A jelenlegi önkormányzati tulajdonú és fenntartású Városi Könyvtár 1967-ben létesült; elsõ – lakótelepi fiókkönyvtár méretû, 250 négyzetméter alapterületû – épületét a Városi Tanács járulékos beruházásból építtette az akkori Május 1. téren (ma Széna tér). Kialakításában nagy szerepe volt a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárnak, amely a gyûjteményszervezéstõl (1963-tól) az induló állomány feltárásáig, az épület berendezéséig és a könyvtárosok biztosításáig a munka oroszlánrészét vállalta magára.
A könyvtár fõbb adatai a létesítés évében: állománya 26 484 kötet könyv, 68 folyóirat.
   A Városi Tanács ezt követõen átvette a Megyei Könyvtártól a város területén fenntartott fiókkönyvtárak további mûködtetését is, amelyek ellátása a Velinszky László Városi Könyvtárhoz, mint városi központhoz került. (Az új intézmény még egy évtizedig nem szakadt el teljesen a megyei könyvtártól, csak 1978-ban vált gazdálkodás tekintetében is önálló költségvetési szervvé.)
    Székesfehérvár területén – 1967-ig a Megyei Könyvtár által létesített, majd városi kezelésbe került – alábbi fiókkönyvtárak (ellátási pontok) mûködtek az alábbi idõhatárok között, ill. mûködnek jelenleg is:
 1. Öreghegyi Mûvelõdési Ház, 1952–1991.
 2. Sport (szakkönyvtár) Fejér Megyei Sporthivatal, 1960–1975.
 3. Bacsó Béla tér 1. 1962–1990.
 4. Felsõvárosi Mûvelõdési Otthon 1962–1982.
 5. Idõskorúak Szociális Otthona, 1962– 1996.
 6. Kisfalud, 1962–1995.*
 7. György Oszkár téri Általános Iskola, 1964–1988.
 8. Gárdonyi Géza Mûvelõdési Ház 1967–1977**
 9. József Attila u. 72.  1967–1992.
10. Kossuth Termelõszövetkezet 1972–1987.
11. Zsolt u. 34. 1976–
12. Mészöly Géza u. 1. 1975–
13. Budai út 44–46. 1979–
14. Széchenyi u. 5–7. 1981–
15. Sziget u. 1. (Általános Iskola) 1981–1996.
16. Királykút Könyvtár, Mikszáth Kálmán u. 25. 1982–1996.
______________________________
* A tervezett Kisfaludi Közösségi Ház felépüléséig (?) átmenetileg szünetel.
** Mûködtetését a várostól az IKARUS Székesfehérvári Gyára átvette, és a szakszervezeti könyvtárhálózat tagkönyvtára lett.

 17. KÖFÉM lakótelep 1. 1995–***

    A nyolcvanas évek végéig inkább az extenzív fejlõdés, a hálózat viszonylagosan folyamatos bõvülése és az adott lehetõségekhez igazodó korszerûsítése jellemezte a Városi Könyvtárat, amely jó közönségkapcsolataival, színvonalas rendezvényeivel a város szellemi életében számottevõ szerepet töltött be. Ez az idõszak a kezdetektõl Molnár Istvánné igazgató tevékenységéhez fûzõdik, aki 1967-tõl 1990-ig, nyugdíjazásáig szervezte, irányította az intézmény munkáját. 1990. január 1-jétõl Mohácsi Erzsébet mb. igazgató, 1991 szeptember 1-jétõl 1997. március 1-jéig Neményi László vezette az intézményt, 1997 március 1-jétõl Tóthné Szemes Erzsébet látja el az igazgatói teendõket. A Városi Könyvtár tevékenységének egészére kezdettõl meghatározó volt az a körülmény, hogy a Megyei Könyvtár mellett mint a megyeszékhely második legnagyobb állományú B típusú könyvtára, elsõsorban a lakosság területileg arányos ellátásában, a tömeges olvasói igények kielégítésében kapott szerepet.
    A hetvenes évektõl kezdve a könyv és idõszaki kiadványok mellett a fiók-könyvtárak mindegyikében hozzáférhetõk – 1992-tõl kölcsönözhetõk is – a hangzódokumentumok. A könyvtár zenei részlege, mely CD-ket is kölcsönöz, 1992 óta a Budai úti fiókkönyvtárban, videogyûjteménye (amely art videokazettákat is tartalmaz) a Zsolt utcai fiókkönyvtárban vehetõ igénybe.
    Az intézmény új neve 1993-tól – az addigi Velinszky László Városi Könyvtár helyett – Városi Könyvtár.
    Az 1991-tõl tervezett átfogó számítógépesítési program végrehajtása az egyre nyomasztóbb finanszírozási gondok miatt lefékezõdött, minden erõfeszítés ellenére sem lehetett kielégítõ mértékû. Az évrõl évre görgetett, mindinkább növekvõ költségvetési hiány következményeként az állománygyarapítás elégtelensége mellett az intézményszerkezet kényszerû zsugorítására is sor került. (Városi közgyûlési határozat alapján sajnálatosan így szûnt meg 1996 nyarán a Királykút és a Sziget utcai Fiókkönyvtár)

***Az ALCOA–KÖFÉM Oktatási Központ Könyvtára (korábban a Székesfehérvári Könnyûfémmû szak-szervezeti könyvtára) a Városi Könyvtár fiókkönyvtáraként mûködik 1995. január 1-jétõl.