A KONCEPT MA

(Bevezetõ, 3./1997)

A kiindulásként használt szövek és képanyag történetérõl a 2. és 1. számú bevezetõk adnak tájékoztatást. Magához a kézirathoz 1988 óta - az elektronikus formára hozott változat korrektúráját leszámítva - nem nyúltam. Remélem, hogy a kollektív elmékezet, (mûvészet)történeti reflexiók s a mûvészek szubjektív tudásából származó új adatok által az alapanyag teljesen átalakul, szerzõi jellege megszûnik, viszont használhatósága, pontossága sõt érdekessége hatványozódik.

Tisztelt kollégák, kedves barátaim: jó munkát!

Budapest, 1997. július 24.

A KONCEPTUÁLIS MÛVÉSZET HATÁSA MAGYARORSZÁGON*

(Bevezetõ, 2./1991)

Az elmúlt, mintegy harminc-negyven év magyar mûvészete történeti-tudományos szempontból meglehetõsen feldolgozatlan terület, leszámítva néhány rész-publikációt, illetve a hivatalosnak nevezhetõ mûvészek és mûvészet viszonylag jól dokumentált részét. A nemzetközi trendekkel szinkron, kvalitásait tekintve sem ez után következõ mûvészeti avant-garde képviselõirõl és a mûvekrõl azonban semmit sem tud a közvetlen érintetteken kívül a magyar kulturális - kultúra iránt érdeklõdõ - köztudat. Lemérhetõ ez a felsõoktatástól kezdve a televízión át a nyilvánosság minden szférájában - ugyanakkor az is észrevehetõ, hogy e nyilvánvaló hiány mindinkább tudatosuló, valós hiánnyá válik. Ilyen szempontból nevezhetõ a munka hiánypótlónak: a hatvanas évek végével jelentkezõ és a nyolcvanas évek elejéig határozottan jelenlévõ concept art hazai hatását dolgozza fel. A tanulmányt dokumentum-anyagok, kiegészítõ irodalom és képek kísérik - nagy részük publikálatlan, a közönség számára eddig szinte hozzáférhetetlen volt. Megjegyzendõ, hogy a konceptuális mûvészet a kilencvenes években újból a mûvészeti érdeklõdés középpontjába került, illetve hogy az irányzat egyik meghatározó egyénisége, Joseph Kosuth mûveibõl már volt kiállítás Budapesten (Knoll Galéria), míg a magyar vonatkozásokról legföljebb utalások szintjén értesülhetett a nagyközönség.

Bp. 1991. Peternák Miklós

*(1983-85 között írt tanulmány, melyet 1988-ban a Magvetõ kiadó Gyorsuló idõ címû materializációja közlésre elfogadott, majd még röviddel a négy éves kiadási szerzõdés lejárta elõtt visszaadott.)

ELÕSZÓ

(Bevezetõ, 1./1988)

Jelen könyv alapjául szolgáló kézirat nagyrészt 1983-ban keletkezett, 1985-ben néhány apróbb kiegészítés került hozzá. Eredetileg egy tervezett, de megvalósulatlan kiállítás-sorozat elõkészítõ-anyagának és katalógus-tanulmánynak készült. Párhuzamosan egy, a happening-akció-performance tárgykört s az environmentek, installációk e korszakbeli megjelenését feldolgozó dokumentum-gyûjtést is végeztem, melyhez rövidebb írás is társult. Részben ez magyarázza, hogy ebbõl a konceptuális mûvészet hatását elemzõ tanulmányból elhagytam azon tényeket és eseményeket, melyek inkább a másik témakörhöz voltak kapcsolhatók.

Mivel úgy döntöttem, hogy a kézirat eredeti formában kerül közlésre, szükséges néhány - elsõsorban bibliográfiai adat formájú - kigészítés itt az elõszóban, s ezen túl utalni kell azokra a változásokra is, melyek miatt a szöveget néhány helyen módosítanom kellett volna, mivel a bennük foglalt állítások igazak voltak 1983-ban, de tényszerûen nem állják meg a helyüket a megjelenés idején. Úgy gondolom, ez a megoldás több információt nyújt, mintha egyszerûen a szöveg megfelelõ helyein toldottam volna hozzá. Arról nem szólva, hogy akár egy ilyen betoldás is felveti a teljes átdolgozás kérdését, ami lényegében ennyi idõ után újraírást jelentett volna. Nem azért, mert a szöveg fõbb megállapításaival, formájával stb. nem tudok azonosulni - ha így lenne, természetesen nem is kívánnám közreadni - hanem azért, mert az ember szófûzése, vagy pontosabban, de magyartalanabbul: "megfogalmazásbeli rutinja" változik.

Tehát elõször a két leginkább módosításra szoruló rész: Szentjóby Tamás Kentaur címû, Balázs Béla Stúdióban készített filmje idõközben "elõkerült", 1985 óta vetíthetõ.

A Hamvas Bélával kapcsolatosan írottak - úgy a fõszövegben, mint a 22. jegyzetben - alapos átfogalmazást igényelnének az újabb kiadások miatt elsõsorban (a folyóirat-közléseket nem sorolva, csak a Magyarországon kiadott könyveket 1988-ig: A világválság, Magvetõ 1983; Karnevál, Magvetõ 1985; Szellem és egzisztencia, Pannónia 1987; Silentium - Titkos jegyzõkönyv - Unicornis, Vigilia 1987; Hamvas Béla 33 esszéje, Tartóshullám - Bölcsész Index 1987; A láthatatlan történet, Akadémiai 1988; Scientia Sacra, Magvetõ 1988)

Szûkebben vett témánk kapcsán pedig a következõ munkákra kell utalni (legtöbbjük további bibliográfiával):

- "Helyzet". A 70-es évek mûvészete a Sárospataki Képtárban. Fõvárosi Tanács Kiállítóháza (Lajos u. 158) 1983 Budapest

- AL (Aktuális Levél). Galántai György kiadványának egyes számai

- Film/mûvészet. A magyar kisérleti film története. Budapest Kiállítóterem 1983

- Maurer Dóra: Munkák/Arbeiten 1958-1983. Ernst Múzeum, Budapest, Museum Moderner Kunst Wien 1984

- Hajas Tibor. 1946-1981. Magyar Mûhely 1985 Paris

- 101 tárgy. Objektek 1955-1985. Óbuda Galéria 1985

- Pauer. Fotó és szövegdokumentáció. ö.á. Szõke Annamária. Budapest 1985 sokszorosítás

- Erdély Miklós kiállítása. Óbuda Galéria 1986 Budapest

- Gáyor. Faltcollagen / Hajtott kollázsok 1972-1986. Museum Moderner Kunst Wien, Ernst Múzeum, Budapest 1986

- Maurer Dóra: Képvetületek/Projektionsbild. Budapest Galéria 1986

- Maurer Dóra - Beke László: Nézetek I: magyar avantgard képzõmûvészet az 1960-as, 70-es években. A Balázs Béla Stúdió filmje, 1986

- Hajas Tibor. Székesfehérvár 1986,

- Bódy Gábor (1946-1985). Mûcsarnok - Mûvelõdési Minisztérium, Filmfõigazgatóság 1987

- Szabadi Judit: Hagyomány és korszerûség. Avantgarde kezdeményezések a 60-as évek magyar festészetében. Magvetõ 1987 Budapest

- Bán András: Újra a Dicsõ Társaságról. Mûvészet 1987 febr. 4-9.p.

- Tolvaly Ernõ. Tatabánya, Kernstock terem 1987

- Károlyi Zsigmond. Budapest Galéria kiállítóháza 1987 Budapest

- Swierkiewicz Róbert. Ernst Múzeum 1987 Budapest

- Türk Péter: Pszichogramok, Fenomének. Budapest Galéria Józsefvárosi kiállítóterme 1987

- Mágikus Mûvek. Budapest Galéria kiállítóháza - Szombathelyi Képtár 1987

- A huszadik század magyar mûvészete. Régi és új avantgárd (1967-1975). Csók István Képtár 1987 Székesfehérvár.

- Szövegek. Kép-vers/vers-kép. Petõfi Irodalmi Múzeum 1987 Budapest

- Perneczky Géza: A korszak mint mûalkotás. Corvina 1988 Budapest (A címadó írás mellett különösen: A Fekete négyzettõl a Pszeudó-kockáig. Kísérlet a kelet-európai avantgarde tipológiájának megalapozására.)

- Erdély Miklós (1928-1986). Filmek/Films. Budapest Film-T.I.T.-Balázs Béla Stúdió K-szekció 1988

- Jelenlét/Szógettó 1989. ½. 14/15.szám

Végezetül még egy megjegyzés tartozik ide: az eredetileg igen bõséges képanyagot e kiadás* számára le kellett csökkentenem, melynél már figyelembe vettem az említett kiadványok kép-közléseit is.

Köszönetet mondok mindenkinek, akik e könyv létrejöttét segítették, mindenekelõtt Maurer Dórának, Galántai Györgynek, Beke Lászlónak, Károlyi Zsigmondnak, Gulyás Jánosnak, a munkáikat kölcsönzõ mûvészeknek, s nem utolsósorban a kiadónak.**

Budapest, 1988. november 12.

Peternák Miklós

* A bemutatásra kerülõ képanyag alapja a kiadásra kiválogatott mintegy 60 mû illetve dokumentáció, valamelyest bõvítve.

** Mondanom se kell, a kiadónak így nem jár köszönet, annál inkább a felsoroltaknak, hozzá téve még másokat is, akitõl képeket és információkat kaptam annak idején: Birkás Ákos, Erdély Miklós, Pauer Gyula, Pataki Gábor, stb.