Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

A TUDÁS 365+1 NAPJA

Húszmillió dolláros retúrjegy néhány perces súlytalanságért

Az ötödik állandó legénység indult a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrhajósok hosszú évek kitartó felkészülése után repülhetnek, azonban már két olyan ember is akadt, aki kizárólag dollármillióinak köszönhette a kivételes élményt. Az oroszok azt is közzétették, hogy októberben újabb űrturista utazhat az állomásra. Kezdődik az űrbiznisz.

Az elmúlt másfél héten többször is elhalasztották az Endeavour űrsikló fellövését, kétszer a kedvezőtlen időjárás akadályozta meg az indítást, egyszer műszaki probléma. Az űrsikló legénysége közül három űrhajós mintegy négy hónapra az űrállomáson marad, felváltva az ott dolgozó három asztronautát. Elődeiknél talán nyugodtabb hónapok elé néznek. Persze a most leváltott társaságnak is csupán egy igazi problémája volt: a nemzetközi űrállomáson átmenetileg felmondta a szolgálatot az oxigénellátást biztosító berendezés. Az orosz "Elektron" oxigéngenerátor javítása alatt a háromfős személyzet a tartalékrendszert használta. Az oxigénellátásban mutatkozó gondok kezelésére az orosz űrirányítók nagy gyakorlatra tettek szert: a tavaly sikeresen az óceánba süllyesztett Mir űrállomás fedélzetén például egy hibás oxigénpatron 1997-ben tüzet okozott.

Háromszobás űrállomás

Az eredetileg Alfára keresztelt, majd Nemzetközi Űrállomásra (ISS) módosított nevű, tucatnyi állam összefogásaként épülő űrobjektum szerelése 1998-ban kezdődött el. Akkor az orosz Zarja és az amerikai Unity modul kapcsolódott öszsze. 2000 júliusában csatlakozott hozzájuk a 19 tonnás Zvezda lakómodul, októberben pedig már az első állandó legénység is megérkezett. Novemberben 17,5 tonnás rácselemmel egészült ki a berendezés. Miután kinyitották a két-két napelemszárnyat, a napelemek fesztávolsága 73 méterre nőtt. E művelettel már a földi szemlélő számára is látható lett a nemzetközi űrállomás.

2001 elején csatlakozott az 1,3 milliárd dollárért kifejlesztett 8,5 méter hosszú és 4,3 méter átmérőjű alumíniumból készült henger alakú Destiny modul. Az amerikai gyártmányú Destiny az űrállomás egyik legfontosabb eleme, hiszen itt végzik el a különböző tudományos programok nagy részét. Az újabb elemmel az immáron 112 tonna tömegű űrállomás belső tere egy háromszobás lakáséval vetekszik. Tavaly márciusban került fel az állomásra a magyar Pille berendezés, amely az űrhajósokat érő sugárzást méri. Mérőfejeit az űrhajó, illetve az űrállomás belsejében, sőt az űrhajósok ruháján is el lehet helyezni.

Az elmúlt időszakban több legénység is megfordult az űrállomáson, köztük két űrturista. Az űrturizmus néhány évvel ezelőtt a sci-fi világába tartozott, ám közben nagyot fordult a helyzet. Az amerikai Dennis Tito után idén tavasszal Afrika első űrhajósa, a dél-afrikai Mark Shuttleworth ugyancsak a saját pénzén jutott fel az ISS-re. Mindkettőnek fejenként 20 millió dollárjába került a néhány napos űrkaland.

- Az űrturizmus nem Dennis Titóval, hanem egykori kelet-európai szövetségeseink repülésével kezdődött - nyilatkozta korábban Jurij Koptev, az űrutazásokat lebonyolító Roszaviakozmosz vezetője. Koptev szerint a szovjet időkben a kozmosz a szocialista világrendszer egyfajta kirakata volt, és így persze senkinek sem jutott az eszébe, hogy pénzt kérjen azért, hogy például Farkas Bertalan az űrben járt. Kovtev szerint az űrturizmus ma sem hoz sokat a konyhára, pontosabban a befektetésekhez képest igen csekély a haszon.

Az űripar, az űrkutatás jelenlegi nagyágyúja az USA. Az idén 32 milliárd dollár az ország űrkutatási költségvetése - fele a NASA-é, a többi felett döntően a védelmi minisztérium rendelkezik. Az európai űrügynökség, az ESA 2002-ben 5,3 milliárd dollárból, Japán 1,8 milliárdból gazdálkodik. Oroszországban mindössze 700 millió dollár jut erre a célra. Így érthető, hogy egy űrturista 20 millió dollárja is jól jön Moszkvának.

A nagy elődökhöz viszonyított lemaradását rohamléptekben csökkenti Kína. Idén áprilisban landolt a hat napig és 18 óráig keringő Sencsou III (Égi hajó) ember nélküli űrhajó leszállóegysége. A kabinba asztronautabábukat ültettek, és felszerelték az emberi szervezet fiziológiai folyamatait ellenőrző műszerekkel is. Az űrprogram vezetői úgy látják, a Sencsou III "technikailag alkalmas asztronauták űrutazására". A kínaiak 2005-ig tervezik az első űrhajós fellövését, amivel Kína harmadik országként - az USA és a volt Szovjetunió után - csatlakozna az űrnagyhatalmakhoz. Kína 1999 novemberében, majd 2001 januárjában lőtt fel ember nélküli űrhajót. Mindkét esetben sikeres volt a földre szállás. Tavaly az űrhajó - majommal, nyúllal és kutyával a fedélzetén - egy hetet töltött Föld körüli pályán.

A magyar űrkutatás önállóan természetesen nem létezik, nemzetközi programok beszállítójaként viszont elismerik a magyarok munkáját. Szegő Károly, az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének vezetője szerint mintegy 200 szakember dolgozik űrfeladatokon. Ez ennél is több lehet, hiszen az ország az ESA-tagságot célozta meg. Az európai űrkutatás nem titkolt célja, hogy belátható időn belül az amerikaival azonos teljesítményre legyen képes. A NASA-hoz hasonló rendszer kiépítésére az elkövetkező években 30 milliárdot költ a kontinens, ennek köszönhetően nyolcvanezer új munkahely is létrejön. Ebből a programból hazánk sem maradhat ki.

Dennis Titóval, noha honfitársukról volt szó, a NASA vezetői nem tudtak kibékülni. Az orosz űrhajón érkező amerikai milliomosnak például megtiltották, hogy az űrállomás amerikai szektorába lépjen. A dél-afrikaival már elnézőbbek voltak, sokkal kevésbé ágáltak ellene. Ő például az amerikai részen is szabadon mozoghatott. Az internetes vállalkozásából meggazdagodott 28 éves Shuttleworth egyébként határozottan kikérte magának, ha valaki őt űrturistának titulálta. Szerinte lényeges különbség volt az ő és Tito útja között. Shuttleworth például négy tudományos kísérletet - például Alzheimer- és Parkinson-kórral kapcsolatos sejtvizsgálatokat - is végzett a fedélzeten, munkáját támogatta a dél-afrikai kulturális minisztérium és az ország Orvosi Kutatási Tanácsa is.

A NASA egyébként a közelmúltban maga is bejelentette, hogy a Nemzetközi Űrállomás kapacitásának harminc százalékát a kereskedelmi célú programokra kell fenntartani. Az oroszok gyorsan nyilvánosságra hozták, hogy az októberben az űrállomásra induló Szojuz fedélzetén van még egy szabad hely. Érdeklődőkből nincs hiány. Egy popzenész már bejelentkezett, de egy lengyel milliomos is érdeklődik az út iránt.

- Az emberes űrrepülés technikai háttere ma már ott tart, hogy néhány éven belül az űrturizmus jól jövedelmező üzleti vállalkozást nyújtó szolgáltatás lehet - véli Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója. Az űrtechnika először az adott ország politikai, katonai céljait szolgálta, de az idő múltával a polgári távközlésben, a navigációban, a távérzékelésben is használták a korábban szigorúan titkolt eljárásokat.

Űrsikló turistáknak

Az emberes űrrepülés új lehetősége: ha pénzed van és az egészséged is megfelelő, feljuthatsz az űrbe. Hamarosan jóval százezer dollár alá süllyedhet az űrturizmus ára. Egy orosz vállalat idén márciusban mutatta be annak az Sz-21 névre keresztelt kisméretű, mindössze háromszemélyes űrrepülőgépnek a prototípusát, amelyet kimondottan az űrturizmus céljára készítettek. A tervek szerint 2004-ben már sor kerülhet az első ilyen járat indítására. Az űrsiklóra egy jegy százezer dollárba kerül majd. Az Sz-21 egy speciális hordozógép hátán emelkedne a levegőbe, majd a megfelelő magasság elérése után leválna róla. Innen saját rakétái segítségével jutna el a Földtől számított száz kilométeres magasságba. A Tito-féle húszmillió dollárhoz képest a jegyár kompromisszumot jelent, hiszen az Sz-21-esen az igazi űrutazás mindössze három percig tartana, míg az egész út négy-öt órát venne igénybe. Egy dologban viszont nincs megalkuvás: ők is átélhetik a súlytalanság érzését, és gyönyörködhetnek az alattuk lévő kék bolygóban. Jelentkezőkből mindenesetre nincs hiány, már eddig 250-en fizették be az előleget. A program nyugati befektetők fantáziáját is megmozgatta: mostanáig mintegy tízmillió dollárral szálltak be az első űrsikló elkészítésébe.

Egy másik üzleti csoport már űrszállodák kifejlesztésén töri a fejét. Ezek kezdetben meglehetően spártai körülményeket biztosító lakómodulok lesznek, később azonban több száz fő befogadására alkalmas komplexumok megépítése sem elképzelhetetlen. Ennek ma nem is technikai, hanem pénzügyi akadályai vannak. Csupán három személy fogadására alkalmas lakómodul ára 180 millió dollár, ehhez jön még a felbocsátás harmincmillió dolláros költsége. További kiadással jár a folyamatos utánpótlás. Az üzemanyagot és egyéb szállítmányokat feljuttató űrhajók minden egyes startja 20 millió dollárba kerül.

Vannak egyéb nehézségek és kockázatok is. A földi irányítás az elmúlt hónapban a Nemzetközi Űrállomás keringési pályájának emelését rendelte el, hogy elkerüljék az ütközést egy űrben keringő törmelékdarabbal. A manőver nélkül egy régi orosz rakétafokozat két mérföldnél közelebb került volna az állomáshoz. A több ezer kilométeres sebességgel mozgó hulladékdarabok - még a legkisebbek is - ugyanis a műholdakra, szondákra és embert szállító űrhajókra egyaránt veszélyesek. Az első szputnyik 1957-es indítása óta földközelben tízezerszer több hulladék gyűlt össze, mint az addig ott lévő kisebb-nagyobb kődarabok. Csavarok, kiégett rakétahajtómű-fokozatok, kiszolgált műholdak, festékdarabok mozognak olyan sebességgel, hogy komoly kárt okozhatnak, akár meg is semmisíthetnek egyes értékes űreszközöket. Néhány évtized alatt a Föld légkörébe érnek - és ott elégnek - azok a tárgyak, amelyek 200 kilométeres magasság alatt vannak, de a távolabbiak évezredekig vagy évmilliókig keringenek a Föld körül.

A Föld körül keringő űrszemét tehát nem jelent túlzottan nagy fenyegetést, körültekintő előkészítés esetén nem történhet baleset a turistákat szállító űrjárművekkel - vélekedik Both Előd, aki szerint egy űrutazás kockázata nem haladja meg az extrém sportok űzőit fenyegető kockázatokat. Az űrutazásokkal kapcsolatban mindig felvetődik, vajon ki lesz a következő magyar űrutas? Both Előd szerint az, aki összegyűjt húszmillió dollárt, és sikeresen átesik a kiképzésen. Ha nem sürgős, évek múltán már kisebb összegből is kihozható a dolog.

Irány a Mars!

Merjünk ennél is nagyobbat álmodni. Bolygószomszédunkról, a Marsról az utóbbi években számos olyan mérési adat érkezett, amelynek alapján nem zárható ki, hogy valamikor ott is volt élet. Az viszont már biztos, hogy ma is jelentős mennyiségű víz található a vörös bolygón. Víz tehát van, ásványi nyersanyag is található - Amerikában rögtön elkezdtek álmodozni egy emberes marsi utazásról. Both Előd szerint ugyanakkor tudományos szempontból az emberes utazásnak nincs sok értelme, igaz, hírértéke viszont óriási lenne. A másfél évig tartó útról a média hetente beszámolhatna, míg egy szonda leszállása legfeljebb egyszer jelenne meg a híradásokban. Emellett a marsi út hihetetlenül költséges, ennyi pénzből végig lehetne szondázni a teljes Naprendszert.

Az ember még csak a Holdon járt, az általa alkotott űrszondák közül viszont négy már elhagyta a legtávolabbi bolygót, a Plútót is. A két Voyager éppen huszonöt éve repül, de további húszezer évnyi égi száguldás után hagyja csak el a Naprendszert - mondja Horváth András, a fővárosi Planetárium igazgatója. A Jupitert egy űrszonda vizsgálja, egy további berendezés úton van a Szaturnusz felé, várhatóan 2004-ben érkezik meg. A Marsot pillanatnyilag két fontos szonda pásztázza, a Napot a Soho és a Genesis elemzi. Technikai bravúrt jelentett, hogy a Földtől hatalmas távolságra található egyik kisbolygóra sikeresen leszállt egy űrszonda.

Itt tartunk.

Októberben tehát hatmilliárd forintért még van egy szabad hely. A szervezők dollárt is elfogadnak.

Ötvös Zoltán [Népszabadság, 2002. június 8.]

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010