Tartalom


106. ÉVF.               2010. SZEPTEMBER               3. SZÁM


Kertész András: Miért érdemes a nyelvésznek reggelente felkelni az ágyból? Avagy: Chomsky „forradalmai” és a generatív nyelvészet historiográfiája 257

Mátai Mária: A magyar szófajtörténet egyes kérdései 269

Zelliger Erzsébet: Az Óperenciás-tengeren innen és túl. Magyar vonatkozású helynevek nyomában 283

Szentgyörgyi Rudolf: A Tihanyi alapítólevél görög helynevei 295

Vörös Ferenc: Mutatvány a mai magyar családnévatlasz előmunkálataiból 308

Károly Krisztina: Az ismétlésről a fordítási univerzálék tükrében. A lexikai ismétléseltolódások magyar-angol fordításban 322

· Kisebb közlemények. Csákváry Orsolya – Veszprémy László: A Fekete-tenger említése Anonymus krónikájában és a skandináv forrásokban 339

· Szó- és szólásmagyarázatok. Mizser Lajos: Verbiás.  – Vucskómező. 343 – Sebestyén Zsolt: Perecseny 344

· Élő nyelv. Szabó József: A kupa ’mélyedés, gödör’ tájszóról 346

· Tudománytörténet. Szili Katalin: Az első olaszoknak szóló magyarnyelvkönyvről (Deáky Zsigmond, Grammatica Ungherese Ad Uso Degl’ Italiani. Roma, 1827.) 353

· Szemle. Haader Lea: Borbála Keszler – Klára Lengyel, Ungarische Grammatik. 360 – Péter Mihály: Kemény Gábor, A nyelvtől a stílusig. Válogatott tanulmányok, cikkek. 366 – Nagy Levente: Dictionarium Valachico-Latinum. Primul dicţionar al limbii române. 368 – Büky László: Beke József szerk., Radnóti-szótár. Radnóti Miklós költői nyelvének szókészlete 372

· Társasági ügyek. A Magyar Nyelvtudományi Társaság választmánya: Nyelvrokonság és nemzeti tudat: állásfoglalás 380

· Nyelvtörténeti adatok. N. Fodor János: Északkelet-magyarországi személynevek a kései ómagyar korból 381

Szerzők