A magyar-szlovák határ közelében, a Zempléni-hegység északnyugati lábánál elhelyezkedő község a Tokaj-hegyaljai borvidék része. Nevezetessége a 136,7 literes "gönci hordó", amely Európa-szerte ismert volt.
A 13. században Amadé nándor várat építtetett a községtől délkeletre, romjai ma is láthatók, csakúgy mint a Nagy Lajos király alapította pálos kolostor romjai. A huszita mozgalom idején Girska, cseh huszita vezér kezére kerül a település, ennek emlékét őrzi a Huszita-ház vagy Cseh -ház néven ismert népi műemlék (amely valószínúleg a 17. századból származik, és nem a husziták idejéből), amelyben ma tájház működik.
A reformáció idején Gönc művelődési központ volt. A város lelkésze volt 1559-től Károlyi Gáspár, az első teljes magyar nyelvű bibliafordítás elkészítője. Emlékét a református templom előtt álló szobor őrzi. 1586-ban Göncre érkezett tanulni Szenci Molnár Albert, aki a bibliafordítás munkáiban is segített. Néhány évvel később Sepsi Csombor Márton, a híres utazó tanított a településen.