Szeretettel köszöntjük Nagysáp község honlapján !

Lakosainak száma: 1526 fő

Területe: 2 477 ha

Polgármester: Jelenleg az alpolgármester Bokros József végzi a teendőket.

Jegyző: Makai Katalin

A fényképen Nagysáp község látható. A kép ábrázolja a református és katolikus templomokat, az iskolát, továbbá egy magasabb helyről a község látképét. Ismerkedjenek meg a mi kis falunkkal, ahol én is élek !

Földrajz, természeti adottság

A Gerecse-hegység ÉK-i részén, a Központi-Gerecse-hegy és a Gete-hegy közötti ÉNY-DK irányú árkosan beszakadt völgy lejtős térszínén, a Bajnai-medencében helyeszkedik el. Megközelíthető a Tát menti 10-es közúttól 11 km-es bekötőúton. Tatabányától, a megyeszékhelytől 30 km távolságra, Esztergomtól 17 km-re van.

A Gerecse hegység leszakadt rögei Nyugatról az öreg-hegy, a Domonkos-hegy, a Som-berek, a Lukas-kő, Kelet felé lejtenek. A tágas hegyközi medencének egyik települése Nagysáp. A dombságok talaján szántóművelést folytatnak. Hagyományos gazdasági tevékenység a gabonatermelés, bortermelés, erdőgazdálkodás, állattenyésztés.

Nagysáp történelme

A régészeti leletek tanúsága szerint már sz őskortól lakott település. A Kerekdomb-majorban őskori csrepeket találtak. Úrisápon bronzkori cserepek, urnasíros kultúra maradványai voltak. Avar és kelta edénytöredékek szintén találhatók a község határában. Késő kelta urnatöredékek, s római edények sőt a rétföldeken római telep nyomaira is rábukkantak. A Gedáshegyen Árpád-kori sáncok maradványai vannak, de írásos emlék nincs róla. Megmaradt s még a XVIII. században is látható volt Sáp Szent Mártonról nevezett temploma. Sáp első okleveles említése 1248-ból való. A Baar-Kalán nemzettség birtoka volt. Nagysáp külterületén egy 1193-as oklevél említést tesz Úrsápról és Mukádról. Ezek a középkori települések ma már csak nevükben élnek. 1302-ben a margitszigeti apácáknak is volt Nagysápon birtoka. 1332-ben már templom állt a faluban. 1526 után folyamatosan pusztult, s a török korban el is néptelenedett. A XVII. század végén Sándor Menyhért birtoka lett. Az ő idején kezdett a község újra benépesülni. 1715-re már 29 jobbágy és 11 zsellér család lakta, többnyire magyar anyanyelvűek és reformátusok. A XVIII. század közepére a katolikusok száma is emelkedett, ezért Sándor Mihály birtokos a középkori templom anyagából új templomot építtetett nekik. A református imaházat bezáratta, és a vallásukat csak a türelmi rendelet bevezetése után gyakorolhatták a hívők. Templomuk és iskolájuk 1177-től volt. Az 1784-87-es népszámlálás szerint 890 fős népessége 134 házban, 190 családban élt. Az 1820-as években már Sándor Móricz volt a község birtokosa. Ezekben az években jelentősnek mondható a falu gyarapodása. Ekkor már 1257 magyar lakosa volt s házainak száma közel félszázzal gyarapodott. Szelíd dombok és cserjések között művelték a földjeiket. A legelők elsőosztályúak voltak. Jó megélhetést biztosított a szőlőiben termelt fehér és vörösbora, amit Komáromban, Győrben és Pozsonyban egyaránt jól ismertek. A község új római katolikus temploma 1890-ben épült, s Bajnához tartozott 1923-ig, majd ezután önálló lett. A századfordulóra a községben már 1621-en laktak, s 227-re gyarapodott házainak száma. A reformátusok lakták többségében, félszáz katolikus mellett 34 izraelita is volt. A község lakói közül sokan találtak megélhetést a bányánál. A II. világháború harcai 1945. március 22-én fejeződtek be a településen. A két világháború áldozatainak 1990-ben állítottak emléket. A község legnagyobb lélekszáma 1813 fő volt az 1970-es években. Ez azóta sajnos csökkenő tendenciát mutat.

Napjainkban legtöbben az iparban dolgoznak. Ugyanakkor egyre több lakosnak ad munkát a kereskedelem és a szolgáltatás ágazat. Községünk területén 38 vállalkozó van, közel háromnegyedük kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet végez. A községből többen járnak dolgozni Esztergomba, Dorogra, Nyergesújfalura, de naponta több mint félszázan ingáznak a fővárosba is.

Humán szféra

Az oktatás és a nevelés a helyi óvodában és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában zajlik. A napköziotthonos óvodába három korosztályos csoport jár. Az általános iskolai tanulmányok befejeztével középiskolákba, gimnáziumokba és szakmunkásképzőbe járnak a tanulók Esztergomba, Dorogra illetve Tatabányára. A közösségi élet a Petőfi Sándor Művelődési Házban zajlik. A település könyvtára a Polgármesteri Hivatal egy külön helyiségében van. A község futball és kézilabda pályáit zömében az iskolások használják. A helyi kábeltelevízió a családok mintegy 50-60 %-ának nyújt szórakozási lehetőséget. A községben 1996-tól működik a Községi Kábeltelevízió,melynek műsorát négy lelkes fiatalkészíti, névszerint Horgosi Katalin, Juhász Tamás, Rózsa Zoltán, Sándor Tamás.

Műemlékek , Idegenforgalom

A község plébániája középkori eredetű. 1732-35 között Sándor Mihály templomot építtetett az ősi Szent Mártonról elnevezett templom romjaira, annak faragott köveit is felhasználva. Ezt villámcsapás pusztította el, s 1890-ben a Metternich család új templomot emelt a romjaira. Községünk kiválóan alkalmas kirándulásokra, túrákra. A levegő nálunk még nem a nagyvárosokban jellemző füstös , hanem egészséges tiszta. Ez pedig manapság ritka.

A községben működő Kábeltelevízióról

Stábunk tagjai:

Horgosi Katalin - Harmadik osztályos tanuló: Dobó Katalin Gimnázium Esztergom

Juhász Tamás - A helyi Kábeltelevízió szerkesztője.

Sándor Tamás - Rosenberg Hungária Kft. - számítógépes adatbáziskezelő

Rózsa Zoltán - tanuló, Miskolci Egyetem - Dunaújvárosi Főiskolai kar

A kész hálózaton külön csatornát alakítottak ki a helyi kábeltelevízió működéséhez. A rendszer elindítását 1996-ban hárman kezdeményeztük és sok segítséget kaptunk az akkori polgármestertől is. Kezdetben a helyi Általános Iskola adott otthont a stúdiónak. Az első adásunk 1996. áprilisában volt. Új műsorral kéthetente jelentkezünk rendszeresen. A későbbiek folyamán a művelősédi házban kaptunk két helyiséget melyet önerőnkből alakítottunk át stúdióvá, illetve külön helyet kapott a technikai szoba. A Polgármesteri Hivatal jóvoltából kaptunk új videómagnókat, kamerát és egy vágó-keverő asztalt. Pályázaton nyert számítógép segítségével írjuk híreinket és szerkesztjük a képújság oldalait. Stábunk létszáma 1996. novemberében Horgosi Katalin személyével bővült, aki a műsorvezetést végzi. Adásainkra összegyűjtjük a legfrissebb híreket, illetve a rendezvényeket rögzítjük kameránkkal. Hétvégén szoktuk elkészíteni a műsort, ahol megvan mindenkinek a saját rovata amit vezet. Adásunk a hétfői napon 17 órai kezdettel látható a helyi kábelhálózaton. Ismétlés a következő hét első napján látható ugyanebben az időpontban. A felvételeket tároljuk úgynevezett archívumban, melyre nagyon büszkék vagyunk, hiszen ez közel három éves kitartó munkánkat tükrözi. Mi nem csupán azért csináljuk mert nincs jobb dolgunk, hanem egyfajta szenvedélyből. A "komolyság" mellett mindig jut idő egy kis hülyéskedésre, na meg a bakikról ne is szóljunk! Mindenkinek kell hogy legyen valami hobbija, de nem feltétlen szükséges, hogy az a "munka" legyen!

A dokumentumot készítette:

Juhász Tamás - 2524 Nagysáp, Dózsa György út. 4.

E-mail: Juhász Tamás

1999.03.06.