Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

A TUDÁS 365+1 NAPJA

FIFA, UEFA

A futball világszervezete a FIFA (Federation International Of Football Associations), amely egyenrangú a legnagyobb nemzetközi sportszervezettel,  Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (CIO – Comité Internationale Olympique, NOB). 1904-ben hozták létre, jelenleg 150 ország tagja. Elnöke a brazil Joao Havelange, alelnöke az olasz Antonio Mattarese, főtitkára a svájci Joseph Blatter.

Illetékessége a négyévenként megrendezendő labdarúgó világbajnokság, amelyet mindig két nyári olimpia közötti évben tartanak. A vb 24-es döntőjét kétéves selejtező-sorozat előzi meg, amelyben a FIFA által elkészített sorsoláson regionális csoportokra osztják a résztvevőket. Ennek alapja a minden évben elkészített FIFA-rangsor, amelyen a szövetségnek bejelentett és hivatalosan elismert mérkőzések eredménye szerepel. Természetesen az erősebb ellenfelek ellen elért siker több pontot ér a ranglistán, mint egy negyedrangú együttes legyőzése.

A világbajnokság odaítélése a szervezet kongresszusán történik. A vb-rendezésre pályázatot nyújtanak be az országok, a végső szavazásra rendszerint már csak 2-3 jelölt marad. Korábban meghatározó volt, hogy egy-egy ország milyen labdarúgó-múlttal rendelkezik, az utóbbi években azonban a végső döntéseknél egyre nagyobb szerepet játszott a jelölt anyagi helyzete, lehetőségei, valamint az a törekvés, hogy minél több országban hódítson teret a labdarúgás. Az 1994-es világbajnokságot például az Egyesült Államok úgy kapta meg, hogy nem volt hivatásos labdarúgó-bajnoksága. A 70-es években már próbálkoztak egyszer ezzel, igaz, műanyag pályákon és néhány sajátos szabálymódosítással (például a büntetőket jégkorongozó módjára a félpályáról indulva kellett rávezetni a kapusra), de még az sem jelentett vonzerőt az amerikaiaknak, hogy olyan világsztárok mentek az Államokba játszani, mindenek előtt a New York-i Cosmos-ba, mint Pelé, Beckenbauer, Neeskens, vagy Chinaglia.  És – leszámítva az 1984-es los angeles-i olimpiára felépített atlétikai stadionokat – futball-stadionjai sem voltak.  (A VB után többet át is alakítottak sebtében az amerikai futball, illetve a baseball igényeinek megfelelően). Ellenben kiváló anyagi garanciákat tudtak nyújtani, nagy tv-társaságaik pedig a közvetítéseket is biztosítani tudták. Sokan kételkedtek a döntés helyességében, és még 1993-ben is voltak olyan hangok, mely szerint elveszik a rendezés jogát az amerikaiaktól, az 1994 vb azonban bebizonyította: fel tudtak nőni a feladathoz.

Kicsit hasonló a helyzete Japánnak, ahol 2002-ben rendezik majd meg a világbajnokságot. Ott ugyan már néhány éve van profi bajnokság, de jelenleg az élmezőnyt még azok a kiöregedőfélben lévő európai és dél-amerikai sztárok alkotják, akik jó pénzért szerződtek oda pályafutásuk levezetésére. A nagy hírverés már most folyik: a leghíresebb csapatok rendszeresen túráznak Japánban, és immár tíz éve – a japán Toyota cég szponzorálásával – itt rendezik meg minden évben decemberben az európai BEK-győztes és a dél-amerikai Libertadores Kupa győztesének találkozóját az Interkontinentális Kupáért.

Eddig egy alkalommal fordult elő, hogy szinte az utolsó pillanatban vette át a rendezést egy ország: 1986-ban. Előbb Brazilia lépett vissza, majd a kaotikussá vált Kolumbia is elvesztette rendezési jogát. Eddig mindössze Olaszország (1934, 1938), és Mexikó (1970, 1986) rendezhetett két alkalommal világbajnokságot.

A világbajnokságokon a rendező országnak, valamint a címvédőnek nem kell selejtezőt vívnia.

A FIFA eddig két alkalommal eszközölt nagyobb visszhangot kiváltó kizárást a vb-ről: 1974-ben a Szovjetuniót, mert a szovjet válogatott nem volt hajlandó a szélsőjobboldali diktatúra hatalomra jutása után Chilében részt venni az interkontinentális selejtezőn, az 1990-es sorozatból pedig Mexikó maradt ki egy pályáról való levonulás miatt.

A FIFA adományozza a világbajnoki kupát: az elsőt, amelyet 1970-ben Brazilia harmadik elsőségével végleg elnyert, Jules Rimet alapította. Azóta Világkupa, illetve FIFA-kupa a trófea neve, továbbra is vándordíj.

Az olimpiai tornák a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetékességébe tartoznak, de a szervezés a FIFÁ-val való együttműködésben történik. Az utóbbi évtizedben többször megkérdőjelezték az olimpiai labdarúgó torna létjogosultságát – elvégre inkább az utánpótlás, vagy a második vonal szerepel itt – 1996-ban Atlantában azonban még mindenképpen lesz foci.

A FIFA hivatott a szabályokkal és a játékvezetéssel foglalkozó testület – az Football International Association Board – révén különböző szabálymódosításokat végrehajtani. Ezek kötelező érvényűek a tagállamokra, valamint a regionális szervezetekre is. Fellebbviteli fórum nemzetközi fegyelmi ügyekben is. A szövetség által elismert hivatalos találkozókra a FIFA semleges ellenőrt köteles küldeni.

A nemzetközi szinten elharapózott játékos-csábítás, zúg­ügy­nö­kösködés, törvénytelen átigazolási csúszópénzek megfékezésére a közelmúltban kibocsájtották a FIFA-menedzser-licenszet. Ma még csak alig hatvan menedzser-játékosügynök rendelkezik ilyen igazolvánnyal, hamarosan azonban klubok és a játékosok csak minősített FIFA-menedzserek révén köthetnek szerződéseket. Ennek megszegése jelentős pénzbüntetéseket, és eltiltásokat von majd maga után.

A FIFA címe: Hitzigweg 11, 8032, Zürich, Schweiz.

Az 1954-ben létrehozott Európai Labdarúgó Szervezet, az UEFA (Union Of European Football Associations), nincsen közvetlenül alárendelve a FIFÁ-nak, (bár a Football International Association Board döntései kötelezőek rá is), önálló egység, amelyhez valamennyi európai szövetség tartozik, valamint négy év óta Izrael. Elnöke a svéd Lennart Johansson – őt tekintik az elmúlt évek nagy kupareformjai atyjának –, főtitkára a német Gerhardt Aigner.

Az UEFA illetékes a négyévenkénti, a nyári olimpiai játékok évében megrendező Európa-bajnokságok lebonyolításában, amelyet kétéves selejtező-sorozat előz meg. Nyolc csoportban vívják a körmérkőzéses selejtezőket. A végső küzdelmet korábban 8 , jelenleg 16 európai nemzeti válogatott vívja. Az 1992-es EB-be beleszólt a politika: mivel az ENSZ a balkáni háború miatt embargóval sújtotta Jugoszláviát, illetve utódállamait, a jugoszláv válogatott nem vehetett részt az EB végső szakaszában, annak ellenére, hogy kivívta a döntő jogát. Helyette Dániát hívták meg – és a dánok nagy meglepetésre meg is nyerték a kontinensbajnokságot.

Ugyancsak az európai szervezet a fővédnöke a 21 éven aluliak Európa-bajnokságának, valamint a többi ifjúsági, korcsoportos nemzetközi tornának.

Az UEFA évente elkészíti a hivatalos nemzetközi mérkőzések alapján a klubok és a válogatottak rangsorát, és ez az irányadó a különböző tornák sorsolásánál.

Az UEFA alá tartozik a három nagy, klubcsapatoknak kiírt európai küzdelem: a Bajnokcsapatok Európa Kupája, (BEK) a Vásárvárosok Kupája (ma UEFA-kupa), és a Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK).

A Bajnokcsapatok Európa Kupája  az 1955-56-os idényben indult útjára a France Football című francia szaklap javaslatára, 1992-93 óta új kiírással Bajnokok Ligájának nevezik. Korábban valamennyi európai bajnokcsapat részt vehetett, az új rendszerben kiemelik a legjobbnak tartott 8 csapatot, a további nyolc pedig selejtezők útján kerül be melléjük. Ezután négy csoportban játszanak körmérkőzést, minden csoportból továbbjut az első kettő, amelyek aztán egyenes kiesési rendszerben jutnak el a döntőig. A BEK-ben csak a bajnok indulhat, helyettesítésre elvileg nincs lehetőség, bár az 1993-94-es sorozatban Franciaországot a bajnokságból bunda miatt kizárt Olympique Marseille helyett – az UEFA döntése nyomán – az AS Monaco képviselte. Mivel az európai politikai átalakulások miatt megnőtt az elvileg indulásra jogosultak száma, néhány “keleti” ország – pl. Csehország, Szlovákia, Bulgária – bajnoka csak az UEFA-kupában indulhatott az 1995-96-os sorozatban.

Nemrégiben néhány nagy európai klub – köztük a Milan és a Real Madrid – javasolta, hogy a jövőben a Bajnokok Ligájában minden évben indulhassanak a korábbi többszörös győztesek. Az UEFA még nem tűzte napirendre a kérdést.

A Vásárvárosok Kupájának első, 1955-ös kiírásában városok válogatottai indultak, de már a második kiírásban valódi egyesületek léptek a pályára. 1969 és 1971 között Európai Városok Kupája néven szerepelt a küzdelemsorozat, azóta UEFA-kupaként. Itt szerepel a legtöbb induló a nemzetközi mérlegtől függően 1-4 csapatot nevezhet minden ország. 64 csapat vesz részt a küzdelemben, a bajnokságok 2., 3., 4, 5. helyezettjei. (Az indulásra jogosultak száma országonként változik, az országnak az európai labdarúgó-rangsorban elfoglalt helye alapján. Magyarország például már harmadik éve csak egy csapatot indíthat, de például négy egyesülettel képviselteti magát Németország, Olaszország). Jelenleg a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlása miatt több a jelentkező, így selejtezőket is rendeznek a rajt előtt. Ezt a kupát tartják a “3. számú kupának”, de ez megtévesztő, mert legtöbbször erősebb a mezőnye, mint például a KEK-é, amelyben szerencsés esetben akár másodosztályú csapatok is indulhatnak.A közelmúltban Gerhardt Aigner főtitkár felvetette: csökkentsék az UEFA-kupában indulók létszámát azokban az országokban, ahol az első osztályú bajnokságban 16 csapatnál több játszik, mert az ilyen sorozatokban játszó legjobb csapatok egészségtelenül túlterheltekké válnak már tavaszra, és ez a meccsek színvonalának rovására megy.

Ez a három közül az egyetlen kupa, amelyben két mérkőzésen dől el az elsőség: mindkét résztvevő pályáján játszanak, két hét különbséggel, döntetlen esetén hosszabbítás és 11-es rúgások következnek. A másik kettő esetében egy döntő van, semleges pályán, amelyről általában a legjobb nyolc mezőnyének kialakulásakor dönt az UEFA.

A Kupagyőztesek Európa Kupája 1960-ban indult. Itt 32 csapatos a mezőny, a fenti okok miatt itt is – erősorrend szerint – előselejtezőket rendeznek. A KEK-ben gyakran előfordul, hogy nem a kupagyőztes, hanem a nemzeti kupa második helyezettje indul, amennyiben a bajnok és a kupagyőztes ugyanaz a csapat. Még az is előfordul – főleg angol vagy német csapatok esetében – hogy e sorozatban második ligás gárda kezdi meg a küzdelmeket.

1972 óta az UEFA megrendezi az Európai Szuperkupát, amelyet a BEK-győztes és a KEK-győztes vív meg, két mérkőzésen, ezek időpontjait azonban az érintettek határozzák meg. Több ízben előfordult már, hogy nem sikerült megegyeznie a csapatoknak, így a Szuperkupa-döntő elmaradt.

A nemzetközi kupatalálkozókat korábban egységesen szerdai napokon rendezték, azonban komoly gondot okozott, hogy egy-egy ország csapatai miként “térjenek ki” egymás elől. Előfordult már akkor is, hogy egy-egy meccset előrehoztak keddre, vagy csütörtökre tettek át.  A tv-közvetítések jelentőségének növekedése következtében ez a probléma megoldódott: 1994-ben az  UEFA úgy döntött, három napra osztja el a találkozókat. A szerda maradt a BEK-é, a kedd lett az UEFA-kupáé, és a csütörtök a KEK-é, illetve a még le nem játszott UEFA-kupa találkozóké.

A testület égisze alatt zajlanak a hivatalos, barátságos nemzetközi mérkőzések, valamint a nyári Intertotó Kupa is. Ez utóbbinak csoportgyőztesei 1995-től kvalifikálják magukat az UEFA-kupába – korábban ugyanis gyakorlati jelentősége nem volt ezeknek a mérkőzéseknek. Legfeljebb arra voltak jók, hogy levezessék a csapatok a bajnoki idényt, játéklehetőséget adjanak azoknak, akik év közben ritkán kerültek be a csapatba, vagy hogy kipróbálják legfrissebb szerzeményeiket. E téttel gyakorlatilag megszűnt Európában a holt idény a futballban.

Az UEFA felelős a játékvezető-küldésért, amelyet az egyes ország bíróiból kiválogatott nemzetközi keret biztosít. Az UEFA által elismert találkozókra ellenőrt delegál a testület. Megszabja a nemzetközi mérkőzések rendezésének feltételeit, a pálya alkalmasságától a stadionbiztonsági kérdésekig. Az európai szervezet ítélkezik nemzetközi mérkőzésekkel kapcsolatos fegyelmi ügyekben, eltíltásokban és pénzbüntetésekben is. A testület különösen szigorú a stadionokban történő rendbontások ügyében: már egy üveg bedobása is többezer svájci frankos szankciót, vagy pályabetiltást vonhat maga után.

A sárga és piros lapok esetében valamennyi hivatalos mérkőzést összevontan számítanak, – kupák és válogatott találkozók esetében külön – ezért egy barátságos mérkőzésen összeszedett lap is jelenthet eltiltást. Néhány évvel ezelőtt az olasz szövetség éppen egy ilyen eset miatt iktatott be a válogatott programjába egy barátságos mérkőzést San Marinóval, hogy letöltöttnek tekinthessék Vialli eltiltását. A kupa-eltiltások nem évülnek el egy idény befejeztével, hanem az érintettek átviszik azt a következő idény kezdetére. (Az egy sárga lapos figyelmezetést nem, csak ami a kettő, vagy három után következik).

Az UEFA címe:  Jupiterstrasse 33 Ch-300O, Berne, Schweiz.

MLSZ

A Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-ben alakult meg, és átfogja a magyar labdarúgást a válogatottaktól a gyermekfutballig. Felel a bajnoki kiírásért, a magyar kupaküzdelmek lebonyolításáért, valamint a válogatott csapatok éves programjáért. Elnöke Benkő László, technikai igazgatója dr. Mezey György. Címe: 1146. Budapest, Istvánmezei út 3-5. Népstadion, Toronyépület. Telefon: 209-O2095.

 Az MLSZ tagja az UEFÁ-nak és a FIFÁnak is.

Magyarországon néhány éve működik a Hivatásos Labdarúgók Ligája. Igazgatója Sárosi Ferenc. A játékosok érdekképviseletét a Hivatásos Labdarúgók Kamarája biztosítja, ennek elnöke az 50-szeres válogatott Bognár György, a BVSC-Dreher csapatkapitánya.

Az MLSZ szorosan együttműködik a Magyar Olimpiai Bizottsággal, az olimpiai válogatott tevékenységével kapcsolatban. A MOB címe: 1118. Budapest. Balogh Tihamér utca 4. tel: 186-800O.

A magyar labdarúgás élvonala három osztályban vívja meg éves bajnoki küzdelmeit, őszi-tavaszi rendszerben. Az első osztály, az MBI az 1995-96-os idényben 16 csapatból áll. A győzelmekért három, a döntetlenekért 1 pont jár. A bajnokság végén a két utolsó helyezett esik ki az MBI-ből, a 13. és 14. helyezett pedig osztályozót vív oda-vissza alapon az MBII második csoportjának győztesével. A bajnok csapat – a jelenlegi európai erőviszonyoknak megfelelően – selejtezőt vív a Bajnokok Ligája 16-os mezőnyébe való bejutáshoz. (Az idén ez sikerült a Ferencvárosnak.) Ugyancsak selejtezőkre kényszerül a mindenkori magyar kupagyőztes, illetve az UFA kupába delegálható egyetlen magyar csapat is.

Az MBII-ben, az elmúlt évtizedek többszöri átszervezése után, jelenleg két csoportban folynak a küzdelmek: a Keleti és a Nyugati csoportban. A fővárosi csapatokat elosztották a két csoport között. Több esztendős szünet után állították vissza az MBIII rendszerét, jelenleg 6 csoport létezik a harmadik vonalban: Alföld, Bakony, Dráva, Duna, Mátra, és Tisza csoport. Megrendezik továbbá a megyei és budapesti bajnokságokat első és második osztályban.

A Magyar Kupa küzdelmeit – hasonlóan a nemzetközileg elfogadott normákhoz – nyílttá tették. Az első két fordulóban még kiemelik az első osztályos csapatokat, vagyis nem kerülhetnek össze  mindjárt az elején a legjobbak, de bármely osztályú  együttes játszhat egymással a sorsolás szerint két mérkőzést. A kupa sorsát szintén két találkozón dönti el a két finalista . Az új idény pedig a bajnok csapat és a kupagyőztes találkozójával a Magyar Szuperkupa döntővel kezdődik.

Göbölyös N. László [Változó Világ 2.]

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010