Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

A TUDÁS 365+1 NAPJA

A sámánhitű honfoglaló magyarság bizonyítottan ismerte a zsidó vallást, a kereszténységet és az iszlámot, s találkozhatott a buddhizmussal is, erre azonban csak szvasztika-ábrázolások utalnak honfoglalás előtti leleteken. Érdekes, ám minden alapot nélkülöz Galeotto Marziónak (1427-1497) az a feltevése, hogy a Buda helységnév Buddhával lenne kapcsolatban. A Mátyás király udvarában éveket eltöltött nagy olasz humanista sokat tudott a buddhizmusról, Buddhát „bölcs embernek” tartotta; valószínűsíthető az is, hogy ismereteit megosztotta Mátyással és környezetével. Merészebb kortársaink – közöttük Rács Géza buddhista teológiai doktor, a Dharma és a Szangha hazai előzményeinek és kezdeteinek első feldolgozója – azt is feltételezik, hogy Vitéz János (1408-1472) és unokaöccse, Janus Pannonius Mátyás elleni szervezkedésének „elvi alapjaiban is a buddhizmus fedezhető fel”, amennyiben ellenezték a király hódító háborúit, és csak a védekező – adott esetben a török elleni – harcot ismerték el jogosnak.

A 19. században Duka Tivadar (1825-1908), a szabadságharcos emigránsból lett, s Indiában szolgált brit katonaorvos, Kőrösi Csoma első életrajzírója fogalmazta meg a feltételezést, hogy Buda neve egy, talán a Gellért- vagy a Várhegyen állt Buddha-szobortól, esetleg buddhista kolostorból származik, a Pest pedig a perzsa „past” (alant) szóból ered. Vagyis a Budapest jelentheti egyszerűen azt, hogy „Klastromalja”. (Ez azonban nem egyéb – a korra igencsak jellemző – etimológiai játéknál, Duka maga sem gondolta komolyan.)

Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai címmel 1885-ben adta ki magyarul Duka az említett életrajzot és Csoma számos angolból lefordított munkáját, első komoly híradásként Tibetről és buddhizmusáról. Ez azonban orientalisztikai mű, célja nem vallásos, hanem tudományos. De már nyolc évvel később napvilágot lát Máramarosszigeten a Buddhista Káté című kis könyv, bizonyos Szubhádra bhiksu műve. A fordító személyében – aki ismeretlen akar maradni – Felvinczy Takács Zoltán orientalista műtörténészre hivatkozva – Hollósy József festőművészt sejti Rács Géza. (Talán a Máramarosszigeten született Hollósy Simon apjáról, de mindenképpen valamelyik rokonáról van szó.) A Káté kérdés-felelet formában világos képet ad Buddha tanításainak főbb momentumairól. Sokkal részletesebb Lénard Jenő 1911-12-ben megjelent kétkötetes (együttesen több mint 700 oldalas) műve, a Dhammo;páli nyelven: Tan. Lénárd részese volt az angol Buddhista Társaság 1907-ben történt megszervezésének, később itthon terjesztette igencsak alapos buddhista ismereteit.

Komolyabb érdeklődés budapesti értelmiségi körökben a század második-harmadik évtizedében támadt először a buddhizmus iránt. Schmidt József indológus egyetemi professzor tollából 1920-ban jelent meg monográfia Buddha élete, tana, egyháza címmel; a tudós saját hitvallásaként is elfogadta Buddha számos tételét, a később formálódó buddhista csoporthoz azonban nem csatlakozott, s a lámaizmust az eredeti tanítás elkorcsosulásának tartotta. Kovács György – később az európai viszonylatban is gazdag gyűjteménnyel rendelkező Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum könyvtárosa –, Vágó László nagykereskedő, Boromissza Tibor festőművész és mások részvételével 1932-ben szűk körű mozgalom szerveződött, amely buddhista Szangha megalakítását tervezte. Ezt a második világháború baljós előjelei, valamint a belső ellentétek azon, hogy a gyülekezet a Tan melyik irányzatához csatlakozzék és ki legyen a vezető, megakadályozták. Az évtized végén egy zseniális kalandorból Kínában buddhistává megtért és Csao-kung néven vezető pappá emelkedett magyar, a paksi születésű Trebitsch Ignác szeretett volna Magyarországon néhány kínai tanítványával buddhista kolostort alapítani, de a hatóság nem engedélyezte hazatérését. (Pedig buddhista filozófiai értekezéseinek angol nyelvű dedikált kötetét „Főméltóságú Horthy Miklós Kormányzó Úr Őexellenciájának mély tisztelettel” megküldte…)

Végül 1951-ben alakult a fővárosban Buddhista Misszió, amely csatlakozott a következő évben létrejött Arya Maitreya Mandala (Nemes Könyörület Köre) tibeti irányzatú rendhez, 1956-tól ennek Kelet-Európai Központja is lett. A Misszió tagjai között, mintegy a folyamatosság jelképeként, ott volt Kovács György is. Vezetője – és a Rend kelet-európai tartományfőnöke – a volt újságíró, dr. Hetényi Ernő (1912-) lett; ő igazgatta a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetet is az intézet rendszerváltás utáni megszűnéséig. Érdeme számos buddhista vallási munka lefordítása és kiadása, közülük legértékesebb a Buddhista Lexikon. Helyetteseként a Szanghában dr. Rács Géza (1923–1983) működött. Rácsék XV. kerületi családi házának kertjében épült az első magyarországi (és kelet-európai!) sztupa, a szent buddhista hármasság – Buddha, Dharma, Szangha – e kőbe formázott jelképe, amelyet 1982-ben avattak fel. Természetesen Kőrösi Csoma emlékére. Ereklyeként elhelyeztek benne egy marék földet az indiai Benáreszből, ahol Buddha először beszélt tanítványainak megvilágosodásáról (mai Szárnátha); termést a Csomáék egykori házának udvarán álló diófáról, csomakőrösi földet… Ma már inkább az építtetőnek az ereklyetartója és síremléke ez a sztupa, benne nyugszanak az ő és felesége hamvai. Kőrösi Csoma emlékét láthatóbban hirdeti egy másik sztupa, amely tibeti láma ellenőrzése mellett a Nógrád megyei Taron épült 1992-ben az első magyar orientalista halálának 150 évfordulója alkalmából, s a dalai láma szentelte fel.

Az évezred utolsó évtizedében végbement társadalmi-politikai változások új igényeket szültek és új lehetőségeket teremtettek. Ezek következménye, hogy napjainkban nyolc buddhista egyházi közösség működik Magyarországon, képviselve a Tan különféle iskoláit. Egyfajta ökumenizmust valósít meg A Tan Kapuja Buddhista Egyház, amely a Mahájána és a Vadzsrajána „minden irányzatát szellemi rokonának tekinti, ugyanakkor tisztelettel viseltetik minden más vallás iránt is”, azaz ökumenizmusa általában is vonatkozik a buddhizmus és az egyéb vallások közötti kapcsolatokra. Az Egyház elnöke: Tátrai Tibor; postacím: 1098 Budapest, Börzsöny u. 11. Tel.: 280-67-12.

A Tan Kapuja Egyház Buddhista Főiskolát működtet, amelynek tibeti szerzetes-tanára is van, hallgatóinak száma a nappali tagozaton 150 körüli, közöttük akadnak külföldiek is Kelet-Európából. A Főiskolán – a róla szóló írásos ismertető értelmében – „buddhista tanítói” diploma szerezhető, amely alkalmassá tesz arra, hogy valaki népművelői, szociális és karitatív területen, vallási tanítóként, jóga- és budó-oktatóként dolgozzon, vagy buddhista szerzetes legyen. A főiskola rektora: Farkas Pál. Címe és telefonszáma megegyezik a Tan Kapuja Buddhista Egyház címével és telefonszámával. Faxon is elérhető: 280-6714. Ugyanezen a címen, illetve telefon- és faxszámon érhető el a főiskola magyar és idegen nyelvű, buddhista irodalomban gazdag könyvtára is.

Folytatja működését az alig egy évtizede még egyedül létezett Buddhista Misszió, Magyarországi Arya Maitreya Mandala Egyházközösség is. Jelenlegi ügyvivője: dr. Pressing Lajos. Az Egyházközösség levelezési címe: 1386 Budapest, PF.: 952. Fax/üzenetrögzítő: 385-2098.

A fentihez hasonlóan tibeti irányultságú a Szangye Menlai Gedün, a Gyógyító Buddha Közössége, amely nem tantrikus, és szorosan egyik rendhez sem tartozó világi buddhista közösség. Azon fáradozik, hogy a természetgyógyászat keretében a gyógyító munka tibeti módszerei megkapják az őket megillető helyet. A Közösség elnöke Nagy Zoltán (2014 Csobánka, Panoráma u. 2799/4 hrsz., tel.: 26-320-807); ő a szerzője a Tibeti orvoslás című munkának (Pesti Szalon, 1992).

Ugyancsak tibeti orientációjú a Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség, Karma Ratna Dargye Ling. Bár rendi hovatartozása konkrét, és ez a nevéből is kivehető, Taron működő Meditációs Központjában ugyanazt a buddhista ökumenizmust valósítja meg, amit Budapesten a Tan Kapuja Egyház és a Főiskola. A Közösség Taron tartózkodó rezidens tanítója Csöpel láma (Füzeskuti Ferenc); hitéleti tevékenységét a Svédországban élő tibeti Ngavang láma felügyeli. A Buddhista Főiskolához hasonlóan a tari Meditációs Központ rendezvényei – meditációs tanfolyamok, tanítások stb. – nyitva állnak minden komoly érdeklődő számára, vallási elkötelezettség nélkül. A már említett sztupa minden nap megtekinthető, a szentélyben tartott reggeli és esti közös meditációkon mindenki résztvehet. Az intézmény címe: Buddhista Meditációs Központ, 3073 Tar; tel.: 20-944-3860. Tel./Fax: 32-470-206. A Közösség ügyvivője: Dévényi Katalin, 1039 Bp., Hunyadi u. 45. Tel.: 240-8847.

A Karma Decsen Özel Ling Tibeti Buddhista Közösséget Bretz-Gruber István ügyvivő irányítja. Az egyház intézményei: a Tibet-Európa Alapítvány és a MIND Könyvkiadó. Az ügyvivő és az intézmények elérhetősége azonos: 1024 Bp., Budai László u. 7. Tel/Fax: 274-1006. A meditációs programok helye: Bp., VI. ker. Teréz krt. 3. III./2. Tel.: 343-1050.

Szintén ökumenikus jellegű a RIME Tenzin Sedrun Ling Rime Buddhista Centrum, amelynek elnöke Karma Dordzse, Budapesten élő tibeti ember, egykori láma… A Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösség a tibeti Szakja rend elvei szerint éli hitéletét, ügyvivője Kovács József (1039 Budapest, Királyok útja 38. Tel/Fax.: 240-3275.

Érdekes megjegyezni, hogy miközben a magyarországi buddhista közösségek többsége kifejezetten tibeti irányultságú, egy sincs közöttük, amely a dalai lámákat adó, s Tibetben a legerősebb Gelukpa rendhez tartozna. A dalai láma főségét azonban – amiként magában Tibetben is – az összes többi rend (szekta) feltétel nélkül elismeri.

A kínai-japán (csan-zen) buddhizmust a Magyarországi Csan Buddhista Közösség képviseli, amelynek vezetője az iráni származású Lotfi Farhad (1111 Bp., Kruspér u. 9.).

Működik Budapesten – a telefonkönyvben is megtalálható – Buddhista Tájékoztatási Iroda is. Címe: 1088 Bp., Múzeum u. 5., tel.: 318-9258.

A Tibetet Segítő Társaság (és Alapítvány) – noha a magyar buddhisták értelemszerűen támogatják – nem egyház jellegű szervezet. Írásban és szóban (kiadványokban és előadásokon) ismereteket terjeszt Tibet kultúrájáról, történelméről; kiállításokat, filmbemutatókat rendez, és – talán elsősorban – szervezi a tibeti emigráció függetlenségi harcával való szolidaritást. A Társaság vezetője Hendrey Tibor (1055 Bp., Szalay u. 5/A. Tel.: 06-309-440-260, fax: 200-57-92).

Keleti Könyvek Boltja (Filosz Bt.) működik a fővárosban a VI. ker. Oktogon tér 3. III./5-ben. Nem tart állandóan nyitva, ezt érdemes megérdeklődni a 321-64-59-es telefonszámon. A boltban magyar és idegen nyelvű könyveken kívül keleti tárgyak, meditációs eszközök is kaphatók.

Két okból is idekívánkozik Terebess Gábor neve. Egyrészt, mert – ha nem számítjuk a harmincas évek Csao-kung apáttá lett kalandorát, a paksi Trebitsch Ignácot –, Terebess az első olyan magyar (és kelet-európai!), aki buddhista kolostorban hagyományos buddhista képzésben részesült egy mester tanítványaként, majd maga is buddhista szerzetes lett. Ez 1967. október 5-én történt Shimada (Japán) zen kolostorában. (A tibeti Ngavang láma személyében Csöpel lámának is megvolt a maga szerzetes mestere, ám az ő képzése nem Tibetben, hanem Svédországban zajlott le.) A másik ok, hogy Terebess Gábornak ma Budapesten könyvkiadója, s az országban olyan bolthálózata van, amelyben főleg saját kiadású, de mindenképpen ázsiai témájú kötetek kaphatók. Budapesten a VII. kerület Nefelejcs u. 50. szám alatt található Ázsia Diszkont a legfontosabb, de található mintabolt a MAMUT Üzletházban, a Nyugati City Centerben, a Pólus Centerben és az Europarkban. Vidéken a Debrecen Plaza, Kecskeméten a Pólus Róna, Szegeden a Tesco Áruház, továbbá a Győr Plaza, a székesfehérvári Tesco Áruház és a szombathelyi Ázsia bolt kínál Terebess kiadású könyveket (is).

A keleti eszmerendszerek – így a buddhizmus – iránti érdeklődés kétségtelenül megnőtt Magyarországon. Ezt bizonyítják a dalai láma látogatásai, amelyeket mindig a közvélemény érdeklődése kísérte; előadásaira ezrek voltak kíváncsiak. Ami a dalai lámának a magyar buddhistákhoz való viszonyát illeti, ezt jól tükrözi a nekik adott tanácsa: „Önöknek a saját, európai buddhizmusukat kell megteremteniük.”

Nagy Károly [Változó Világ 40.]

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010