Ásotthalom Szegedtõl 33 km-re nyugatra helyezkedik el a Duna-Tisza folyók közti homokvidéken, a Homokhátság Kistérségben. Szeged vonzáskörzetének egyik legnagyobb kiterjedésű tanyás települése.  A falu 1950-ben lett önálló község. Szeged határából, Átokháza Kapitányság és Királyhalom Kapitányság egy részébõl alapították. A terület azonban hosszú idő óta lakott. Bizonyos, hogy a törökök elõtt több kisebb falu is virágzott itt. 
Az 1800-as években indult meg a tanyavilág kialakulása ezen a területen. Ekkor Szeged városától előbb szabad foglalással, majd bérbevétellel /árenda/ kapták meg a földeket az első lakók. 1855-ben a város a területen egy tanyát épített az igazgatási teendők ellátására, amit a helyiek Várostanyának neveztek. Ez a tanya lett a későbbi belterület magva és a település névadója egy idõben.  1883-ban létesült az Erdőőri Szakiskola a Város Tanyájának közelében, amelyet ebben az évben maga I. Ferenc József császár is megtekintett. 1896-ban épült föl az orvosi lakás, majd 1927-ben adták át a keskeny nyomtávú vasutat /kisvasút/, amely a tanyákat kötötte össze Szeged várossal. 1928-ban épült a plébánialak. A település kialakulásában nagyon fontos, hogy 1930-ban felszentelték a római katolikus templomot.

A hatalmas kiterjedésű tanyavilágban az elemi iskolák eleinte módosabb gazdák házaiban kaptak helyet, majd a város tanyai iskolákat épített fel. A két világháború között kilenc Klebelsberg-féle tanyai iskolát adtak át. 

A gazdaság meghatározó ágazata a mezőgazdaság. Fő termények: szőlő, gyümölcs, zöldségfélék, közülük különlegesség a spárga. Jelentős gazdasági ágazata az erdőgazdaság, amelyhez többek között az Ásotthalmi Emlékerdő tartozik. Ezt a több mint 17 hektár fehér és szürke nyáros ligeterdőt Kiss Ferenc (1860-1952) erdőmérnök kezdeményezésére, ősi állapotban őrizték meg.  A település fejlődésének új lehetőségét kínálja földrajzi helyzete, amely egy új határátkelõhely megnyitását biztosíthatja. 

A község lakossága 2009-ben 4063 fõ, területe 12.254 ha.