A Humanista Mozgalom, amelynek a világ több mint 70 országában már 130 000 tagja és szimpatizánsa van, az újat akarja: olyan közösségeket, amelyekben az emberek érdekei előtérbe kerülnek a politikusok és a cégek érdekeivel szemben, mivel azok csak a választások előtt mutatnak némi érdeklődést a közember problémái iránt és csábító, soha meg nem valósuló igéretekkel próbálják elkápráztatni a szavazópolgárokat. Nyilvánvaló, hogy csak a megszerezhető hatalom érdekli őket.
Folyóiratuk, a HUMANISTA arra bíztat, hogy éljünk erőszak és megkülönböztetés nélkül.
Mottó: Az erőszak gyökere a (hatalmi és birtoklási) vágy.

A Humanista Mozgalom elsődleges céljai:
- ingyenes és megkülönböztetés nélküli orvosi ellátás
- az ember és környezetének védelme
- ingyenes és világnézetileg semleges iskolai oktatás minden szinten
- a tömegkommunikációs eszközök célja ne a haszonszerzés és a befolyásolás, hanem az objektív információ-átadás legyen
- a lakosság helyi szinten beleszólhasson a döntésekbe (lakásépítés. közszolgáltatások, közlekedés, energia- és vízgazdálkodás stb.)
- az adórendszer átalakításával az alapvető élelmiszerek, cikkek alacsony szinten tartása, az oktatás és a kisvállalkozások támogatása, amit a multinacionális cégek, a fegyvergyárak és kereskedők és bankok reális adóztatásából és a feketegazdaság felszámolásával lehetne biztosítani

Megszűnne a politikai és önkormányzati választások iránti közömbösség (pl. a legutóbbi 48%-os részvételi arány ezt jelzi), ha a képviselők a gyakorlatban is választóik érdekeit képviselnék. Ehhez meg kell teremteni azon képviselők visszahívhatóságának és felelősségre vonásának a törvényes feltételeit, akik választási igéreteikkel ellentétes módon cselekszenek.
Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a közemberek sokáig fogják tűrni, hogy statisztikai adatoknak, adószámnak és szavazógépnek tekintsék őket.
A közöny és az elégedetlenség visszaszorul, ha mindenki érezni fogja, hogy felelősséget kell vállalnia a saját sorsát is érintő döntések meghozatalában.

Dec. 10-én a humanisták demonstrációt tartottak az emberi jogokért az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 50. évfordulóján.
Az emberi jogok egyenlőségét és egyetemességét valló Nyilatkozatot 171 ország írta alá. Szellemétől és szövegétől távol áll olyan feltételek szabása, mint hogy: "ezek a jogok csak akkor fognak elismertetni, ha a makroökonómiai változók ezt megengedik", és csak addig, "amíg nem zavarják a gazdasági fejlődést".
Idézzük most a 21. cikkely 1. paragrafusát:
"Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, a szükséges szociális ellátáshoz, ...és olyan biztosításhoz, amely akkor érvényes, ha valaki saját akaratától függetlenül létfenntartási eszközeit elveszti."

Silo: Levelek barátaimnak
(Az argentin szerző könyve a személyes és társadalmi válságról szól a mai világban)
1993-ban védte meg a "Párbeszéd Előfeltételei" című tézisét.
"... a párbeszéd korunk lényeges civilizációs problémáiról mindaddig felületes marad, amíg társadalmi méretekben ki nem ábrándulunk a jelenlegi rendszer szemfényvesztő illúzióiból.
Vannak már olyan helyek, ahol már megindult valami új, valami, ami a szakértők párbeszédétől egyszer majd eljut a közélet színterére is."
Alapvetően újszerű filozófiai gondolatait a negyedik levél, a Hozzájárulások a gondolkodáshoz tartalmazza.
Túllépve Fukuyama és Toffler, Erasmus és Rabelais, Dewey és Szaharov gondolatain visszanyúl a a XII. századi Code Uranus "Goliard" költőinek írásaihoz:
"A Pénz bizisten még a balgából is tudóst csinál."
Silo véleménye a pénz hatalmáról korunkban:
"Íme az általános igazság: a pénz minden.
A pénz a kormány, a törvény, a hatalom. Az alapvető megélhetés. De ugyanakkor a művészet, a filozófia és a vallás is.
Pénz nélkül emberi kapcsolatok sincsenek, sőt intim magánélet és pihentető magány sem."

Gondolatok Salvatore Puledda "A Történeti Humanizmus Válsága és az Új Humanizmus" és Silo: "Levelek barátaimnak" című könyvéből:
- Humanizmusnak egyrészt az emberi értékeket és méltóságot előtérbe helyező filozófiai irányzatot szokás nevezni. Szűkebb értelemben azonban azt a XIV.-XV. században elindult és a "reneszánszhoz" vezető átalakulási folyamatot jelenti, amely végül a legújabb kor előtt kaput nyitó forradalmakhoz vezetett. Azonban a keresztény, a kommunista, a neolibaralista és az egzisztencialista humanizmus is a hatalom megszerzéséhez és megtartásához kapcsolódik.
Századunkban a humanizmus egy új értelmezést kapott - ezt hívjuk Új Humanizmusnak. Az Új Humanizmus az embert a szabadság dimenziójában értelmezi. Az ember a természet része, de ugyanakkor a természet és önmaga átalakítására irányuló terv is egyben.
- Az új humanizmus a világ különböző részein és különböző korokban fejlődött ki, éppen ezért egy irányba terelheti az akarva-akaratlan egymás mellett élő, jelenleg ellentétes érdeket képviselő kultúrákat.
- Az ember társadalmi tevékenysége képes átalakítani a világot és saját természetét. Ebből következik, hogy nincs természetes jog, természetes tulajdon vagy természetes intézményrendszer, és azt sem, hogy az embernek olyan lesz, olyan kell legyen a jövője, amilyen a jelene.
- Az emberiség fájdalmának legyőzéséhez szükség van a tudományokra és az igazságosságra. De az ember értékének "használhatóságát" valló technikai megközelítést sörgősen el kell vetnünk. A jelen pillanatban rosszul működő biológiai gépezet, azaz az ember így 'rossz állattá' válik, megsemmisít minden más életformát, felborítja a természet egyensúlyát.
Ezért az esetleges eltűnése a természetből nem tekinthető szükségképpen kedvezőtlennek.