Szaknyelvek és szakmai gondolkodás –
nyelvészeti, glottadidaktikai és transzlatorikai implikációk
Varsó, 2001. november 16–17.

Ez volt annak a tudományos konferenciának a címe, amelyet a Varsói Tudományegyetem Szaknyelvek Tanszéke rendezett Varsóban, 2001. november 16–17. között. A konferenciát abból az alkalomból tartották, hogy az Európai Unió és az Európai Tanács a 2001. évet a Nyelvek Európai Évének nyilvánította. A konferenciát prof. dr. Jerzy Lukszyn (a Szaknyelvek Tanszékének a vezetője) nyitotta meg, aki előadásában vázolta az új tanszék profilját, céljait és feladatait, kiemelve a szaknyelvek tanulmányozásának időszerűségét, szükségességét és fontosságát, mivel szaknyelvek nélkül semmilyen innováció létrehozása vagy átvétele, illetve felhasználása nem lehetséges. Innováció nélkül pedig nincs fejlődés. A szaknyelv mint specifikus kutatások tárgya az új metodológia alkalmazását követeli meg, mert a hagyományos nyelvtudományi módszerek erre nem alkalmasak. Tehát ebben az értelemben jogosan beszélhetünk egy külön tudományágról, a szaknyelvek lingvisztikájáról.

A konferencián elhangzott 19 előadás 6 témakört érintett, ezek: (1) általános kérdések; (2) a csillagászat nyelve; (3) a szépirodalom nyelve; (4) az üzleti tevékenység nyelve; (5) a szaknyelvek és a transzlatorika; (6) a szaknyelvek és a glottodidaktika. Az általános jellegű kérdések keretében a következő témákat érintették az előadók: a szaknyelvek mint civilizációs fejlődés mutatói és/vagy determinánsai (prof. Franciszek Grucza); a szaknyelvek képzésének folyamata a „fejlődő” nyelvekben (prof. Rajmund Ohly); a szaknyelvek szerepe a társadalmak életében (Zygmunt Stoberski szerk.); a lengyel szaknyelvek paratipológiája és quasi-klasszifikációi (prof. Jan Lewandowski); az információ fogalma és terjedelme (prof. Janusz Bańczerowski).

Az előadók azt hangsúlyozták, hogy a szaknyelv nem valamilyen különálló lét, hanem az ember nyelvi felszereltségének integráns részét képezi. Semmilyen új elméletet nem lehet megalkotni egy régi nyelv segítségével. A köznyelvben nem lehet kifejezni azt, ami egyedül a szaknyelvben lehetséges. Új tudást sem lehet megszerezni vagy népszerűsíteni az adott szaktudomány szaknyelvének elsajátítása nélkül, mivel az ismeretterjesztés az egyszerűsítést, a köznyelvre történő fordítást jelenti. Egyébként a szaknyelvek nem ismerése a manipulációnak is kedvez. A szaknyelvet nem szabad azonosítani csupán a terminológiával, ez annál sokkal szélesebb fogalom. A szaknyelv több tekintetben is különbözik az irodalmi nyelvtől, nem tartalmazza például a metaforákat, sokkal kisebb a redundanciája stb. A terminológiánál maradva egy megjegyzés kívánkozik ide, miszerint a szakterminusok, az általánosan uralkodó nézet ellenére, sok esetben nem egyértelműek. A tudományos fogalmaknak a nem egyértelmű volta, amit például a különböző szaktudományokban használt információfogalom nagyon jól mutat (ennek a fogalomnak a szakirodalomban ugyanis több mint 200 meghatározása van), érthetően több hátránnyal is járhat magának a tudománynak a számára is.

Manapság egyrészt az innovációk eddig nem tapasztalt gyors növekedésének vagyunk tanúi, másrészt pedig a tudományos-műszaki ismeretek igen gyors, 2–3 év alatti elavulásának. Ezzel együtt elavul a szaknyelv is. Ha még azt a tényt is figyelembe vesszük, hogy a természetes nyelvek általában 200–300 ezer szót tartalmaznak, a szakterminusok mennyisége viszont eléri a 3–5 milliós nagyságrendet, akkor világosan látjuk, hogy milyen problémával állunk szemben.

Dr. Sambor Grucza előadásában nagyon tárgyilagos tájékoztatást adott a németországi szaknyelvkutatás területén tapasztalható tendenciákról. A csillagászat nyelvének keretében két témát is bemutattak az előadók: (1) a csillagászati terminológia internacionalizációjának és egységesítésének a kérdései (prof. Marian Jurkowski), valamint (2) a lengyel csillagászati terminológia mint a szaknyelv része (dr. Jadwiga Woźniakowa). Nagy érdeklődést váltott ki prof. Jan Koźbiał „A szépirodalom nyelve mint szaknyelv” címmel megtartott előadása, amelyben a szerző mondanivalójának alátámasztására több konkrét példát sorakoztatott fel a lengyel szépirodalmi szövegekből kiindulva.

Az üzleti tevékenység szaknyelvéről három előadás hangzott el: (1) A nyelvi és a szakkompetencia közötti relációkról az üzleti tevékenység nyelve alapján (dr. Piotr Mamet); (2) Fatikusság az üzleti kommunikációban (dr. Andrzej Łodyga); (3) A társadalmi-gazdasági prognózisról nyelvtudományi szempontból (dr. Tomasz Konik).

A szaknyelvek több komoly problémát vetnek fel a transzlatorikában is. Erről szóltak az alábbi című előadások: A szaknyelvek és a transzlatorika (prof. Barbara Kielar); A keleti kereszténység terminológiája a fordíthatóság szempontjából (prof. Roman Lewicki); Transzlatorikai és formális-jogi problémák a hivatalos okmányok fordításában (különös tekintettel a különböző iskolák és tanintézmények által kiadott bizonyítványokra, diplomákra) (prof. Karol Czejarek). Az előadások világosan rámutattak azokra a kérdésekre, amelyekkel a szakfordítóknak meg kell birkózniuk, hogy elkerüljék a sok nemkívánatos következménnyel járó, néha korrigálhatatlan hibákat, tévedéseket, félreértéseket, és ami állítólag egyáltalán nem ritka, a bírósági felelősségre vonást is.

A glottodidaktikai vonatkozású előadásokban szó esett a terminológiai kérdésekről (A terminológia tárgya, módszertana, struktúrája [doc. Luba Biesiekirska]), a társadalmi kapcsolatok (public relations) nyelvéről (A kívánt nyelvi készségek kialakítása a nyelvhelyesség és a közlés hatékonysága szempontjából [mgr Urszula Michalik]), a terminológiai lexikon konceptuális struktúrájáról (prof. Jerzy Lukszyn).

Jelenleg tanúi vagyunk a szaknyelvek lingvisztikája mint külön diszciplína kialakulásának, amelynek a határai, kutatási területe, módszertana egyre jobban kirajzolódik. Tehát beszélhetünk például a szaknyelvek fonológiájáról, frazeológiájáról, lexikájáról, szintaxisáról, szövegeiről stb., beszélhetünk a szaknyelv mint anyanyelv és mint idegen nyelv oktatásáról is, elemezhetünk konkrét szaknyelveket és a szaknyelvet általában is. Ezeket a kérdéseket kívánta áttekinteni a szóban forgó, igen hasznos konferencia. A konferencia anyaga hamarosan meg fog jelenni külön kiadvány formájában.

Érdemes lenne felfigyelni a Varsói Tudományegyetemen létrehozott új Szaknyelvek Tanszékén folyó kutatásokra, mivel kiváló oktató-kutató gárdájának nagyon ambiciózus tervei vannak, és meg vagyok győződve arról, hogy ott a közeljövőben a szaknyelvkutatás területén figyelemre méltó eredmények fognak születni.

Bańczerowski Janusz