Szent Korona és néphagyomány

A népi kultúra ugyanúgy magyar hagyományainkat őrzi, mint történelmi ereklyéink. Kódolt üzenetet tartalmaz. Az üzenetek megfejtésére a mai kor embere már csak segítséggel képes. Az inkvizíció könyvégetései, az idegen hódítók pusztításai ellen csak a szóbeli hagyományozás és a továbbadandó üzenet átkódolása segít. A Koronáról szóló néhány levelem gondolatisága ennek a népdalokban, népmesékben és tárgyi emlékekben meglévó kódnak a megértésében próbál segíteni azoknak, akik a nagyvárosi élet révén a természettől és a mítoszoktól már telejesen elszakadtak. Mert Koronánk üzenete - bármilyen szokatlannak tűnik is - szoros kapcsolatban van népdalaink, balladáink, meséink üzenetével.
A magyar Szent Koronáról az interneten sokféle nézet is olvasható. Az oktatásban használt sulinet oldal mellett megtalálhatóak Kovács Éva, Erdey Antal, Zétényi Zsolt gondolatai és az Országgyűlésben vitát kavart Csomor Lajos: Őfelsége, a Szent Korona c. könyvének összefoglalója is az MTV honlapján.
A KTI oldala is segít a tájékoztatásban. A kódolt üzenetről és a vele értelmezhető furcsának tűnő jelenségekről azonban még nem található összefoglaló anyag. Ezért vállalkoztam rá, hogy erről véleményeket gyűjtsek.

Kiknek a képe van a magyar Szent Koronán?

Krisztus (pantokrátor)
Gábriel arkangyal
Mihály arkangyal
András
Péter
Pál
Fülöp
Jakab
János
Tamás
Krisztus (fiúi szerepkörben)
Szent Kozma orvos-gyógyító
Szent György sárkányölő vitéz
Szent Demeter megtérített harcos
Szent Damián orvos
Geobitzász (Turkia királya) vagy I. Géza**
(Bíborbanszületett) Konsztantinosz római császár**
Dukász Mihály bizánci császár**

** mivel a zománcképeken látható személyek jelentősége a magyar történelemben nem túl nagy, többen is - köztük Csomor Lajos és Pap Gábor - úgy vélik, hogy az utóbbi három kép később csereként került rá a Koronára. Ezt támasztják alá a képeknél az utólagos mechanikai beavatkozásra utaló jelek./

Mit gondoltok, kinek a képével a kamera felé lépett be a Parlamentbe január elsején a Szent Korona? Egy apostoléval? Egy magyar királyéval? Jézus Krisztuséval?
Hát nem.
Dukász Mihályéval. Akihez a magyar nemzetnek semmi köze. És ráadásul tisztázatlan körülmények között került csereképként a Koronára. Ezt a képet csodálhattuk a helyszíni televíziós közvetítésekben.

És mit tippelnétek, kinek a képe tündökölt az első napi látogatóknak osztogatott emlékképen? Úgy van, eltaláltátok!
Január elsején sokat tanultunk. Sok százezeren agyunkba vésődött egy név: Dukász Mihály.
"Mikor kezdődik már el az a lakoma, ahol mindenkinek jut (és nem kell egymás ellen harcolni közben)?" Talán annak a képe lett volna az előre való, aki az előbbit mondta (és valóban a Korona elülső oldalán van)....

A palást üzenete - avagy ki látható a paláston?

A koronázási jelvények egyikén, a paláston a mártírok sorában egy különös kép található. Azonnal feltűnik, hogy hat ujja van. A felirat szerint Sephanus a neve (így, "t" nélkül!). Ilyen mártírt azonban nem ismerünk. Egy kis módosítással viszont Sebaldusnak is olvashatjuk. Mert Sebaldus valóban mártír volt. Így illeszkedik a palást mártírokat ábrázoló sorának rendjébe. Egy mártír, akinek hat ujja van - vagyis táltos tulajdonságok hordozója. A széles körben elterjedt nézet szerint azonban Stephanus áll feliratként a képen - a "t" hiánya említésre se kerül. Pedig csak meg kell nézni (az eredetin, a másolatán vagy akár egy fényképen): a "t" nincs ott. Ha feltesszük, hogy a palást készítője véletlenül "elírta" Szent István nevét, akkor meg mit kezdjünk a hat ujjal? Ha valóban Szent István van a paláston, akkor a kép azt bizonyítja, hogy István királyunk táltos volt. Vajon a hivatalos szakértők hogyan vélekednek erről az eddig nem tárgyalt kérdésről?
Mert az újrahímzés és a drapéria kitépett szálai mindenképpen azt jelzik, hogy valamikor beavatkozás történt - talán éppen azért, hogy gondolkodásunkat egy adott irányba terelje.
(Érzékenyebb lelkű embereknek az is feltűnt, hogy a koronázási jelvények parlamenti elhelyezésekor a Nemzeti Múzeumban még a korona mellett elhelyezkedő kard átkerült a Szent Korona alá, azt a képzetet keltve, mintha beleszúrna a Korona aurájába. A Dukász Mihály képénél az utólagos behelyezésre utaló nyomokról sem hallottunk még állásfoglalást a hivatalos koronaszakértőktől.)

A magyar Korona különlegessége - avagy miért lett szent a Szent Korona?

A magyar király koronázásra szigorú előírás volt érvényben: Fehérváron történjen, egy fő ünnepnapon, és az esztergomi érsek végezze. Érthető ez, hiszen az uralkodói és a házi (nem hivatalos) alkalmakkor hordott koronáktól eltérően a beavatási korona csak egyszer kerül a király fejére: a koronázáskor. Ezt a pillanatot nem lehetett "csak úgy" megismételni.
Különleges szerepét már értjük, de egy kérdés még tisztázásra szorul: miért lett szent a Szent Korona?
Franz Bock szerint nem magától értetődő, hogy egy Koronának "szent" jelzője legyen. Az egyetlen - korát, funkcióját, a felhasznált anyagféleségeket, a művészeti technikákat tekintve - a magyarral összevethető Korona a német-római császári Korona. Ezt azonban soha nem nevezték Szent Koronának (csak a birodalmat magát szent római birodalomnak) - országló koronának számított /országos ügyek intézésekor hordta az uralkodó/. A beavató korona a civilizált országok újabbkori történetében csak a magyaroknál fordul elő. A primitív népek köréből viszont van hozzá analógiánk (l. Diószegi Vilmos műveit és James Frazer: Aranyág c. könyvét, benne sámán- és táltoskoronákkal). Míg más népeknél a királyhoz készíttetnek koronát, addig nálunk fordított a helyzet: a koronához keresnek királyt. A magyar jog a legfelsőbb állami méltóságnak tekintette a magyar Koronát, tehát a mindenkori király fölé helyezte.
A Korona arányrendje mai formájában az aranymetszés szabályait követi - ez azt támasztja alá, hogy a két fő része szoros egységet képez és nem külön célra készült. Tehát a magyar Koronának egy magasabb rendű feladata volt, és "megjelenése" is rendkívüli: 19 zománckép díszíti. A zománcképek kapcsán feltételezhetjük, hogy a koronánknak képi programja (mélyebb, a mai gondolkodás számára rejtett, hosszú távra érvényes üzenete*) van - hiszen a német-római császári Koronának is van, pedig csak négy zománckép található rajta (Staats: Die Theologie der Reichskrone, 1976).
Koronánk különleges, beavatási szerepét támasztja alá az is, hogy a XV. századig nem volt hiteles ábrázolása (még a középkorban is a beavatási koronákat "ábrázolhatatlannak" tekintették).
Azt hiszem, hogy ezek a különleges tulajdonságok indokolttá teszik, hogy Koronánkat Szent Koronának nevezzék 1083, I. István királyunk szentté avatása óta.

* Ez az üzenet egyes kutatók szerint a fény felszabadításának az útvonalával hozható kapcsolatba. Ennek megértésében sokat segíthet a népi kultúra - népdalok, népballadák, népmesék, mítoszok - tanulmányozása. A párhuzamokról "A csillagok üzenete egy magyar népdalban" címmel nemsokára egy példát is olvashatunk ezen a lapon.

A 10 000 forintos bankjegyen látható korona

A külföldiek szerint szerencsés helyzetben vagyunk: ha a magyar Koronát Szent István fején akarjuk látni: csak előveszünk egy 10 000 forintos bankjegyet, és máris előttünk lehet. Nosza vegyél elő egyet. Ha ránézel, bizony elcsodálkozol: egy egészen más korona van I. István fején, mint amit 1978-tól a Nemzeti Múzeumban láthattál, január elsejétől pedig a magyar Országházban láthatsz. Rövid kutakodás után rádöbbenhetsz, hogy egy halotti koronával ábrázolták első királyunkat a legnagyobb címletű magyar bankjegyen.
A gondolkodó emberben ilyenkor felmerül egy kérdés: vajon más országban előfordulhatna-e ilyen negatív reklám az ország egyik legbecsesebb jelképével kapcsolatosan?
Van azonban ennél egy nagyobb baj is és ez bennünk, mindnyájunkban található: a felszínesség és a figyelmetlenség. Különben mivel magyarázható, hogy a 10 000 forintos papírpénz forgalomba kerülése óta nem tették az előbbi pénzen szereplő koronát szóvá olvasói levelek és vélemények tízezrei?
Szó nélkül elfogadjuk, hogy a Dukász Mihály képénél az utólagos behelyezésre utaló nyomokra a hivatalos koronaszakértők ne is reagáljanak.
Jó kérdések feltevése nélkül hogyan várhatnánk, hogy alapos válaszokat kapjunk?