 |
Földes Anna: Egy nagy nemzedék kortársa voltam… avagy pályám (párbeszédes) emlékezete
|
|
ÍRÓK, KÖLTŐK SZAVA
|
 |
Illyés Gyulával szülőföldjén |
 |
Ditirambus a nőkről
– prózában.
Beszélgetés Illyés Gyulával |
 |
Édenteremtő, fészekféltő asszonyok
– Sajkódon Németh Lászlóval |
 |
A megnövekedett
szabadság mérlege. Találkozás Déry Tiborral |
 |
Egy elveszett szó
nyomában
– Weöres Sándor és Károlyi Amy |
 |
,,Vers nélkül a világ elveszett’’
– A költészet napján Vas Istvánnal |
 |
Optimista beszélgetés
a nyolcvanéves
Kolozsvári Grandpierre Emillel |
 |
Igényes mesemondó
– Hegedűs Gézával az olvasás változatlan gyönyörűségéről |
 |
„Micsoda orvos
mely igéje ment meg?”
– kérdi Nemes Nagy Ágnes |
 |
A rövidtávfutó magányossága
–
Tardos Tiborral |
 |
Korhatár nélkül
– Beszélgetés Janikovszky Évával |
 |
A törvényt
teremteni kell
– vallja Galgóczi Erzsébet |
 |
Rendhagyó
nyelvművelő órán Lőrincze Lajosnál |
,,SZÍNHÁZAT NEM LEHET KÖNYÖKVÉDŐBEN JÁTSZANI’’
|
 |
Hetvenöt éve
színpadon
–
Makay Margit emlékei |
 |
Egy aranydiploma margójára
– aki kapta: Sulyok Mária |
 |
Amikor a műfaj
és a művész egymásra talál
–
Beszélgetés Sennyei Verával |
 |
Három találkozás
Mezey Máriával |
 |
Hétköznapi beszélgetés Bulla Elmával |
 |
„Színházat nem lehet
könyökvédőben játszani”
–
Gobbi Hilda otthonában |
 |
Harmóniaórán
Tolnay Klárinál |
 |
„Mi végre az egész teremtés?” – Gábor Miklós a zalaegerszegi Tragédiáról |
 |
„Apám trombitáját fújom…”
– vallja Temessy Hédi |
 |
Kilencven éves
a Vígszínház – Ruttkai Éva vallomása |
 |
Latinovits Zoltán,
a színész és a rendező |
 |
Hosszú távú pályán
– Aki megfutotta: Kállai Ilona |
,,A KÉP A FONTOS’’
|
 |
A látvány csak
kiindulópont a képhez… – Műteremlátogatáson Gráber Margitnál |
 |
Útmutatás
a szigorúsághoz
Kovács Margit, az agyag poétája |
 |
Kerámiaórán Gádor István műtermében |
 |
,,A ma művésze
nem ismételheti elődeit’’
– Két tihanyi beszélgetés Borsos Miklóssal |
 |
Portré
szóban és szoborban
– Schaár Erzsébetről |
 |
A virágok költője
– a virágok hatalmáról
– Szántó Piroskáé a szó |
 |
A szobrok mögött
az ember:
Amerigo Tot |
 |
Aki a szép könyvet szereti…
– Az embercentrikus könyvcsináló: Szántó Tibor |
TÖRTÉNELEM KÖZELRŐL
|
 |
Emléküket tettek őrzik |
 |
A mérhető múlt tudósa
– Vértes László |
 |
Hős az, aki legyőzi
a félelmet
– Történet egy tolmácsról,
aki találkozott a történelemmel (dr. Küllői Rhorer Lászlóné) |
 |
A szeretet parancsára
(Ghisbertha nővér) |
 |
Detektívregény
(Hőse: Jászay Ferenc) |
 |
Akart vaksággal,
tiszta hittel
(Czóbel Anna emlékezik) |
 |
Fiának írta
– Cséri Lili elhallgatott évei |
 |
Életre szóló ítélet
– Budapesti találkozás Vándor Györgyivel |
 |
Történelem – egyes szám első személyben
– elmondja Schifferné Szakasits Klára |
 |
Az ifjúságot jelentette... (Radnótira emlékezik: Karig Sára, Major Tamás és Beck Judit) |
 |
Költők tolmácsa:
Major Tamás –
József Attilával az emberek között |
 |
Humanista orvoslás – Levendel László hitvallása |
 |
Élete és a stressz–
Selye János |