KONSZENZUS A CEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK ELLÁTÁSÁBAN

(MEGELÕZÉS, DIAGNOSZTIKA ÉS AKUT ELLÁTÁS, KORAI REHABILITÁCIÓ)

A Magyar Stroke Társaság Konszenzus Konferenciájának anyaga
Budapest, 1995. december 1-2.



Vissza az Idegsebészeti Könyvtárba


TARTALOMJEGYZÉK


BEVEZETÉS

A CEREBROVASCULARIS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI

2005-IG MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLKITÛZÉSEK

Kerekasztal résztvevõi

1.) AZ AGYÉRKATASZTRÓFA ELSÕDLEGES MEGELÕZÉSE

A népegészségügyi szempontból fontos rizikótényezõk ellátása

2.) MÁSODLAGOS PREVENCIÓ

3.) A STROKE ÁLLAPOTOK ELLÁTÁSÁNAK SZERVEZÉSE

4.) DIAGNOSZTIKA AZ AKUT STROKE ÁLLAPOTOKBAN

5.) AZ INTENZÍV ELLÁTÁS KÖVETELMÉNYRENDSZERE

6.) INFÚZIÓS ÉS HEMODILÚCIÓS KEZELÉS A STROKE AKUT FÁZISBAN

7.) VÉRALVADÁST BEFOLYÁSOLÓ KEZELÉSEK

8.) NEUROPROTEKCIÓ STROKE-BAN

9.) AZ AGYÖDÉMA CSÖKKENTÉSE STROKE-BAN

10.) A VÉRZÉSES KÓRKÉPEK ELLÁTÁSA (ÁLLOMÁNYVÉRZÉS, SUBARACHNOIDEALIS VÉRZÉS)

11.) KORAI REHABILITÁCIÓ AZ AKUT ELLÁTÁSBAN

Rehabilitációs protokollt meghatározó tényezõk

KÖZPONTOK - ELLÁTÁSI TERÜLET

Budapest

Vidéki központok

Baranya megye
Bács-Kiskun megye
Békés megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Csongrád megye
Fejér megye
Gyõr-Sopron megye
Hajdú-Bihar megye
Heves megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Komárom-Esztergom megye
Nógrád megye
Pest megye
Somogy megye
Szabolcs Szatmár megye
Tolna megye
Vas megye
Veszprém megye
Zala megye



Bevezetés

Minden gyakorló orvos napi munkájában találkozik agyi érbetegekkel. E betegségcsoport kezelésében, korszerû ellátásban fontos, hogy azonos, korszerû, tényeken alapuló terápiás elvek érvényesüljenek. Az agyérbetegségek megelõzése, ellátása interdiszciplináris feladat. Családorvos, belgyógyász, neurológus, angiológus, érsebész, idegsebész, pszichiáter, gerontológus egyaránt kezel stroke-betegeket, de a magas morbiditás miatt gyakran szembesül cerebrovascularis problémákkal más klinikus szakember is. Az agyi érbetegségekkel foglalkozó neurológus (stroke-neurológus) a betegek nagy száma miatt nem képes az összes cerebrovascularis beteggel foglalkozni, még konzíliumi szinten sem, ezért fontos, hogy a korszerû diagnosztika és a terápia elvei széles körben ismertek legyenek.

A betegágy mellett hozott döntések, melyek az akut agyi vascularis katasztrófa-állapotokban gyakran alapvetõen meghatározzák a beteg életkilátásait, (pl. thrombolysis, aneurysma mûtét indikációja) egyrészt a beteg egyedi esetének elemzése alapján, másrészt a szakirodalomban megjelent új ismeretek, nemzetközi vizsgálatok, statisztikai értékelések adatain alapulnak. A döntés nem mindig konfliktusmentes. Fontos tehát, hogy legyen egy olyan vezérelv, ami megkönnyíti ezeket a döntéseket.

A konszenzus a szakma széleskörû egyetértése alapján született. Így válhat mindenki számára elfogadhatóvá és alkalmazandóvá. A Konszenzus Konferencia állásfoglalásai alapján lehet a helyi konszenzus állásfoglalást kialakítani, ami a "helyes klinikai eljárás (good clinical practice - GCP)" alapját képezi.

A konszenzus-állásfoglalások a vascularis neurológia aktuális nemzetközi és hazai álláspontját tükrözik. A szakma fejlõdése, az új vizsgálatok eredményei ezt a konszenzus-állásfoglalást idõrõl-idõre módosítani fogják.

A hazai Stroke Konszenzus Konferencia idõben szorosan követte a hasonló európai konferenciát. Így a hazai terápiás elvek kialakításánál a résztvevõk fel tudták használni az európai állásfoglalás legfontosabb elemeit, ugyanakkor a konferencia figyelembe vette a hazai betegellátás sajátosságait is.

A Konszenzus Konferencián a jelen lévõ közel 200 szakember 11 kerekasztal munkájához kapcsolódva dolgozta ki 11 témakörben állásfoglalását. A kerekasztal szöveges elõterjesztésének részletes vitája után született meg a végleges megfogalmazás, melyet a konferencia résztvevõi elfogadtak.

A post-stroke állapotok rehabilitációjának problémáját a Magyar Stroke Társaság szélesebb körben egy külön konferencián kívánja megtárgyalni 1996 tavaszán.

A cerebrovascularis betegségek rendkívüli gyakorisága és a magas halálozás indokolta a hazai Stroke Program elindítását. A cél a prevenció, az akut ellátás és a korszerû rehabilitáció megszervezése, a hazai stroke eredetû halálozás csökkentése. Reményeinek szerint ezt a célt segíti megvalósítani ez a konszenzus-anyag is.

Végezetül köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik a kerekasztalok munkájában, annak elõkészítésében és lebonyolításában, a végleges szöveg megfogalmazásában aktívan részt vettek.

Budapest, 1996. január

Prof. Dr. Nagy Zoltán
a Magyar Stroke Társaság elnöke


EURÓPAI STROKE KONSZENZUS KONFERENCIA ÁLLÁSFOGLALÁSA,
A HELSINGBORGI NYILATKOZAT
(1995. szeptember)

A cerebrovascularis betegek ellátásának általános szempontjai

1. Minden egészségügyben dolgozó szakember számára a betegek és családjaik szempontjai legyenek a legfontosabbak. Támogatni kell az önsegítõ és az önkéntes betegegyesületeket.

2. Az akut stroke ellátásában csak akkor lehet eredményeket elérni, ha a stroke-ot sürgõsségi esetként kezelik.

3. A stroke-betegeknek azonnali kórházi kivizsgálásra van szükségük.

4. A betegek ellátásának tudományosan megalapozottnak kell lennie. (Evidenciákon alapuló gyógyítás.)

5. A rehabilitációnak összhangban kell állnia a beteg és családjának igényeivel.

6. A stroke kutatásban és -oktatásban nemzetközi együttmûködésre van szükség.

2005-ig megvalósítandó célkitûzések

1. Európa országaiban létre kell hozni a stroke-ellátás intézményi hálózatát annak érdekében, hogy a betegség fellépését követõ elsõ hónapban az elhunytak aránya 20% alá csökkenjen.

2. A stroke-ot túlélõk között a 2 éven belüli halálozás ne legyen magasabb, mint 20%. Az érrendszeri megbetegedések következtében kialakult halálokok 40% alatt maradjanak.

3. A betegek részesüljenek megfelelõ "másodlagos prevenció"-ban.

4. Az akut stroke-betegek mindenképpen speciális stroke osztályokra, illetve stroke szakemberekhez kerüljenek.

5. A stroke rehabilitációban, a stroke ellátásban is képzett rehabilitációs szakemberek vegyenek részt.

6. Az európai országok a stroke ellátást és annak minõségi ellenõrzését közös rendszer segítségével végezzék.




Kerekasztal résztvevõi:

Elsõdleges prevenció:

Dr. Arnold Csaba, Dr. Farsang Csaba, Dr. Fodor Miklós, Dr. Illyés István, (Dr. Kishegyi Júlia), Dr. Lengyel Mária, Dr. Kerényi Zsuzsa Dr. Magyar Anna, Dr. Magyar Hedvig, Dr. Makara Péter, Dr. Romics László, Dr. Sági Ilona, (Dr. Szekeres András), Dr. Székács Béla

Másodlagos prevenció:

Dr. Bodosi Mihály, Dr. Harcos Péter, Dr. Horváth Sándor, Dr. Illés Emília, Dr. Jánosi András, Dr. Komoly Sámuel, Dr. Lengyel Mária, Dr. Mátyás Lajos, Dr. Mogán István, Dr. Nemes Attila, Dr. Sipos Gyula

Akut stroke állapotok ellátásának szervezése:

Dr. Bartos László, Dr. Bereczky Dániel, Dr. Berky Mihály, Dr. Csiba László, Dr. Folyovich András, Dr. Garzuly Ferenc, Dr. Göbl Gábor, Dr. Harcos Péter, Dr. Horváth Sándor, Dr. Kapócs Gábor, Dr. Martini Edit, Dr. Sági Ilona, Dr. Szegeczky Dezsõ

Diagnosztika az akut stroke állapotokban:

Dr. Asbóth Richárd, Dr. Bodrogi László, Dr. Gyarmati János, Dr. Kenéz József, Dr. Kékesi Ferenc, Dr. Pál András, Dr. Pánczél Gyula, Dr. Patay Zoltán, Dr. Skopál Judit, Dr. Szabó Mihály, Dr. Szikora István, Dr. Szlávy László, Dr. Valikovics Attila, Dr. Várallyai György

Véralvadást befolyásoló kezelések:

Dr. Blaskó György, Dr. Haffner Zsolt, Dr. Harsányi Ádám, (Dr. Pál András), Dr. Sas Géza, Dr. Sipos Gyula, Dr. Skopál Judit, Dr. Szegedi Norbert, Dr. Szikora István, Dr. Szirmai Imre, Dr. Udvardi Miklós, Dr. Udvarhelyi Pál

Infúziós kezelés - hemodilúciós kezelés:

Dr. Csornai Márta, Dr. Fazekas András, Dr. Fekete István, Dr. Horváth Ferenc, Dr. Illés Emília, Dr. Kékesi Ferenc, Dr. Sas Katalin, Dr. Szántó József, Dr. Varga Erzsébet

Neuroprotekció a stroke-betegek ellátásban:

Dr. Barakonyi István, Dr. Csoltó Márta, Dr. Illés Emília, Dr. Komoly Sámuel, Dr. Lipcsey Attila, Dr. Sas Katalin, Dr. Varga Erzsébet, Dr. Fekete István,

Ödéma kezelés stroke állapotokban:

Dr. Berky Mihály, Dr. Horváth Ferenc, Dr. Juhász Csaba, Dr. Kakuk Ilona, Dr. Martini Edit, Dr. Pintér Nándor, Dr. Udvarhelyi Pál,

Intenzív ellátás követelményrendszere:

Dr. Futó Judit, Dr. Juhász Csaba, Dr. Kakuk Ilona, Dr. Keltai Mátyás, Dr. Pénzes István, Dr. Sági Ilona, Dr. Séra Tamás, Dr. Szirmai Imre

Vérzéses kórképek ellátása - állományvérzés, subarachnoidealis vérzés:

Dr. Bazsó Péter, Dr. Bodosi Mihály, Dr. Kopa János, Dr. Nyáry István, Dr. Pannonhegyi Albert, Dr. Sas Katalin, Dr. Szabó Zerind, Dr. Udvarhelyi Pál

Korai rehabilitáció az akut ellátásban:

Bihari Vanda, Dr. Garzuly Ferenc, Dr. Grubics László, Dr. Halmi Béla, Dr. Karsay Koppány, Dr. Kókai Károly, Dr. Kullmann Lajos, Pataky Ilona, Dr. Szél István



1.) Az agyérkatasztrófa elsõdleges megelõzése

A stroke megelõzhetõ !

Az agyérkatasztrófa (stroke) rizikótényezõi jól ismertek. Többségük jól befolyásolható, egy részük megelõzhetõ, vagy megszüntethetõ.

A primer prevenció a kockázati tényezõk megelõzését, szûrését és kezelését jelenti. A megelõzés egészséges életmódra történõ nevelést, az egészséges étrend és a rendszeres fizikai aktivitás propagálását jelenti, és átfogó küzdelmet a dohányzás és az alkoholizmus ellen. E programban nagyobb szerepet kell vállalnia a médiának. Nagy jelentõségû az orvosok, egészségügyi dolgozók, pedagógusok és ismert személyiségek személyes példamutatása!

A kockázati tényezõk szûrése és kezelése elsõsorban az alapellátás feladata. Ebben kiemelkedõen fontos szerepet tölt be a háziorvos, akinek jelentõs ismeretterjesztõ, felvilágosító tevékenységet is kell folytatnia betegei körében.

A prevenció alapvetõ eleme a hypertonia-, a zsíranyagcsere zavar- és a diabetes szûrése és gondozása.

A legfontosabb rizikófaktor, a hypertonia szûrése és gondozása az alapellátáson belül hatékonyan végezhetõ a hypertonia kezelésére vonatkozó módszertani levél elvei szerint. A lipid- és diabetes-szûrést a veszélyeztetett populációkra javasolt kiterjeszteni, családi hajlam, alkat, gyanút keltõ fizikális eltérések, társbetegségek, környezeti tényezõk alapján, az aktuális tudományos evidenciákat követve. A családorvosnak figyelmet kell fordítania a változás korát elért nõk kezelésére. A fogamzásgátlót szedõ nõknek tisztában kell lenniük a szer stroke-kockázatot fokozó hatásával.

A népegészségügyi szempontból fontos rizikótényezõk ellátása:

Hypertonia

A hypertoniát (140/90 Hgmm feletti vérnyomás) - beleértve a borderline hypertoniát és a 160 Hgmm feletti systolés hypertoniát is - minden életkorban kezelni kell. A gyógyszeres és nem-gyógyszeres kezelés legyen egyénre szabott, vegye tekintetbe a társbetegségeket, egyéb rizikófaktorokat, és biztosítsa az érfal minél hatékonyabb védelmét. Amennyiben a célszervek károsodása még nem igazolható, a normális vérnyomás biztosítása legyen a kezelés célja. A balkamra hypertrophiás betegeknél a hypertrophiát csökkentõ gyógyszereket (ACE-gátlók, Ca-antagonisták) kell elõnyben részesíteni a hypertonia kezelése során.

Diabetes mellitus

A diabetesen kívül szûrni kell a csökkent glukóz-toleranciájú és metabolikus-X szindrómás populációt is. Kezelésük alapelve a diagnózis pillanatától kezdve a normoglikémiára törekvés, egyénre szabott, differenciált terápia révén. Egyéb kockázati tényezõk jelenléte (különösen egyidejû hypertonia) esetén még szigorúbb kontroll szükséges. A lipidszint normalizálása legalább olyan jelentõségû, mint a cukorháztartás rendben tartása.

Szívbetegségek

A kardiális embóliaforrást jelentõ szívbetegségeket a családorvosnak kell felismernie. A diagnózis megerõsítésében és a gondozásban kardiológusoké a fõszerep. A részletes ajánlást lásd a "Másodlagos megelõzés" fejezetben. A thrombocyta aggregáció gátló kezelés ischaemiás szívbetegség, obliterativ érbetegségek fennállása esetén a stroke prevenciója szempontjából is mérlegelendõ.

Hyperlipidaemiák

A hyperlipidaemiák szûrését fiatal korban kell elkezdeni, különösen familiárisan veszélyeztetett egyéneknél. Több rizikófaktor jelenléte, illetve már fennálló érbetegség esetén diétás és gyógyszeres kezelés indokolt.

Egyéb rizikófaktorok

Nem szabad megfeledkezni azon kórállapotok kezelésérõl és gondozásáról sem, melyek ritkább elõfordulásuk, vagy még nem meggyõzõen bizonyított stroke-rizikót fokozó hatásuk miatt népegészségügyi szempontból talán kisebb jelentõséggel bírnak: az alvási apnoe szindróma, hyperfibrinogenaemia, erythrocytosis, antiphospholipid szindróma, migrén, thrombophiliák, stb.
Alapvetõ fontosságú lenne országszerte regionális rizikófaktor-szûrõ állomásokat létrehozni, megfelelõ laboratóriumi és mûszeres háttérrel.



2.) Másodlagos prevenció

a.) Általános szempontok

b) A gyógyszeres kezelés szempontjai

i) Thrombocyta aggregáció gátló kezelés
Valamennyi ischaemiás eredetû stroke másodlagos megelõzésének legfontosabb módja a thrombocyták aggregációjának gátlása. Az eddig lezárult multicentrikus randomizált kettõs vak vizsgálatok bizonyítékai alapján ehhez jelenleg az elsõ választandó szer az acetilszalicilsav, melynek kis dózisa (naponta 100 mg) is elegendõ a kívánt hatás eléréséhez. Acetilszalicilsav intolerancia, illetve -rezisztencia esetén ticlopidin adandó, melynek napi adagja 2 x 250 mg. A kezelés során az elsõ három hónapban, kéthetes idõközökben a neutrofil granulocyta-számot és a thrombocytaszámot ellenõrizni kell.

ii) Kardioembóliás stroke megelõzése
Kardioembóliás stroke-ról akkor beszélünk, ha kardiogén, vagy transzkardiális embóliaforrás igazolható és a stroke-nak egyéb oka nem deríthetõ fel.
A kardiális eredetû stroke-ok az ischaemiás stroke-ok 15-30%-át teszi ki.

c) Az érsebészeti kezelés szempontjai

Carotis rekonstrukció ajánlott eljárás lehet bizonyos esetekben a stroke és az ismételt stroke megelõzésére. A jelenlegi stroke megbetegedési gyakoriság mellett 100 ezer lakosra számítottan évente 20-30 carotis-rekonstrukció végzése látszik szükségesnek (a 10 millió lakosra becsülhetõ 2-3 ezer szükséges mûtét helyett jelenleg évente 8-900 mûtét történik).

Carotis mûtét indoka
==> az a. carotis interna eredésének 70%-nál nagyobb fokú stenosisa;
==> enyhébb mértékû stenosis is, ha a releváns oldalon TIA-ok ismétlõdnek, vagy ha kifekélyesedett plakk embóliaforrásként igazolható;
==> ellenoldali a. carotis interna elzáródás esetén 50% feletti a. carotis interna szûkület rekonstrukciója már mérlegelendõ, 70%-os szûkület felett a mûtét elvégzése javasolt;
==> elzáródott a. carotis interna és egyidejû a. carotis externa szûkület esetén az a. carotis externa rekonstrukciója indokolt lehet. Válogatott esetekben extra-intracranialis bypass mûtétre is sor kerülhet.



3.) A stroke állapotok ellátásának szervezése

a) Általános szempontok

b) Akut kezelés és a gondozás

c) Stroke osztályok

d) A korai rehabilitáció (az elsõ három hónap)



4.) Diagnosztika az akut stroke állapotokban

Minden akut stroke-betegnél a kötelezõ laboratórium vizsgálatokat, mellkas-átvilágítást vagy -röntgenfelvételt és EKG vizsgálatot el kell végezni.

a) A digitális képalkotás alkalmazásának javallatai stroke-ban

i) CT (computed tomography)
Minden akut stroke-ban a lehetõ legrövidebb idõn belül natív CT-t kell készíteni annak megállapítására, hogy vérzéses vagy ischaemiás stroke-ról van-e szó.

ii) MRI (magnetic resonance imaging)

iii) DSA (digital subtraction angiography)

b) Duplex UH vizsgálat helye a stroke diagnosztikájában

Az extracranialis nyaki artériák duplex UH vizsgálata javasolt

A duplex UH vizsgálatnak a következõ információkat kell tartalmaznia:

c) Transcranialis Doppler (TCD) vizsgálat helye a stroke diagnosztikájában

Elsõdleges prevenció során TCD végzése nem indokolt, mert nem szûrõvizsgálat.

A vizsgálat elvégzése indokolt:

d) EEG és kiváltott válasz vizsgálatok

e) Liquor vizsgálat

Liquor vizsgálat a stroke diagnosztikájában akkor indokolt, ha a CT vérzést nem mutatott, de a klinikai tünetek subarachnoidealis vérzés fennállása mellett szólnak.

f) Haemostasis vizsgálatok



5.) Az intenzív ellátás követelményrendszere

a) Célkitûzés

a stroke eredetû, 28 napon belüli halálozás csökkentése megfelelõ kezeléssel, a károsodás mértékének minimalizálása, a felépülés gyorsítása. A stroke-betegek halálozási adatait elemezve a halálozást jelentõs százalékban nem a direkt agykárosodás okozza, hanem a szövõdmények. A szövõdmények kivédése csak intenzív kezelés, ápolás és monitorozás keretei között valósítható meg. A stroke osztályokon épp ezért intenzív részlegek kialakítása indokolt. (Amennyiben a stroke osztályon intenzív részleg nem alakítható ki, akkor az intenzív terápiát igénylõ stroke-beteg általános intenzív osztályon történõ elhelyezése és kezelése javasolt, a konszenzus konferencia elveinek megfelelõen.)

b) Ki kerüljön stroke intenzív részlegre?

Az a beteg,

Felvételt tehetnek szükségessé a következõ okok:

c) Az intenzív részlegek személyi feltételei:

Orvos
egy önálló vezetõ (intenzív terápiában jártas neurológus és/vagy aneszteziológus-intenzív szakorvosi képzettséggel); ezen kívül 4 ágyanként 1 orvos,

Nõvér
ágyanként 3 fõ (szakképzett és nem szakképzett),

Gyógytornász
4 ágyanként 1 fõ.

d) Az intenzív részlegek tárgyi feltételei:



6.) Infúziós és hemodilúciós kezelés a stroke akut fázisban

Az agyi keringészavarok kezelésének individuálisnak kell lennie, mivel a patomechanizmus nagyon változatos. A kezelést korrekt diagnosztikai eljárások után a terápiás ablak, a belgyógyászati szempontok és a szövõdmények kivédésére irányuló törekvések figyelembe vételével kell megállapítani.

a) Infúziós kezelés

Infúziós kezelésre fiziológiás nátrium-klorid oldat ajánlatos az ionogram monitorozása mellett, amelynek alapján a szükséges korrekció elvégezendõ. Ha csak különös indok nincs rá, a cukoroldatok alkalmazása kerülendõ!

A kezelés célja:

Az infúzióban adható gyógyszerekkel (neuroprotektív és úgynevezett vazoaktív szerek) kapcsolatos állásfoglalás a "Neuroprotekció stroke-ban" fejezet anyagában található.

b) Hemodilúció

A stroke-betegek kezelésében az iso- és hypervolaemiás hemodilúció módszere használható (volumenpótlásra plazma, dextran és hydroxyethyl keményítõ alkalmazható). A hypovolaemiás hemodilúció alkalmazása stroke-betegekben tilos!

A hemodilúciós kezeléstõl várható effektusok:

==> a viszkozitás csökkentése révén a reológiai viszonyok javulnak, az agyi vérátáramlás nõ;
==> a keringõ vér volumenének a hypervolaemiás hemodilúció módszerével történõ optimalizálása esetén javulnak a hemodinamikai viszonyok, nõ a perctérfogat és a systole volumene, javul az oxigéntranszport. A kezelés elõtt a kardiális status felmérése, a kezelés során pedig annak monitorozása kötelezõ!
==> kísérletes adatok alapján feltehetõ, hogy javul az agyi microcirculatio.



7.) Véralvadást befolyásoló kezelések

A véralvadást befolyásoló kezelések mind a stroke állapotok megelõzésében, mind az akut stroke kezelésében használatosak.

a) Thrombocyta aggregáció gátló kezelések

A kérdés tárgyalását lásd a "2.) Másodlagos prevenció" fejezet "A gyógyszeres kezelés szempontjai" alfejezetének i) pontjában.

b) Antikoaguláns kezelés

i) Heparin

ii) Kumarinok

c) Thrombolysis



8.) Neuroprotekció stroke-ban



9.) Az agyödéma csökkentése stroke-ban

Az ödéma kezelésében is az evidencia alapján nyugvó (bizonyított) gyógyszeres terápiát kell követni:

Ajánlott kezelés:

Nem ajánlott adni agyödéma csökkentés céljából:



10.) A vérzéses kórképek ellátása (állományvérzés, subarachnoidealis vérzés)

Néhány olyan lényeges szempont kerül felsorolás-szerû ismertetésre, amelyek gyakorlati oldalról vezérelhetik a vérzéses kórformáknál az orvosi gondolkodást és meghatározóak lehetnek a beteg sorsának irányításában.

a) Állományvérzés

Nem szabad operálni:

Nem érdemes operálni:

A mûtét mérlegelendõ:

b) Subarachnoidealis vérzés

Bármely formája mielõbbi idegsebészeti osztályon történõ elhelyezést / konzíliumot igényel.

Mûtéti indikáció:

akut mûtét:

mielõbbi mûtét:

halasztott mûtét:

c) AV-malformáció okozta vérzés

mielõbbi idegsebészeti osztályon történõ elhelyezést igényel.



11.) Korai rehabilitáció az akut ellátásban

A rehabilitáció célja a rokkantság és a másodlagos fogyatékosságok kialakulásának megelõzése, illetve mértékük csökkentése, nagyrészt a károsodott funkciók lehetõség szerinti legjobb visszaállítása vagy pótlása révén. Korai rehabilitációnak az elsõ három hónapban végzett ilyen irányú tevékenységet nevezzük. Ezen belül fontos, és a további rehabilitációs lehetõségeket is meghatározza az a szakasz, amely az akut ellátás idejére esik. Az akut ellátás után mozgásszervi, illetve neurorehabilitációs osztályra történõ áthelyezés válhat szükségessé.

Személyi feltételek:

Tárgyi feltételek:



STROKE KÖZPONTOK


Központok - Ellátási terület


Budapest

Agyérbetegségek Országos Központja (OPNI) -II., III. ker. Dr. Nagy Zoltán igazgató 1021. Budapest, Hûvösvölgyi u. 116. tel., fax: 275-0004

MH Központi Katonai Kórház -IV. ker. Dr. Berky Mihály fõorvos 1134. Budapest, Róbert K. krt. 44. tel: 149-7368

Szt. István Kórház -IX., X., XIX. ker., Dabas Dr. Fazekas András fõorvos 10956. Budapest, Nagyvárad tér 1. tel., fax: 215-5908

Szt. Imre Kórház -XI., XXII. ker. Dr. Harcos Péter fõorvos 1502. Budapest, Tétényi u. 12-16. tel: 203-3444

MÁV Kórház Budapest -területrõl késõbb történik döntés Dr. Horváth Sándor fõorvos 1062. Budapest, Podmaniczky u. 111. tel: 269-5656

Dél-pesti Kórház -XVIII., XX., XXI., XXIII. ker. Dr. Komoly Sámuel fõorvos 1204. Budapest, Köves u. 2-4. tel: 284-7610

Szt. János Kórház- I., XII. ker. Prof. Dr. Lipcsey Attila fõorvos 1125. Budapest, Diósárok u. 12-26. tel: 155-6882

Weil Emil Kórház -XIII., XIV., XV. ker. Dr. Jakab Gábor fõorvos 1145. Budapest, Uzsoki u. 29. tel: 251-4069

SOTE Neurológiai Klinika -V., VIII., XVII. ker. Prof. Dr. Szirmai Imre 1083. Budapest, Balassa u. 6. tel., fax: 210-0330

Erzsébet Kórház -VI., VII., XVI. ker. Dr. Varga Erzsébet fõorvos 1074. Budapest, Alsóerdõsor u. 7. tel: 322-3450



Vidéki központok:


Baranya megye:

POTE Neurológiai Klinika Prof. Dr. Czopf József 7623. Pécs, Rét u. 3. tel: 06-72-314-344

Bács-Kiskun megye:

Megyei Kórház Dr. Csornai Márta fõorvos 6000. Kecskemét, Nyíri u. 38. tel: 06-76-481-781

Városi Kórház Dr. Bak Zsuzsanna fõorvos 6500 Baja, Rókus u. 10. tel: 06-79-322-233

Békés megye:

Pándy K. Kórház Dr. Szabó Mihály fõorvos 5700. Gyula, Semmelweis u. 1. tel: 06-66-361-241

Borsod-Abaúj-Zemplén megye:

Megyei Kórház Dr. Sági Ilona fõorvos 3500. Miskolc, Szentpéteri kapu 76. tel: 06-46-321-211

Csongrád megye:

Megyei Kórház Dr. Pallag Lajos fõorvos 6600. Szentes, Sima F. u. 44-58. tel: 06-63-313-244

Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem Ideg-elme Klinika Prof. Dr. Vécsei László 6725. Szeged, Semmelweis u. 1. tel: 06-62-321-752

Fejér megye:

Szt. György Kórház Dr. Guseo András fõorvos 8000. Székesfehérvár, Seregélyesi u. 3. tel: 06-22- 16-001

Gyõr-Sopron megye:

Petz Aladár Kórház Dr. Haffner Zsolt fõorvos 9024. Gyõr, Zrínyi u. 13. tel: 06-96- 18-244

Városi Kórház Dr. Kékesi Ferenc fõorvos 9400. Sopron, Gyõri u. 15. tel: 06-30-312-693

Hajdú-Bihar megye:

Debrecen Orvostudományi Egyetem Ideg-elme Klinika Prof. Dr. Csiba László 4012. Debrecen, Nagyerdei krt. 98. tel: 06-52-415-176

Heves megye:

Markot F. Kórház Dr. Moldován János fõorvos 3300. Eger, Széchenyi u. 27. tel: 06-36-411-444

Jász-Nagykun-Szolnok megye:

Hetényi Gy. Kórház Dr. Karsay Koppány fõorvos 5004. Szolnok, Tószegi u. 21. tel: 06-56-421-521

Komárom-Esztergom megye:

Vaszary Kolos Kórház Dr. Illyés Melinda mb. fõorvos 2500. Esztergom, Petõfi u. 26-28. tel: 06-33-311-199

Megyei Kórház Dr. Banner Kálmán fõorvos 2800. Tatabánya, II. Dózsa Gy. u. 77. tel: 06-34-311-188

Nógrád megye:

Madzsar J. Kórház Dr. Horváth Ferenc fõorvos 3100. Salgótarján, Füleki u. 64. tel: 06-32-312-804

Pest megye:

Flór F. Kórház Dr. Martini Edit fõorvos 2143. Kerepestarcsa, Semmelweis tér 1. tel: 252-0766

Jávorszky Ödön Kórház Dr. Katona Ágnes fõorvos 2600. Vác, Argenti Döme tér 1-3. tel: 06-27-314-522

SOTE Oktató Kórház Dr. Széplaky Zoltán fõorvos 1125. Budapest, Kútvölgyi u. 4. tel: 155-1122

Somogy megye:

Kaposi Mór Kórház Dr. Kopa János fõorvos 7400. Kaposvár, Tallián Gy. u. 20-34. tel: 06-82-311-511

Szabolcs Szatmár megye:

Jósa András Kórház Dr. Pintér Nándor fõorvos 4400. Nyíregyháza, Szt. István u. 68. tel: 06-42-465-666

Tolna megye:

Megyei Kórház Dr. Kuntár Lajos fõorvos 7100. Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 5-7. tel: 06-74-412-211

Vas megye:

Markusovszky Kórház Dr. Garzuly Ferenc fõorvos 9700. Szombathely, Markusovszky u. 3. tel: 06-94-300-542

Veszprém megye:

Megyei Kórház Dr. Bartos László fõorvos 8200. Veszprém, Kórház u. 1. tel: 06-88-420-211

Zala megye:

Megyei Kórház Dr. Szántó József fõorvos 8900. Zalaegerszeg, Zrínyi u. 1. tel: 06-92-311-570

Városi Kórház Dr. Sebestyén Klára fõorvos 8800 Nagykanizsa, Szekeres J. u. 2-8. tel: 06-93-311-500

Vissza a dokumentum elejére