Interszubjektivitás:	médiametafórák, játék és provokáció
	6. nemzetközi Vilém Flusser szimpozion & eseménysorozat 1997. március 15 - 19 budapest

Sugár János
előadó, képzőművész

Született 1958-ban, tanulmányait a Magyar Képzôművészeti Fôiskolán végezte 1979 és 84 között Vigh Tamás tanítványaként. 1980 és 86 között aktivan részt vett az Erdély Miklós vezette Indigó csoport munkájában. 1984 óta számos hazai és nemzetközi kiállítás részvevôje. 1985-tôl a Balázs Béla Stúdió tagja, majd 1990 és 95 között vezetôségi tagja. A Magyar Képzôművészeti Fôiskola Intermédia tanszékének egyik alapítója és 1990 óta tanára.
A "Flusser nyomán, szabadon" című kiállítás munkája

fontosabb egyéni kiállitások:

1. 1985 Fényes Adolf Terem, Budapest
2. 1986 Stúdió Galéria, Budapest
3. 1988 Institut Francais, Budapest
4. 1989 Salone Villa Romana, Firenze
5. 1990 Lajos utcai kiállítóház Budapest
6. 1991 Újlak, Tűzoltó utca, Budapest
7. 1992 Knoll Galéria, Budapest
8. 1993 Knoll Galerie, Bécs
9. 1996 Stúdió Galéria, Budapest

fontosabb csoportos kiállitások:

1. 1980-86 között tizennyolc kiállítás és akció az INDIGÓ csoporttal
2. 1988 5. Heidelbergi Grafikai biennálé
3. 1989 "MásKép", Kísérletek a fotózásban, Ernst Múzeum, Budapest
4. 1990 8. Nemz. Kisplasztikai Biennálé Mücsarnok, Budapest
5. 1991 "Sub Voce" Video installációk, Műcsarnok, Budapest
6. 21. Biennial of Saő Paolo, Museo de Arte Contemporaneo, SaőPaolo
7. Trigon, "8x2 aus 7", Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz
8. 1992 "Revisions", Adelaide Festival, Australia
9. "Documenta IX", Kassel
10. 1995 "Ostranenie" Dessau
11. 1996 "The Butterfly Effect", Budapest, Műcsarnok
12. "Manifesta I.", Rotterdam

performansz:

1. 1984, 1985, 1986, 1987, 1988 "Gyorkultúra", Kossuth Klub, Budapest
2. 1988 "A kör és a hajnal", New York Café, Kassel
3. 1992 "Út és idô", Künstlerhaus Bethanien, Berlin
4. "Az alkimia elfojtása", Merlin Szinház, Budapest
5. 1994 "Fehér lyuk", Diáksziget, Budapest
6. 1995 "A házzá vált logika", Transart Communication, Nové Zámky, Slovak Rep.
7. "A legrövidebb labirintus"Perforium, Int. Performance Art Meeting, Budapest
8. 1996 "Munkanélküli Ariadné" Gallery KK im Fisch, Braunschweig

filmek és videók:

1. 1983 "A hihetôség határán van a szándékosság ez a típusa" 16 mm, ff, 7 p. (standard kópia 1989), BBS
2. 1985 "Perzsa séta" színes, 16 mm, 50 p. (standard kópia: 1989), BBS
3. 1987 "Pengô" (Révész Lászlóval közösen) ff, 16 mm, 5 p. BBS
4. 1988 "Halhatatlan tettesek" U-matic, 30 p. BBS
5. 1991 "Félreértések" TV sorozat, 5x28 p. FRIZ prod. iroda
6. 1992 "Kamera a pácban" színes, 16 mm, 70 p, BBS
7. 1993 "Ambigous Window" ff és színes, 16 mm, 17 p, BBS
8. 1994 "Faust Again" ff, 35mm, 110 p, BBS (munka alatt)

"A hatékonyság határai - a szekularizált döntések sorsa"
a szimpozion előadása - vázlat

A Marshall terv értelmi szerzôjeként is ismert George F. Kennan szerint a huszadik század el lett rontva, mégpedig 1894-ben, mikor is diplomáciai szempontból teljesen indokolatlanul, értelmetlen módon megkötötték az orosz-francia egyezményt. Gondolatmenete szerint innen egyenes út vezet az elsô, majd a második világháború kirobbanásához, valamint a hidegháborúhoz és mindazokhoz a perspektívákhoz, amiket pl. Samuel F. Huntington ír le.
Másfelöl pedig a felvilágosodás száműzte a gondolkodásból az egyeztetés igényét, teremtette meg a fejlôdés hátteréül szolgáló szekularizált specializácót. A felvilágosodás megnyitotta a különbözö diszciplínák elôtt a fejlôdés útját, amelyek attól kezdve felszabadulva az ideológiai nyomás (egyházi bürokrácia lassúsága) alól, önreflektiv módon csak saját magukkal törödhettek, nem kellett más területekkel (pl. teológia) egyeztetni. Az életmentô specializáció mára már életveszélyes lett. Ha nem kötelezô interdiszciplinárisan egyeztetni, akkor több idô jut a részproblémákra, és a részproblémák megoldásainak a kényszerűségei alakítják ki a civilizáció fejlôdésének irányát. (úgy értem, ha nincs jobb). A tudományos, technikai, kulturális specializáció eredményei a mindennapok lényeges elemeivé váltak, azonban keresztkapcsolatok híján folyamatosan egyre komolyabb kommunikációs válságok alakultak ki, (kvázi elfojtások) mint pl. a környezetszennyezés, háborúk, gazdasági válságok.
Úgy is mondhatnánk, hogy a felvilágosodás óta elképesztô módon megnôtt a szekularizált döntési helyzetek száma, és ez a hibás döntések számának a növekedéséhez is vezetett. Különösen problémás a helyzet, mert a különbözô szintű döntéshozók nem (föltétlen) rendelkeznek biztos szellemi háttérrel: a specializáció értelmében nem kötelezô olyan filozófiai, vallásos világképpel rendelkezni, amely képessé tenné ôket egy-egy kérdés szélesebb - globális - perspektiva elôtti átgondolásához. Nem véletlenül alakult ki a múlt század végén az a fölfogás, amely szerint a társadalmat a géppel lehet modellezni, ahol a különbözô résztvevôk, mint alkatrészek, kizárólag a saját szakterületükön rendelkeznek kompetenciával, felôsséggel, és ha mindenki rendesen végzi a dolgát, akkor a társadalm egésze is rendesen működik. Az elképzelést a huszadik század történelme nem igazolta.

---

Interszubjektivitás: médiametafórák, játék & provokáció Tanácsadó testület: Beke László fôigazgató, Műcsarnok; Wolfgang Meissner igazgató, Goethe-Institut Budapest; Matthias Müller-Wieferig, Goethe-Institut Budapest; Peternák Miklós a C3 kuratórium elnöke; Sebôk Zoltán elméleti szakember; Tillmann J.A. elméleti szakember; Szervezôk: Suzanne Mészöly, programigazgató C3 Kovács Ágnes Veronika, koordinátor C3 Adele Eisenstein, koordinátor C3 A Flusser Szimpozion Goethe Intézeti oldalait lásd: http://www.goethe.de/ms/bud/unpsymp.htm

---

English version