Szanyi Tibor

Tegnap és ma ülésezik az Európai Unió állam- és kormányfõinek rendkívüli csúcsértekezlete.
A munkanélküliség kérdésére próbálnak megoldást találni . Ez az értekezlet már induláskor meglehetõsen csekély eredménnyel kecsegtetett , pedig az EU munkanélküliségi rátája jelenleg kétszámjegyû , 10-11 százalék között van. Az Unió pillanatnyilag legfájóbb problémája a munkanélküliség.

Magyarországot a magyar állampolgárok uniós munkavállalásának kérdésköre érinti ebbõl. Ezt három szinten lehet megragadni. Az elsõ a magasan képzett szakemberek csoportja .Nem hiszem, hogy akár ma gondot jelentene az abszolút hiányszakmák vagy a magasan kvalifikált emberek esetében munkát vállalni az Európai Unióban. Ez csupán adminisztratív probléma,
legálisan vagy illegálisan, de megoldódik. Szinte nem is kell, hogy a kérdés felmerüljön a csatlakozási tárgyalásokon.

A második csoportot nevezhetnénk jól képzett munkaerõnek, amely az uniós átlagfizetéseknél lényegesen olcsóbban nyerhet alkalmazást a tagállamokban.

Ennek a migrációs folyamatnak a kivédésére van a levegõben az a megoldás, hogy Magyarországtól a csatlakozáskor az Európai Unió derogációt fog kérni . Azaz a szabad munkaerõ áramlás nem azonnal, hanem néhány késéssel fog megvalósulni Magyarország és az Európai Unió többi tagállama között. Egy ilyen megoldás némiképp a másodosztályú állampolgárság vízióját vetíti elõre. Errõl a magyar politika nem szívesen beszél, de nem kizárt, hogy lehet technikai kompromisszumot kötni.

A harmadik réteg a szakképzetlen vagy alacsony képzettségû munkaerõ. Az õ esetleges beözönlésük és mondjuk 20 pfenniges órabérért történõ alkalmazásuk nagy valószínûséggel rendõrségi kérdéssé fog válni az Európai Unión belül. Nem illegális munkavállalóként fogják õket kiutasítani, hanem egyéb, igazgatásrendészeti, adózási, stb. indokkal .
Az eddig elmondottak ellenére az EU döntéshozói nagyon jól tudják , hogy a Közösség munkanélküliségi rátája nem fog megugrani a bõvítéssel. Hiszen nem egyszerû dolog, hogy valaki kiköltözzön valamelyik tagállamba. Egyfelõl a kelet-európai munkavállalók nem annyira mobilak, másfelõl rendelkezünk már tíz év tapasztalattal a kérdésrõl, hiszen magyar állampolgárok néhány éve teljesen szabadon utazhatnak az Unió területén. Nem tapasztalható semmiféle migrációs nyomás ezen a területen. Én sem adnám fel az itthoni lakásomat pusztán azért, mert húsz százalékkal magasabb fizetést tudok ott kint kapni, ami lehet, hogy el is megy a magasabb megélhetési költségekre.

Helmuth Kohl kancellár a mostani, rendkívüli csúcs elõtt kijelentette, hogy hallani sem akar valamiféle Közös Foglalkoztatáspolitikáról. A munkanélküliség elleni harc minden államnak a saját dolga. Nem véletlen, hiszen mindegyik országnak megvannak a saját speciális gondjai és jellemzõi. Ezeket kell orvosolni, és az okok között nem szerepel az, hogy Magyarországon van ötszázezer munkanélküli. Megjegyzem, hogy a magyarországi munkanélküliség is megérdemelné, hogy újragondoljuk az okait, a jellemzõit és a kategorizálást. Tavaly egy alkalommal riadtan beszélgettem középiskolásokkal . Amikor megkérdeztem, mit fognak csinálni érettségi után, harminc gyerek
közül tíz azt válaszolta, hogy nem kell menni dolgozni, mert fél évig úgyis kapnak valamennyi segélyt.

A nyugati országok felé garancia, hogy Lengyelországban, Csehországban és most már Magyarországon is jóval erõteljesebb a gazdasági növekedés , mint az EU tagállamokban. Ez pedig munkahelyteremtõ erõ. Statisztikailag is meg lehet nézni, hogy hány magyar dolgozik az EU tagállamokban és hányan dolgoznak az Európai Unióból Magyarországon, bár ezek a mutatók nem teljesen megbízhatók, mert rendszeres statisztika nem áll rendelkezésre.



Legutolsó ismeretem szerint megközelítõleg harmincezer magyar munkavállaló van többé-kevésbé legálisan Nyugat-Európában, míg kb. ötvenezer az itt dolgozó uniós állampolgárok száma. Ezek jobbára vegyes - vállalati igazgatók, aligazgatók, személyzet és így tovább. Tehát jelen pillanatban fordított a dolog, õk jönnek ide dolgozni és nem mi megyünk oda. Ez a tény jó érv lehet a csatlakozási tárgyalásokon.



Mellesleg nagyon rossz politikának tartom, hogy a külföldi munkavállalók névleges havi 5000 forintos összegû TB kifizetése alapján teljes körû ellátásra jogosultak Magyarországon. Ugyanakkor még a legutolsó faluban dolgozó takarítónõ is többet fizet a társadalombiztosításnak, mint az, aki adott esetben egy, másfél, kétmillió forintos havi fizetéssel van itt x külföldi befektetés révén. Ezek abszurditások, amelyektõl meg kell szabadulni. A nyugati igazgatónak a magyar munkajogi szabályok megengedik, hogy huszonötszörös, meg százhuszonötszörös fizetése legyen, mint a magyar helyettesének. Ami profit keletkezik a cégben, annak jó részét egy személyben máris hazaviszi a vegyes - vállalat igazgatója. Mi ez, ha nem tõkekiáramlás?

Innen el lehet vinni sokmilliós profitot, ugyanakkor meg a szemünkbe vágják , hogy veszélyeztetve érzik a munkahelyeiket. Miért? Ez egyszerûen nem állja meg a helyét. Stix, az osztrák burgenlandi tartományfõnök élére állt a bõvítésellenes mozgalomnak. Ha valakinek érvekre van szüksége, csak elõ kell vennie Stix megfelelõ tételét, amelynek nincs érdemleges kritikája. A magyar kormánynak ezt meg kellene adnia, nem pedig lesöpörni és elbagatellizálni . Tényszerû cáfolatokra van szükség ; valahányszor a burgenlandi tartományfõnök megszólal , reagáljon erre a magyar miniszterelnök.

Összegezve elmondható, hogy bár a munkanélküliség az Unió komoly problémája, a magyar munkaerõ beáramlása a tagállamok munkaerõpiacára nem jelent veszélyt és valószínûleg a jövõben sem fog veszélyt jelenteni. A Magyarországgal fennálló problémák az Unió számára nem nagy jelentõségûek, de arra alkalmasak, hogy a csatlakozási tárgyalásokat tetszõlegesen ideig, akár húsz évig is el lehessen húzni velük.

Köszönöm a figyelmüket.
 

Vissza az elsõ oldalra