Oldalak: 382 383 384

Borbély Anna írja: A múlt évben született meg a döntés arról, hogy holland koordinálással megalakul egy nemzetközi projektum belgiumi, hollandiai és magyarországi nyelvészek közreműködésével. A projektum elnevezése Nyelvi kontaktusok kutatóközpontja (Study Centre on Language Contact) lett. A nemzetközi kutatócsoport megszervezését a Holland Királyi Akadémia intézete, a Wassenaarban működő NIAS (Netherlands Institute for Advanced Study in the Humanities [382] and Social Sciences) vállalta magára. A kutatócsoport élén egy öttagú nemzetközi irányító bizottság és egy háromtagú tanácsadó testület áll, melynek koordinátora Casper de Groot holland nyelvész, aki többek között a magyar nyelv kutatásával is foglalkozik. E kutatóközpont megalakításának az volt a célja, hogy nemzetközi kapcsolatokat hozzon létre olyan kutatók között, akik a nyelvi kontaktusokkal foglalkoznak. A szervezők véleménye szerint a nyelvi kontaktusok vizsgálata azért lett a projektum központi témája, mert e téma a jövőben egyre nagyobb teret kell, hogy nyerjen a nyelvészet, a pszicholingvisztika és a szociolingvisztika területén. Ezt igazolja többek között a “Handbook of Contact Linguistics” című monumentális kétkötetes kézikönyv megjelenése is (Walter de Gruyter Kiadó, 1. kötet: 1996., 2. kötet: 1997.), melyben az európai nyelvi kontaktushelyzetekkel kapcsolatos jelenségek között a magyarországiak is olvashatók (vö. 2. kötet: 1702–53). (Megjegyzem még, hogy a kézikönyv módszertanilag alapjául szolgált egy, az MTA Nyelvtudományi Intézetében folyó másik nemzetközi kutatásnak is, melynek témája a határainkon túli magyar nyelvhasználat. A kutatóközpont meghívott tagjai között elméleti és empirikus nyelvészek egyaránt megtalálhatók. A projektum már ennélfogva is érdekesnek tekinthető, hiszen ma még nem megszokott dolog, hogy elméleti és empirikus nyelvészek tudományos tanácskozásokon együtt vegyenek részt.

Az első konferencia 1999. február 20–23. között, Wassenaarban, az “Igei szerkezetek a nyelvi kontaktusok perspektívájában” címmel került megrendezésre. A bemutatkozó konferencián 35 kutató gyűlt össze: Belgiumból 5, Magyarországról 15 és Hollandiából 15. A négynapos konferencia három típusú tudományos tevékenységre tagolódott: előadások, poszterbemutatók és munkaértekezletek.

Az előadások témái és az előadók a következők voltak. Az igével kapcsolatos legújabb kutatásokról számolt be a magyar résztvevők közül É. Kiss Katalin és Bródy Mihály, a külföldi nyelvészek közül Henk van Riemsdijk (Tilburg), Hand den Besten (Amszterdam) és Edwin Williams (Princeton, USA). A konferencia-előadások másik témája a magyar és a holland kontaktushelyzetek bemutatása volt. Erről a témáról tartott előadást magyar részről: Sándor Klára és Kontra Miklós, valamint Wolfgang Woelck (Buffalo, USA), Johan van der Auwera (Antwerpen), Pieter Muysken (Leiden) és Annick De Houwer (Antwerpen). A harmadik téma a gyermeknyelvi kétnyelvűség. volt. Ebben a szekcióban adott elő Pléh Csaba és Annick De Houwer, illetve Gerard Bol (Groningen). A konferenciaelőadások negyedik témája a kétnyelvű beszéd volt. Ezen belül a kétnyelvű grammatikáról Pieter Muysken tartott előadást, a kétnyelvű beszéd pragmatikájáról Jan Blommaert (Gent), valamint a magyarországi résztvevők közül Borbély Anna, Bartha Csilla és Fenyvesi Anna.

A munkacsoportok három részre osztották a résztvevőket a következő témák szerint: (1) gyermeknyelv és kétnyelvű nyelvelsajátítás, (2) nyelvi változás és Sprachbund-jelenségek, (3) kétnyelvű beszéd. Ezeken a megbeszéléseken döntötték el a kutatók többek között a jövőbeli kutatások menetét is. A résztvevők itt rögzítették, hogy munkacsoportok szerint ez év végén különböző magyarországi helyszíneken tartanak egy-egy tudományos tanácskozást, majd 2000-ben ismét Wassenaarban egy újabb, mindhárom munkacsoportot magába foglaló konferenciát. Az együttműködés két évre szól, melynek eredményességétől függ, hogy a két év után folytatódik-e a kutatóközpont működése vagy sem. – A szakmai kapcsolatok kialakítása mellett a holland fél a magyarországi kutatók számára biztosított egy könyvalapot is, lehetőséget nyújtva arra, hogy a magyarországi résztvevők által javasolt könyvekkel a résztvevő kutatók intézeti, illetve tanszéki könyvtára bővüljön. [383]

A magyarországi résztvevők tehát a kutatóközponttól ennek megfelelően, mind a személyes kapcsolatok, mind pedig a szakkönyvek terén komoly szakmai támogatást nyertek. A szervezőket ezért feltétlenül köszönet illeti. [384]

Vissza a Tartalomhoz