p’äľä ’auf der Seite, an, bei’; [208] M traka p’äľä p’iz’ms uľs’ ’beim Dorfe Drakino gab es
Regen’; akanc p’äľä ’bei seiner älterer Schwester’; mon’ p’e ln ’bei mir’ (uo.); (MokšRSl. 1998.) uľn’ jalgazn’
päľeinžiks 
M pälen ’hozzám’ (Keresztes László, Chrestomathia Mordvinica. Bp., 1990.
146); fi. meidän puolella ’nálunk, mifelénk’; é. käis s
bra pool ’járt
a barátjánál’. Mind a finn, mind az észt névutó adesszívuszban áll.
A felsorolt példák azt mutatják, hogy a tárgyalt névutóknak jó néhány rokon nyelvben van ’-nál/-nél’ funkciója, a cseremiszben pedig közönséges a komitatívuszi használata is. Ez ragadta meg már a Simonyi figyelmét is. Ez persze a magyartól független fejlődés eredménye, de olyan analógia, amely nagy mértékben támogatja feltevésünket. A mordvin példák azért bírnak különös jelentőséggel, mert azt bizonyítják, hogy a *pälä szóból fejlődött névutó ’társ, közel álló személy’ jelentésénél fogva akár esetrag nélkül is jelölhet, ha nem is komitatívuszt, de hozzá közel álló adesszívuszt.
A fentebb előadott magyarázat hangtanilag is teljesen
problémátlan. A *pälä alak p-je a szó raggá válásakor intervokális
helyzetbe került, s az ősmagyarban szabályosan w lett belőle, mint az
ősmagyarra feltett 
szóban (l. Bárczi, Htört. 1958. 113).
A magyar nyelv raggá vált névutói túlnyomó többségének a végén volt egy irányjelölő rag. Ennek a lehetőségét a -val/-vel esetében sem lehet kizárni, de ha volt is, nyomtalanul elenyészett, ami a raggá váló névutóknál máskor is előfordul, pl. a -ba/-be, -ra/-re esetében.
Összegezésképpen azzal a megállapítással zárom fejtegetéseimet, hogy a -val/-vel ragunk a PU *pälä ’fél, oldal, társ’ jelentésű szóból lett névutóból fejlődött, esetrag nélkül vagy esetraggal.
1Rédei Károly szíves szóbeli közlése. Ezért és a cikkhez fűzött más hasznos tanácsaiért itt mondok neki köszönetet.
Bereczki Gábor
