Szanyi Tibor
Tegnap és ma ülésezik az
Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli
csúcsértekezlete.
A munkanélküliség kérdésére próbálnak megoldást találni
. Ez az értekezlet már induláskor meglehetősen csekély
eredménnyel kecsegtetett , pedig az EU munkanélküliségi
rátája jelenleg kétszámjegyű , 10-11 százalék között
van. Az Unió pillanatnyilag legfájóbb problémája a
munkanélküliség.
Magyarországot a magyar állampolgárok uniós
munkavállalásának kérdésköre érinti ebből. Ezt három
szinten lehet megragadni. Az első a magasan képzett szakemberek
csoportja .Nem hiszem, hogy akár ma gondot jelentene az
abszolút hiányszakmák vagy a magasan kvalifikált emberek
esetében munkát vállalni az Európai Unióban. Ez csupán
adminisztratív probléma,
legálisan vagy illegálisan, de megoldódik. Szinte nem is kell,
hogy a kérdés felmerüljön a csatlakozási tárgyalásokon.
A második csoportot nevezhetnénk jól képzett munkaerőnek,
amely az uniós átlagfizetéseknél lényegesen olcsóbban
nyerhet alkalmazást a tagállamokban.
Ennek a migrációs folyamatnak a kivédésére van a levegőben
az a megoldás, hogy Magyarországtól a csatlakozáskor az
Európai Unió derogációt fog kérni . Azaz a szabad munkaerő
áramlás nem azonnal, hanem néhány késéssel fog
megvalósulni Magyarország és az Európai Unió többi
tagállama között. Egy ilyen megoldás némiképp a
másodosztályú állampolgárság vízióját vetíti előre.
Erről a magyar politika nem szívesen beszél, de nem kizárt,
hogy lehet technikai kompromisszumot kötni.
A harmadik réteg a szakképzetlen vagy alacsony képzettségű
munkaerő. Az ő esetleges beözönlésük és mondjuk 20
pfenniges órabérért történő alkalmazásuk nagy
valószínűséggel rendőrségi kérdéssé fog válni az
Európai Unión belül. Nem illegális munkavállalóként
fogják őket kiutasítani, hanem egyéb, igazgatásrendészeti,
adózási, stb. indokkal .
Az eddig elmondottak ellenére az EU döntéshozói nagyon jól
tudják , hogy a Közösség munkanélküliségi rátája nem fog
megugrani a bővítéssel. Hiszen nem egyszerű dolog, hogy
valaki kiköltözzön valamelyik tagállamba. Egyfelől a
kelet-európai munkavállalók nem annyira mobilak, másfelől
rendelkezünk már tíz év tapasztalattal a kérdésről, hiszen
magyar állampolgárok néhány éve teljesen szabadon utazhatnak
az Unió területén. Nem tapasztalható semmiféle migrációs
nyomás ezen a területen. Én sem adnám fel az itthoni
lakásomat pusztán azért, mert húsz százalékkal magasabb
fizetést tudok ott kint kapni, ami lehet, hogy el is megy a
magasabb megélhetési költségekre.
Helmuth Kohl kancellár a mostani, rendkívüli csúcs előtt
kijelentette, hogy hallani sem akar valamiféle Közös
Foglalkoztatáspolitikáról. A munkanélküliség elleni harc
minden államnak a saját dolga. Nem véletlen, hiszen mindegyik
országnak megvannak a saját speciális gondjai és jellemzői.
Ezeket kell orvosolni, és az okok között nem szerepel az, hogy
Magyarországon van ötszázezer munkanélküli. Megjegyzem, hogy
a magyarországi munkanélküliség is megérdemelné, hogy
újragondoljuk az okait, a jellemzőit és a kategorizálást.
Tavaly egy alkalommal riadtan beszélgettem középiskolásokkal
. Amikor megkérdeztem, mit fognak csinálni érettségi után,
harminc gyerek
közül tíz azt válaszolta, hogy nem kell menni dolgozni, mert
fél évig úgyis kapnak valamennyi segélyt.
A nyugati országok felé garancia, hogy Lengyelországban,
Csehországban és most már Magyarországon is jóval
erőteljesebb a gazdasági növekedés , mint az EU
tagállamokban. Ez pedig munkahelyteremtő erő. Statisztikailag
is meg lehet nézni, hogy hány magyar dolgozik az EU
tagállamokban és hányan dolgoznak az Európai Unióból
Magyarországon, bár ezek a mutatók nem teljesen megbízhatók,
mert rendszeres statisztika nem áll rendelkezésre.
Legutolsó ismeretem szerint megközelítőleg harmincezer magyar
munkavállaló van többé-kevésbé legálisan
Nyugat-Európában, míg kb. ötvenezer az itt dolgozó uniós
állampolgárok száma. Ezek jobbára vegyes - vállalati
igazgatók, aligazgatók, személyzet és így tovább. Tehát
jelen pillanatban fordított a dolog, ők jönnek ide dolgozni
és nem mi megyünk oda. Ez a tény jó érv lehet a
csatlakozási tárgyalásokon.
Mellesleg nagyon rossz politikának tartom, hogy a külföldi
munkavállalók névleges havi 5000 forintos összegű TB
kifizetése alapján teljes körű ellátásra jogosultak
Magyarországon. Ugyanakkor még a legutolsó faluban dolgozó
takarítónő is többet fizet a társadalombiztosításnak, mint
az, aki adott esetben egy, másfél, kétmillió forintos havi
fizetéssel van itt x külföldi befektetés révén. Ezek
abszurditások, amelyektől meg kell szabadulni. A nyugati
igazgatónak a magyar munkajogi szabályok megengedik, hogy
huszonötszörös, meg százhuszonötszörös fizetése legyen,
mint a magyar helyettesének. Ami profit keletkezik a cégben,
annak jó részét egy személyben máris hazaviszi a vegyes -
vállalat igazgatója. Mi ez, ha nem tőkekiáramlás?
Innen el lehet vinni sokmilliós profitot, ugyanakkor meg a
szemünkbe vágják , hogy veszélyeztetve érzik a
munkahelyeiket. Miért? Ez egyszerűen nem állja meg a helyét.
Stix, az osztrák burgenlandi tartományfőnök élére állt a
bővítésellenes mozgalomnak. Ha valakinek érvekre van
szüksége, csak elő kell vennie Stix megfelelő tételét,
amelynek nincs érdemleges kritikája. A magyar kormánynak ezt
meg kellene adnia, nem pedig lesöpörni és elbagatellizálni .
Tényszerű cáfolatokra van szükség ; valahányszor a
burgenlandi tartományfőnök megszólal , reagáljon erre a
magyar miniszterelnök.
Összegezve elmondható, hogy bár a munkanélküliség az Unió
komoly problémája, a magyar munkaerő beáramlása a
tagállamok munkaerőpiacára nem jelent veszélyt és
valószínűleg a jövőben sem fog veszélyt jelenteni. A
Magyarországgal fennálló problémák az Unió számára nem
nagy jelentőségűek, de arra alkalmasak, hogy a csatlakozási
tárgyalásokat tetszőlegesen ideig, akár húsz évig is el
lehessen húzni velük.
Köszönöm a figyelmüket.