Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

A TUDÁS 365+1 NAPJA

Az ISPA (angolul: Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) kialakítására a Kohéziós Alap mintájára, jogilag az EK Szerződés 235. cikkére alapozva tett javaslatot a Bizottság. Az ISPA-támogatásból 2000-2006 között nyílik lehetőség tíz tagjelölt ország (Ciprus és Málta nem részesül belőle) részére. Az ebben az időszakban az EU-hoz csatlakozó tagjelölt országok a támogatástól csatlakozásuk időpontjában elesnek, s az így felszabaduló összegek a még nem csatlakozott országok között kerülnek felosztásra. Az ISPA-forrás 1999-es árakon számolva évente 1,04 milliárd eurót tesz ki. Az összeg tagjelölt országok közötti felosztásának három kritériuma van: az összlakosság, az egy főre jutó GDP (vásárlóerő paritáson számolva) és az adott ország területe. Figyelembe veszik azonban azt is, hogy egy adott ország fejlettségét tekintve mennyire van rászorulva a támogatásra, illetve a későbbiekben azt is, hogy a korábbi években milyen eredményességgel használta fel az ISPA-forrásokat.

Az ISPA-források várható megoszlása a tagjelöltek között:

Az ISPA által támogatott projekteknek hozzá kell járulniuk a Csatlakozási Partnerségben, illetve a közösségi vívmányok átvételéről szóló nemzeti programban foglalt célok teljesítéséhez, meg kell felelniük az Európai Megállapodás előírásainak, beleértve az állami támogatásokra vonatkozó végrehajtási szabályokat is. A Közösség nagy hangsúlyt kíván fordítani arra is, hogy megakadályozza a különböző támogatási formák (PHARE, ISPA, SAPARD) közötti átfedéseket.

Az ISPA forrásaiból két típusú projekt finanszírozható:

• Környezetvédelmi beruházások, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a tagjelölt országok megfeleljenek a Közösség környezetvédelemre vonatkozó jogszabályainak, emellett pedig a Csatlakozási Partnerségben lefektetett céloknak. Ezen belül is főként a levegő- és vízszennyezés, illetve a szennyvíztisztítással kapcsolatos beruházások támogathatók. A fő szempont, hogy a beruházásnak a közösségi jogszabályok követelményeinek való megfelelést kell támogatnia, tehát például szennyezett talaj megtisztítása nem támogatható.

• Közlekedési infrastrukturális beruházások, különös tekintettel a Transz-Európai Hálózatokhoz kapcsolódó projektekre.

Az ISPA folyósításakor egy-egy projekt esetében a Közösség a költségek 85 százalékig vállalja a finanszírozást. Emellett lehetőség van egyéb pénzügyi források igénybevételére is, elsősorban az EBRD, az EIB vagy a Világbank jöhet szóba. A közösségi finanszírozási arány azonban csak a nemzeti költségvetési, illetve önkormányzati kiadásokra vonatkozik, az egyéb pénzügyi forrásokra nem. Az ISPA továbbá elsősorban a legalább 5 millió euró értéket meghaladó projektek finanszírozását részesíti előnyben.

A projektek megvalósítását előkészítő és támogató tanulmányok, technikai segítségnyújtás esetében a közösségi finanszírozás részaránya 100 százalék is lehet, ezek azonban az ISPA forrásainak összesen legfeljebb 2 százalékát tehetik ki. Az ISPA által finanszírozott intézkedésekről a Bizottság dönt, míg a pályázatokat a kedvezményezett országok terjesztik be. A kedvezményezett országoknak 2000. január elsejéig fel kellett állítaniuk egy működtetési és ellenőrzési rendszert. Az ISPA végrehajtását egy Tanácsadó Bizottság felügyeli, melynek tagjai a Bizottság és a kedvezményezett ország képviselői, elnöke a Bizottság képviselője.

Miután az ISPA-t a kohéziós alap mintájára hozták létre, így ennek keretei között a strukturális alapok által támogatott 1. célkitűzés jellegű támogatás, komplex regionális fejlesztés nem jelenhet meg. Az ahhoz való fokozatos közelítésnek továbbra is a PHARE-program marad az eszköze.

Az ISPA kohéziós alap jellege révén megfelelő eszköz lehet arra, hogy a hazai végrehajtó (és ellenőrző) hatóságok megismerjék és alkalmazzák a kohéziós alap finanszírozási és végrehajtási gyakorlatát. Az ISPA-források igénybevételéhez minden tagjelölt országnak létre kell hoznia legkésőbb 2002 elejéig a megfelelő intézményeket, amelyek a projektek végrehajtásához, ellenőrzéséhez és utólagos értékeléséhez szükségesek. Ilyenek például azok a kifizető ügynökségek, amelyeken keresztül a pénzügyi transzferek megvalósulnak. Az ellenőrzést és az utólagos értékelést az adott ország és az Unió közösen végzi egy a Bizottság, a tagállamok és az érintett ország képviselőiből álló tanácsadó bizottság közreműködésével.

Az ISPA-keretből rendelkezésre álló évi 1,04 milliárd euróból Magyarország részaránya - a 7-10 százalékos, azaz 70 és 100 millió euró közötti sávon belül - becslésünk szerint mintegy 86-88 millió euró körül alakulhat, itt azonban figyelembe kell venni azt, hogy ha egyes országok nem képesek megfelelő projektek kialakításával és lebonyolításával felhasználni a nekik jutó összeget, akkor arra a támogatási keretre a többiek igényt tarthatnak. Ezért ez az összeg módosulhat annak fényében, hogy Magyarország, illetve a többi kedvezményezett állam mennyire hatékonyan tudja igénybe venni az ISPA-forrásokat, azaz milyen projekteket tud beterjeszteni.

2000 elejéig Magyarország hivatalosan 5 közlekedési és 2 környezetvédelmi projekttervezetet adott át a Bizottságnak. Ezek a következők:

• A Budapest-Cegléd-Szolnok-Lökösháza vasútvonal rekonstrukciója

• A Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal rekonstrukciója

• A Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba vasútvonal rekonstrukciója

• Az M3 autópálya Füzesabony-Polgár közötti szakaszának megépítése

• Az M7 autópálya Budapest-Zamárdi közötti szakaszának rekonstrukciója és megépítése

• Szennyvíztisztító építése Győrben

• Hulladékgyűjtő létesítése Debrecenben

A rendelkezésre álló ISPA-források hatékony és maradéktalan kihasználásához még további projektek elkészítésére és átadására van szükség, amelyek között várhatóan olyan rendkívüli horderejű és költségigényűek fognak szerepelni, mint például a budapesti szennyvíztisztító megépítése.

Hetényi Géza és mások [Változó Világ 42.]

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010