Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

A TUDÁS 365+1 NAPJA

Különböző kultúrák ilyen kis téridő-tartományban megvalósuló együttélésének feltétele a tolerancia, ennek megléte (különösen száz évvel ezelőtt) a magyar társadalom érdeme. Hiszen a másság kritikai szemléletet és kreatív asszociációkat serkentenek. Nincs ennek jobb szakértője, mint Arthur Koestler, aki Budapesten született, itt járt iskolába, azután kipróbálta Palesztinát és a Szovjetuniót, Németországot, Franciaországot és Angliát, az orosz, spanyol és angol börtönt, beállt a Francia Idegenlégióba és elrepült az Északi Sarkra. Ifjúságát egy hullámvasúthoz hasonlította. Élete utolsó éveiben az emberi kreativitás titkát kutatta; erről a Szilícium Völgyben hallgattam előadását. Szerinte művészetben és tudományban egyaránt az jellemző a lángelmére, hogy olyan közismert fogalmak összefüggését, sőt azonosságát ismerik föl, amiknek kapcsolatára eddig senki nem gondolt. (Példák a tudomány korábbi történetéből: Elektromosság / fény. Hő / rendetlenség. Tömeg / energia. Energia / frekvencia. DNS / öröklődés. Küzdelem / evolúció.) Koestler így írt az Alvajárókról:

- A legfontosabb individuális fölfedezések születése inkább alvajárók gondolkodására emlékeztet, mint elektronikus számítógépek működésére. - Szent-Györgyi Albert életelve volt:

- Látni, amiket mindenki lát, és azt gondolni róluk, amire senki más nem gondolt.

Talán a magyaroknak ez a képessége érdemelte ki a megtisztelő marslakó jelzőt. (Ennek kevesebb tiszteletet kifejező, de ugyancsak elterjedt változata az őrült magyarok. Andy Grove a paranoid jelzőt érdemelte ki. Fermi mondta Teller Edéről, hogy olyan monomániás, akinek több mániája is van.)

- A kémia és fizika csak azután egyesülhetett, hogy a fizikusok feladták az atom oszthatatlanságának, a kémikusok pedig az elemek változhatatlanságának a dogmáját. Új evolúciós irányváltás csak egy bizonyos dedifferenciálódás után lehetséges: az elszigetelt és túlspecializált diszciplínák megfagyott tömbjeinek megrepedezése és elvetése után. Specialisták uralma után talán ismét számíthatunk kreatív határsértők eljövetelére. (Koestler: Alvajárók.)

Hát a marslakók sem a politikai, sem a diszciplináris határokat nem nagyon tisztelik. Például a tudományok elfogadott felosztásának keretei között nehéz volna megmondani, hogy Békésy György, Gróf András, Hevesy György, Neumann János, Oláh György, Polányi Mihály, Teller Ede, Telegdi Bálint, Wigner Jenő vegyészmérnökök-e (amint egyetemi diplomájuk állítja) vagy matematikusok, fizikusok, számítástechnikusok, biológusok, esetleg filozófusok.

GEOFIZIKA elismerten Eötvös Loránd alkotása, aki ingáját a súly és tehetetlenség arányosságának igazolása után földalatti (olaj)kincsek megkeresésére alkalmazta. Hevesy György használta a radioaktivitást geológiai kormeghatározásra. Orowan Egon szilárd anyagok plaszticitásának tanulmányozása után a gleccserek mozgását, kontinensek vándorlását és mélyóceáni hasadékok kialakulását vizsgálta.

BIOFIZIKA most fontossá váló határterület, és a marslakók látnivalóan nem képesek ellenállni a biológiai csábításnak. Bárány Róbert, Bauer Ervin és Szent-Györgyi Albert az orvostudomány irányából, Békésy György, Szilárd Leó és Wigner Jenő mérnöki témák felől merészkedett erre a szűzföldre. A matematikus Neumann János még a DNS szerepének fölismerése előtt megkülönböztette a software és hardware szerepét az élő sejtben; élete végén (agyrák) a számítógép és agy hasonlóságáról/különbségéről írt könyvet, ami posztumusz jelent meg.

INFORMATIKA szintén olyan peremvidék, amely a mi életünkben centrális jelentőségűvé válik. Az informatika születését Szilárd Leó tanulmányától számítják (1926), amelyben az információt teremtő intelligencia és a zűrt növelő termodinamika viszonyát tisztázta. Gábor Dénes egy angol elektronikai vállalatnál dolgozva megoldotta a tárgyról érkező fény teljes (holo-) információtartalmának rögzítését (-gráfia). Neumann János elsőként ismerte föl a számítógép forradalmi jelentőségét és valósította meg annak elektronikus programozását. (A programot nem hardware tartalmazza, mint korábban, hanem software.) Kemény János értette meg, hogy a számítógép minden (iskolázott, értelmes) embert megillet, ezért hozta létre a BASIC számítógép-nyelvet (Beginners' All-purpose Symbolic Instruction Code). Ő teremtette meg a időelosztó számítógép-hálózatot, ezen kommunikáltak először e-maillel professzorok és szerelmesek. Ma a Microsoft software vállalat és az Intel hardware vállalat stratégiai szövetsége uralkodik a számítógéppiacon, kiütve a korábban domináló Apple-t és IBM-et; a Microsoft főmérnöke ifj. Simonyi Károly (Excel, Word) az Intel elnök-vezérigazgatója Andy Grove alias Gróf András (286, 386, 486, Pentium, PentiumPro mikroprocesszorok).

***

- Olyan korban élünk, amikor tovább gyorsul a műszaki haladás üteme, aminek hullámai mindenhová szétterjednek. Ez megnövelte a téged érő változások szaporaságát, függetlenül attól, hogy miből fakad megélhetésed. Munkád végzése során váratlan versenyhelyzetekben találod magad olyan szögletekben is, amelyekre nem is gondolnál. Nem számít, hogy hol élsz. Korábban a nagy távolság védősövényként oltalmazott népeket a glóbusz másik felén élők ténykedésétől. De ez a sövény napról napra vékonyodik. Egyre inkább munkatársaddá és versenytársakká válik a Föld minden lakója. Ez a változás megállíthatatlan. Nem bújhatunk el előle. Inkább figyeljük azt és legyünk készen a megfelelő cselekvésre. (Andy Grove írta pár hónapja megjelent könyvében, aminek címe: "Túlélni ma csak a paranoid képes".)

Stabil történelmi viszonyok közt a "társadalmi beilleszkedés" (szabályok elfogadása) segít a túlélésben. (Például az amerikai iskola a legutóbbi időkig ennek átadását tekintette fő feladatának, a kritikusok ennek tulajdonítják csökkenő színvonalát.) Változó éghajlat alatt azonban a mutatkozó trendekre (az időderiváltakra) érdemes figyelni, hogy megérezzük és túléljük a közelgő vihart. Ez magyarázza a marslakók sikerét: ők képesek előrelátni a jövőt. Szilárd Leó szerényen mondta:

- Nem feltétlenül kell okosabbnak lenni másoknál. Elég, ha egy nappal előttük jársz.

Ben Liebowitz mondta róla: - Szilárd Leó volt a legjobb jós azok közt, akikkel valaha találkoztam. - Amikor az Első Világháború kitört, a 16 éves Szilárd ezt mondta barátainak: - Nem félek, hogy elvisznek katonának. Németország és Oroszország hamarabb elveszítik a háborút. - Ez abszurd kijelentés volt, hiszen Ausztria-Németország, illetve Oroszország a front ellentétes oldalán állt. Mégis Szilárdnak lett igaza! A háború után az 1920-as években Berlinben egy Szövetséget kezdett szervezni, hogy - készen álljon a kormányzásra, ha egy vagy két generáció múlva összeomlik a parlamentáris rendszer. Hitler 1933-ban vette át a hatalmat. Szilárd Berlinben egy nappal azelőtt szállt fel a Bécsbe tartó vonatra, hogy a nácik megtiltották zsidóknak Németország elhagyását. Nem maradt Bécsben sem, mert 1936-ban azt mondta: A náci Németország két éven belül megszállja Ausztriát. - Ez 1938-ban megtörtént. Londonban ezt mondta Polányi Mihálynak: - Egy évvel az európai háború kitörése előtt Amerikába megyek. - 1938-ban szállt hajóra, a Második Világháború 1939-ben tört ki. 1945-ben, a háború után adott hivatalos amerikai szakvélemény szerint az oroszoknak 10 év múlva lehet atombombájuk. Szilárd erre 5 évet mondott. Az első szovjet atombomba 1949-ben robbant. Szilárd 1947-ben ezt írta Sztálinnak: - Csak idő kérdése, talán csak néhány évről van szó, és a Balkánon a béke egy jugoszláv tábornok önkényén vagy egy földközi-tengeri amerikai admirális viselkedésén fog múlni, akik szándékosan vagy ostobaságból olyan incidenst teremthetnek, ami háborút robbant ki. - Megéltük az 1990-es évek boszniai háborúját, aminek messze több áldozata volt, mint a hirosimai és nagaszaki bombának.

Közép-Európa az a táj, ahol a történelem történik. Az Első Világháború Szarajevóban, a Második Világháború Danzigban robbant ki, napjainkban ismét Szarajevó volt a háborús hírek fókuszában. Ez az intenzív történelem fejlesztette ki az itt élő marslakók fokozott érzékenységét a trendek iránt, ami nyugodtabb síkságokon nem alakulhatott ki. Gábor Dénes már 1938-ban megírta:

- A párizsi békeszerződéseket pontifikáló Wilson elnök 1919-es doktrínája a nemzetek önrendelkezési jogáról olyan magától értetődőnek tűnt, hogy az emberek nem vették észre, mennyire esztelen elv. - A gond az, hogy kis népek (albánok, baszkok, bosnyákok, csecsenek, északírek, korzikaiak, kurdok) még mindig elhiszik, de a nagyhatalmak egyre kevésbé alkalmazzák. Neumann János 1938-ban írta le: - Azt hiszem, hogy háború lesz, de addig még van egy fél év, talán egy is vagy kettő is eltelhet. - És Budapestre sietett, hogy a kitörés előtt feleségül vegye és magával vigye Dán Klárit. (A háború 1939 szeptemberében tört ki.) 1940-ben a német hadsereg átvágta Franciaországot, mint kés a sajtot, ahogy Neumann megjósolta, de Anglia sikeresen elhárította a német inváziót, pedig Neumannak ezt a jóslatát nem akarták elhinni a barátai. Neumann azt mondta a háború elején (a Hitler-Sztálin Paktum idején), hogy a szabad világ két fő ellensége megteszi majd nekünk azt a szívességet, hogy egymásnak esik. Így is lőn, ennek köszönhetően ért véget a háború. Stanislav Ulam, a Manhattan Tervben Neumann zseniális matematikus munkatársa írta a Neumann Emlékkötetbe: - Tanúsíthatom, hogy a Második Világháború politikai előzményeire és lefolyására vonatkozólag Neumann János minden jóslata bevált.

Orowán Egon fizikusból lett gépészmérnök, de utolsó éveiben Ibn-Khaldun, 14. századi tuniszi historikus írásait olvasta az arab törzsek dinamikus feltöréséről, meggazdagodásáról, majd ezt követő dekadens hanyatlásáról, amit újabb dinamikus törzsek inváziója követett. Orowán ezzel párhuzamos tendenciákat vett észre a modern európai társadalmakban, ahol a közgazdaságtan vált központi üggyé. Adam Smith, sőt Malthus óta az iparosodott Nyugat társadalmi problémái az ipar egyre fokozódó termelékenységéből fakadnak, minek folytán az ügyes kézművesek szerepét az automatizált gyárak vették át. Innen ered a krónikus munkanélküliség, amit az állam olyan "szeretetcsomagokkal" próbál orvosolni, amilyen a közmunka, a fegyverkezési verseny és más nélkülözhető feladatok elvégzésére adott állami megbízások. Orowán szerint az ökonómia helyét szocionómiának kellene elfoglalni.

Mostanig az ember a Természettel állt szembe, mostantól azonban saját természetével kell szembenéznie mondta Gábor Dénes angolul- franciául- hollandul- japánul- németül- olaszul- spanyolul megjelent (de magyar fordításban még nem kiadott) könyvében: "A jövő feltalálása". - Civilizációnk ma három nagy veszéllyel néz szembe. Az első egy nukleáris háború okozta pusztulás. A második a túlnépesedés. A harmadik a szabadidő okozta unalom. Először fordul elő a történelem során, hogy elég egy kisebbségnek dolgoznia, amely munkájával képes a nagy többséget céltalan luxusban eltartani. Az a réteg, amelynek a munkájára valóban szükség van, nemsokára olyan szűk lesz hogy tagjai a legtehetségesebb fiatalok soraiból verbuválhatók. A történelem folyását szinte minden fölfedezés megzavarja, és egy másik fölfedezésre lesz szükség, hogy helyreállítsa az egyensúlyt. A fertőtlenítőszerek lecsökkentették a gyermekhalandóságot, és most fogamzásgátlót kell szedni, hogy korlátok közt tartsuk a népességszámot. A gőzgép, a benzinmotor a fosszilis tüzelőkészletek kimerítésével fenyeget bennünket, ezért atomenergiát kell használnunk. Nem hagyhatjuk abba az innovációt, mert tigris hátán lovagolunk.

***

- Mindez olyan, mint amikor vitorlásban ülünk, és hirtelen megváltozik a szélirány. Ha ezt rögtön nem veszed észre, talán mert épp leszaladtál a kabinba, akkor a vitorlás fölborul. Ami eddig jól működött, az nem működik többé; a hajót gyorsan új irányba kell kormányoznod, mielőtt bekövetkezik a baj, de ehhez érezned kell a szél új irányát és erősségét, mielőtt reményed lehetne a vitorláshajó egyensúlyba hozatalára és az új menetirány kiválasztására. Ezek olyan pillanatok, amikor gyorsan meg kell hozni egy nehéz, de határozott döntést. Időben észrevenni a széljárás változását és még a hajó fölborulása előtt megfelelően cselekedni - ez olyan képesség, amin a hajód vagy vállalkozásod jövője múlik, - mondta Andy Grove, ez a Pesten született, Madách Gimnáziumban érettségizett tapasztalt hajós, akinek vállalata, az Intel évente tízmilliárd dolláros forgalmat bonyolít le, és ez a forgalom évente 30 %-kal nő.

Talán az Európában átélt történelmi viharok fejlesztették ki Szilárd Leóban és Neumann Jánosban azt az érzéket, hogy elsőként érezték meg az atomkor, illetve a computerkor közeledtét. Mert mit csinál a többi ember, aki szélcsendben nőtt föl? Andy Grove szerint:

- Amikor a környezet változik, a régebbi viselkedésminták haszontalanná válnak, mégis szeretnénk ragaszkodni a múlthoz. Nem akarjuk észrevenni a változást. Olyanok vagyunk, mint a kisgyerek, aki megijed egy váratlan látványtól és behunyja a szemét, hogy százig számoljon, azt remélvén, hogy mire újra kinyitja a szemét, elmúlik a kellemetlen látvány. A felnőttek ilyenkor azt szokták mondani, hogy "csak még adj egy kis időt".

***

Ha valaki jól jósol, azzal pénzt is kereshet. Soros György jövedelme 8000 dollárt is elér percenként. - Egymás ellen ható erők általában kiegyensúlyozzák egymást, de néha fölborul az egyensúly. Ekkor rendszerváltás történik vagy forradalom tör ki. Engem épp ezen utóbbi folyamatok érdekelnek. Jobban tudok dolgozni a tőzsdén, mint a politikában, mert a pénzpiacon a törvények jobban definiáltak, az adatok kvantifikáltak és nyilvánosak. Alapelvem az, hogy tökéletlenül értjük azt a világot, amelyben élünk. Mindig diszkrepancia van az emberek világról alkotott felfogása és az aktuális valóság között. De a tőzsdén is, a politikában is a történéseket befolyásolja az emberek ténykedése. Néha olyan kicsi a diszkrepancia, hogy figyelmen kívül hagyható: majd kiigazítja magát a próba-szerencse játéka. Máskor azonban olyan nagy a szakadék, hogy az eltérés maga is befolyásolja a dolgok menetét, hiszen a történelmet a szereplők tévedései, hibái, előítéletei alakítják. - Nyugodt égtájak lakói fix értékrendre hagyatkozhatnak, de a magyarok nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust. Ezzel magyarázza Soros saját sikereit: - A racionális gondolkodásnak megvan a maga haszna, de vannak korlátai is. Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy az "észszerűség" korlátain belül maradjunk, nem tudjuk lereagálni a mozgó világot, amiben élünk. Esendőségünk tudatosítása sikeresebben vezethet át az életen.

- Nincs sok időnk, hogy reagáljunk. A kommunista dogma összeroskadt, mert dogma volt. A Szovjetunió összeomlása véget vetett annak a stabil világrendnek, ami a Hidegháború időszakát jellemezte, csak ezt még nem realizálta mindenki. Tesszük tovább a dolgunkat, miközben szétfoszlanak a kollektív biztonság intézményei. A kommunizmus összeomlása forradalmi jelenség volt, és minden forradalom új lehetőségeket kínált. Sajnos, nem éltünk ezzel a lehetőséggel, és most 40 évet kell bolyonganunk a pusztában. - Andy Grove így szól ugyanerről:

- Ha szabályozott gazdasághoz szokott vállalatok hirtelen kompetitív környezetbe kerülnek, a változások sokszorozódnak. A vállalatvezetésnek egymással versengő termékek globális kakofóniájában kell kiigazodnia. Hogy megtarthassa állását, a munkásnak a munkaerőpiacon küzdenie kell a glóbusz túlsó felén lévő hasonló profilú vállalatok hasonló képesítésű alkalmazottaival is. Ha egy egész nemzetgazdaságot ér ilyen megrázkódtatás, annak hatása kataklizma-szerű lehet. Az érinti az egész politikai rendszert, a szociális normákat és az egyének életvitelét. Ilyent tapasztalunk ma az egykori Szovjetunió országaiban és - kontrolláltabb formában - Kínában.

A külvilág a marslakók sajátságai közt tartja számon azt a szokásukat, hogy meg akarják váltani a világot. Gazdagabb történelmi tapasztalatuktól indíttatva még az amerikai elnököket is ostromolják tanácsaikkal. Szilárd Leó Roosevelt elnököt biztatta az atomenergia kifejlesztésére, levelet írt Sztálinnak, Hruscsovval, Nehruval és a pápával szintén találkozott. Kármán Tódor volt Kennedy elnök tanácsadója a szuperszonikus repülés és rakétatechnika fejlesztésének területén, de találkozott Gandhival és Sztálinnal is. Wigner Jenő Johnson elnököt biztatta a polgári védelem kifejlesztésére. Neumann János Eisenhower elnök stratégiai tanácsadója volt a nukleáris és rakétás fegyverkezési versenyben. Leánya, Neumann Marina pedig Nixon elnöknek volt a gazdasági tanácsadója. Szent-Györgyi Albert azért utazott Moszkvába, hogy felhívja Sztálin figyelmét a szovjet csapatok magyarországi túlkapásaira nem sok sikerrel. Ugyanő Kennedy elnököt házába is meghívta, Johnson elnököt viszont keményen támadta a vietnámi háború miatt, sőt egy Elnöki Beszédet is megfogalmazott - amit nem mondott el senki. Carter elnök Kemény Jánost kérte föl a harrisburgi atomerőmű-baleset hátterének kivizsgálására. Teller Ede Reagan elnököt beszélte rá a csillagháborús (értsd: rakétaelhárítási) program elindítására, de ismételten tárgyalt Horn Gyula miniszterelnökkel is. Reagan elnök tüntette ki Elie Wieselt és nevezte ki az Elnöki Holocaust Bizottság vezetőjéül. Soros György arra kérte Clinton elnököt, hogy fordítson több figyelmet Közép-Európa sorsára. Arthur Koestler éjszaka hívta fel Gaitskel munkáspárti vezetőt, hogy Hruscsovnál interveniáljon a lefogott Déry Tibor életének megmentése érdekében - sikeresen. Ugyanígy intézte el Szilárd Leó Hruscsovon és Jánossy Lajoson keresztül Teller édesanyjának és nővérének kiutazását.

A marslakók prófétai hevületét nem mindig akceptálta a társadalom sem itthon, sem túl az Óperencián. Ott nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy egy fizikaprofesszor a szenátusban szónokoljon vagy felhívja az Elnököt. A szolid amerikai professzorok kicsit zokon is vették a magyar jövevények "politikai" izgágaságát. Mégis megesett, hogy méltányolták tanácsaikat és jóslataikat - hiszen beteljesültek. Ez magyar sikersztorivá tette az atomenergia fölszabadítását. Az "Atom a Békéért" díj összegében túlszárnyalja a Nobel-díjat, első hat kitüntetettje Niels Bohr (1957) az atom és atommag elméletéért, Hevesy György (1958) a radioaktivitás alkalmazásáért kémiai-biológiai nyomjelzésre, Szilárd Leó és Wigner Jenő (1958), továbbá Alvin Weinberg és Walter Zinn (1959) az atomreaktorért, "hogy megtisztelje a világ azt a négy embert, aki a legtöbbet tette, hogy kezdeményezze és tökéletesre csinálja a maghasadással működő reaktort. Mindenek előtt ez az eszköz tette lehetővé, hogy az atommag energiáját hasznosíthassuk, és elegendő mennyiségben állítsunk elő radioaktív izotópokat. Az atomnak ezek az ajándékai kellő bölcsességgel használva - az emberiség számára felmérhetetlen jótéteményt fognak jelenteni. " Egy amerikai, egy dán, egy olasz és három magyar van a listán.

***

Vannak olyan marslakók Amerikában, akik távolabbi jövőnek dolgoznak. Gömöry Ralph a kutatástámogató Sloan Alapítvány elnöke. Goldmark Péter a tudományt szintén segítő Rockefeller Alapítvány elnöke. Soros György létrehívta a Középeurópai Egyetemet. Ifj. Simonyi Károly az Oxfordi Egyetemen alapított egy tanszéket "a tudománynak nagyközönség körében való megértetésére". Gábor Dénes - a jövőt feltalálandó - írta:

- A műszaki fejlődés olyan gyorssá vált, hogy már nem tudja követni az ember biológiai adaptációja. Mózes megmutatta népének az Ígéret Földjét, de utána még negyven évig kellett vándorolniok a pusztában, amíg fel nem nőtt a Kánaánra méltó új generáció. Negyven esztendő ma is elfogadható becslés, ennyi idő alatt egy új generáció nőhet föl, amelyik már hozzászokik a szabadidő korszakához. (Talán pusztai bolyongás helyett egy kellemesebb alternatívát lehetne keresni.) A technika mai állása le is rövidítheti ezt az időt: a tanárokat kell újraképezni, és e tanároknak fel kell nevelnie a modern munkaerő friss nemzedékét. Nem is munkások átnevelése időigényes, hanem a politikusoké.

A dokumentum megjelentetését a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), a Neumann János Kulturális Szolgáltató Közhasznú Társaság és a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet Számítógép Hálózati Központjának közös pályázata keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Marx György [Természettudományi és tudománytörténeti dokumentumok]

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010