HENRY MILLER (1891-1980) Az alább olvasható történet szerzője a két háború közti amerikai regényirodalom talán legradikálisabb lázadója. Regényeiben nem pusztán a konzervatív, puritán, polgári életformáját tagadja meg, de a Franciaországba emigrált baloldali írókkal ellentétben szélsőséges anarchizmusától és individualizmusától vezérelve elutasított minden szociális, minden politikai elkötelezettséget, sőt magát a hagyományos irodalmi formát, stílust is nyíltan szembeköpi.. Dühös, anarchista szellemű, önéletrajz - jellegű regényei alapján ősének, elődjének tekinti őt a Beat nemzedék, az amerikai szürrealizmus és a posztmodern. Négy könyve jelent meg magyarul, közte két főműve, amelyeknek világhírnevét köszönheti A Ráktéritő és a Baktérítő. Itt közölt írása az Opus Pistorum című poszthumusz kötetének egy részlete. Írói arculatának egyik jellegzetes vonását tárja elénk, azt a képességét, hogy rendkívüli nyíltsággal, szabadszájúsággal és élvezetes mesélő készséggel beszélje el egy szexuális kapcsolat történetét, és írja le az aktus minden részletét.

 

A KIS KÍNAI KURVA JÁSPISKÖVE

Ernest alig akarja elhinni, hogy nem volt dolgom kínai nővel. Ez engem is meglep. Te se hinnéd el, hogy amikor még New Yorkban éltem, a sok kis kínai kifőzdében nem csíptem fel egy felszolgálólányt. A duma a fajokra terelődik, Ernest úgy véli, hogy mindegyik esetében tanácsokkal kell ellátnia. A kupiban – figyelmeztet - eszedbe se jusson japit vagy kínait választani. Mind leborotváltatta magát, meg is fürdött tetőtől-talpig, sőt be is pacsulizta magát, De a lábuk közt kemény koponyába és keresztcsontokba ütközöl. Nem válogatnak a férfiak közt, így azonnal rád ragasztják a SZIFILISZt! A legrohadtabb fajtáját, amely hat hónap alatt végez veled. Az nem valamilyen kellemetlen nátha, amitől egy- kettőre megszabadulsz. A távol-keleti szifilisz – erősködik Ernest – halál veszélyes a nyugatiak számára. Az egész mese teljes hülyeségnek tűnik nekem, de Ernest olyan eltökélten erősködik, hogy egy életre elrémiszt a keletiektől.

Aztán, miután már kellően halálra ijesztett, közli velem, hogy ismer egy helyes kis picsát. Aki tök egészséges. Az nem kurva, hanem egy helyes kis kínai csaj, akinél nem kell attól tartanod, hogy rád ragaszt valamit. A leányzó apjának van egy kis galériája. Egyike azoknak az ócska kis butikoknak, amelyek tele vannak mindenféle lim-lommal, amit valószínűleg a szeméttel együtt dobtak ki a császári palotákból több száz évvel ezelőtt. Buddhák, paravánok és patkánybűzös komódok meg effélék, a lánya itt segít kiszolgálni, és olyan fiatal faszikra vadászik, akik ide betévednek, hogy egy jáspis nyakláncot vásároljanak.

Ernest a címet ráírja egy borítékra, amit aztán a kezembe nyom. Még figyelmeztet, a látszat kedvéért vásároljak valamit, ez biztos baszás lesz, mondja, ha jól csinálom. Ő nem jöhet velem, mert randija van egy festőnő picsával, akiből, - úgy hiszi, kibassza, hogy ingyen lefesse őt, de legyek nyugodt, tutira mehetek.

Tud meg, hogy árulnak-e kokaint, ugye megteszed, Alf - kérlel. - Megígértem ennek a picsának, hogy szerzek neki egy keveset... még soha sem próbálta. Én azonban félek visszamenni a régi környékemre, egy kis adósságot hagytam hátra, és dühösek rám, amiért elléceltem onnan.

A címmel felfegyverezve elballagok a boltba, miután letudtam a két órámat a munkahelyemen. Odafele menet vagy egy fél tucatszor gondoltam meg magam, majdnem elmentem egy fekete némberrel, aki a parkban, egy padon ülve szemezni kezdett velem. Volt egy idő New Yorkban, amikor majdnem minden estét a Harlemben töltöttem. Néhány hétre belepistultam egy fekete picsába, és senki más nem kellett. Végül túl jutottam rajta. Bár még mindig tetszik nekem, hogy olyan tagba szakadtan fekete volt... baszd meg, ez a nő itt elég egészségesnek látszott, hogy ellent tudjon állni a bacik rohamának. De Ernest úgy megrémisztett a dumájával, hogy az ember összeszedhet valamit. Így aztán lemondok a fekete kurváról, és folytatom az utamat.

Soha sem tudom, hogy ilyenkor milyen szöveggel kell előállni. Ha tök részeg vagyok, akkor persze bármelyik picsával szóba tudok elegyedni az utcán, sőt szemrebbenés nélkül teszek neki sértő ajánlatokat, de hogy szín józanon bemenjek ebbe a butikba, és megtartsam a magam kis szónoklatát ... ez túl sok nekem. Különösen, amikor azt látom, hogy a csaj egyike azoknak a higgadt, hűvös némbereknek, akik tökéletesen beszélnek franciául. Azt vártam, hogy az akcentusa miatt nehezen fogom megérteni a szavait, ehelyett azt érezteti velem, hogy én viszont amerikai turista módjára beszélek franciául.

Nem tudom, hogy mi az isten faszát mondjak. Halvány gőzöm sincs, hogy mi a fenét akarjak vásárolni. Csinos kis picsa, ezt meg is mondom neki. Ő legalább olyan türelmes velem, mint amilyen jól néz ki. Mindent megmutat nekem ebben a rohadt boltban.

Kedvelem a tekintetét, különösen azt a fura módot, ahogy az orra odalapul az arcához, és ahogy rábukik a felső ajkára. . . meg a csöcsei is tetszenek, erre nem számítottam. Megfigyeltem, hogy a legtöbb kínai nőnek nincs melle, de ez e picsa jól ki van stafírozva. Mégis ezek nem olyan témák, amikről elkezdhetnék vele beszélgetni.

Szóba hozom Ernest nevét, de ez sem segít rajtam. Egy barátom küldött ide, magyarázom, Ernestnek hívják, de a leányzó nem ismeri. - Annyi nép fordul itt meg naponta a boltban - mentegetődzik udvariasan… Végül rádöbbenek arra, hogy megvettem egy díszes sárkányos falvédőt, amit majd a szobám falára akaszthatom. A picsa mosolyog, és meg akar kínálni egy csésze teával… az örege kicsörtet az üzlet végéből, kikapja a falvédőt a kezünkből...közli, elmegy és becsomagolja.

Nem kívánok teát, mondom a csajnak. Arra gondoltam, hogy a sarkon meginnák egy pernod-t, és el lennék bűvölve, ha elkísérne. A meghívást elfogadja! Én meg egy szót sem tudok kinyögni. . . hápogok mint egy hal, ő meg eltűnik a bolt végében.

A fején egy trükkös kis kalappal tér vissza, amitől az igazi párizsi csajoknál is igazibbnak látszik, a hóna alatt pedig a csomagomat hozza. Nekem még mindig nem jutott eszembe semmi okos beszédtéma. Távozásunkat a boltból még idétlenebbé teszi egy utcakölyök ördögfióka, aki az útszéli csatornában úszkáló lócitrommal dobál meg bennünket. De a picsa csodálatosan hordja magát... nagyúri előkelőséggel vonulunk tovább az utcán, én pedig hamarosan elememben érzem magam ... Kérdések! Tudni akarja, ki vagyok, mi vagyok, az egész élettörténetemre kíváncsi. Havi keresetem is szóba kerül. Nem értem, mire akar kilyukadni, de jáspisról kezd el beszélni. Van itt egy kis csecsbecse, árulja el nekem bizalmasan, friss csempész árú, igazi drágakő, a császári kincstárból, amit valódi értékének töredékéért kell most sürgősen eladni….. ..és sou-ra kiszámolva a havi jövedelmemet említi.

Kíváncsi leszek. Nyilvánvaló, hogy itt valami suskus van, az a benyomásom támad, hogy a lány azt akarja megértetni velem, hogy ő valójában át akar verni. Hol tekinthető meg ez a drágakő, kérdezem. Ó, most már mindenre fény derül. Nem elég biztonságos a drágakőt a boltban őrizni, világosít fel... így aztán egy selyemzsinórral a derekára kötve magán hordja, a kő hideg simogatása a bőrén jelzi, hogy az ékszer biztonságban van. A vásárt valamilyen zárt helyen kellene lebonyolítani.

Mihelyst felfogom a szabályait, elbűvöl a játék. A picsa igazi képzelő erővel árulja a testét. Így kéri meg az árát. Elkezdek vele alkudni, és a harmadik pernód-nál kikötünk egy heti fizetésemnél a jáspiskő fejében. Majd hitelen élek, amíg be nem futnak az újabb honoráriumok.….. még soha sem fizettem ilyen összeget egy baszásért, de ő elhiteti velem, hogy megér ennyit.

Biztos vagyok abban, hogy valami francia neve van, mint Marie vagy Jeanne, de a taxiban, amikor a lakásomra hajtunk, olyan hangot ad ki magából, ami egy furulya hangjára emlékeztet ... a neve annyit jelent mint virágbimbó vagy lótusz, fordítja le nekem, így hát Lótusznak nevezem őt. Csudálatos csalás az egész...

Én is kiveszem a magam részét a játékból. Alig hogy leraktam őt a lakásomban, lerohanok a concierge-hez és veszek tőle valami bort, amit az egyik volt szeretőmtől kapott, kis zöld poharakban szolgálok fel. Aztán, amikor sor kerül arra, hogy Lótusz megmutassa nekem a drágakövet, a most vásárolt szépséges öreg falvédőt leterítem a padlóra, hogy ráállhasson.

A kis dög valamelyik mulatóban legalább egy éven át gyakorolhatta a vetkőzés tudományát, olyan rutinnal szabadult meg a ruhadarabjaitól. Végül igen kecsesen csak a harisnyáját és cipőjét nem veti le, minden egyebet lehajigált magáról. A derekára kötött vörös selyemzsinórról pedig bozótjáig leeresztve ott csüng a jáspis. Gyönyörűséges látvány volt a kis zöld kő, ahogy belesimult a kis fekete foltba. Ledobált holmiját a sárkányos terítőn hagyva, arra bíztat, hogy a követ szemléljem meg közelebbről.

A kő persze ócska vacak, de engem az érdekel, ami alatta van. Lótusz nem is bánja, hogy a kő cseppet sem érdekel ... gyors mosoly ül az arcára, amikor megszorongatom a combjait, és az ujjaimmal behatolok a lába közé. Testéből drága, kis cigaretták illata árad, lemosolyog rám, amikor a szék szélén ülve ujjaimmal behatolok a pinájáb a. Mond valamit kínaiul, ami izgató ocsmányságnak hangzik.

Végleg elfeledkezem Ernest rémisztő intelmeiről. A dákómmal minden valószínűség szerint akkor is megbaszom, ha egy nagy dózisra számíthatok, és rohanhatok az orvoshoz… de olyan friss illata van, minden olyan rózsaszínű, hogy biztosra veszem, itt minden okey.. . megengedi, hogy tágra nyissam és megszagoljam a punciját…... aztán elhúzódik tőlem, leszakítja derekáról a zsinórt, és a követ a tenyerembe ejti.

Az új falvédőmre fektetve baszom őt meg, csak egy párnát teszek a feje alá. Arra sem hagyok neki időt, hogy levegye a harisnyáját és a cipőjét. Az ördög vigye a hímzett sárkányt ... mit számít, ha a cipője sarkával kivájja szemét, és olyan foltot hagyunk a hímzésen, amit nem lehet többé kitisztítani. Vadul letámadom...egy francia kurva nem tűrné a vadságomat, a harapásokat, a csípéseket. Lótusz azonban mosolyog és mindent eltűr.

Élvezem, amikor durván szorongatom a csöcseit? Tessék, a kezembe nyomja őket. És amikor a számmal felhorzsolom őket … arra bíztat, hogy harapdáljam a mellbimbóit. Kezébe teszem a fütykösömet és figyelem, ahogy ráfonódnak szép, hosszú, mandulaszínú ujjai. Folyamatosan mormol valamit … kínaiul. Ó, nagyon érti a mesterségét. Vevői szép árat fizetnek ezért a keleti fűszerért, és ő nagyon is tisztában van a maga értékével.

A lába és a hasa is szinte teljesen szőrtelen... Csak egyetlen pont van a testén, amit gondosan ápolt szőrzet borít. Lágy feneke még a segge lyuka körül is pucér. Széttárja a lábát, amikor odaérek. Combjai átforrósodnak, és a picsája közelében egyre nedvesebbé válnak. Janos úr felkelti Lótusz érdeklődését. Szorongatja a nyakát, és az oldalszakállát húzogatja. Nem izgatom tovább, a lány keresztbe tett lábakkal a térdeimen helyezkedik el, hogy játszhasson János úrral. A picsája mint lágy, érett sárga barack tágra nyílt, a harisnyás lába a térdemet simogatja. A harisnyája és a cipője különlegesen jól eső érzést kelt bennem.

Őt látva, nem tudnám megmondani, hogy elélvezett-e vagy sem. De a selymes muffja körüli nedves folt arra vall, hogy igen. Fokozatosan terjed a combjai közt. a pina szag egyre jobban elnyomja a testéből áradó parfőm illatát. Megveregeti Jancsikám buksiját és a golyóimat csiklandozza. Hamarosan kinyújtózik a lábam között, orra a pöcsömhöz ér, belesüpped a bozótomba. Megfigyelem, az ő haja kékes fekete, sima és fényes ...

Nem tudom, mire Keleten tanítják a szukáikat, lehet, hogy ott a fasz-szopást elhanyagolják. De Lótusz itt Párizsban kitanulta a franciázást. Nyelve a bozótomban kutakodik, a golyóimat simogatja. Körbenyalogatja a botomat, és lapos ajkaival a hasamat csókolgatja... összehúzza élesen metszett szemöldökét, kinyitja száját és lehajol, hogy befogadja Jancsikám kupakját… Lótusz szeme vadul összeszűkül. Karjával átölel, forró mellei a golyóimra feszülnek, nagy erővel szopja a faszomat.

Négykézlábra emelkedem... erre a picsa felül, de a fütykösömet még mindig a szájában tartja, tovább szopja, de én a hátára döntöm, és lemászok a kinyílt puncijához. Orcámmal és állammal simogatom a muffját. A nyelvemmel nyalogatom a combjait, a köztes vágatokat... Egész közel akarom magamhoz érezni a combjait, arra vágyódom, hogy magukhoz öleljenek, hogy szemérem testének mély vágata magába szívja a szájamat. Két karommal átölelem a derekát, a kis fenekét szorongatom, miközben a bőréről és a felajánkozó ajkakról lenyalogatom a kicsordult nedveket. Lótusz egy gyors mozdulattal rám veti magát, pinája az ajkamra feszül, széttárt lábai ernyedten hullnak a testemre. Pinájából a nedvek a szájamba csöpögnek, miközben sűrű bozótját csókolgatom.

Megremeg, amikor a nyelvem behatol a pinájába. Nem tudja, viszonzásképen mit csináljon a dákómmal … harapdálja, nyalogatja a golyóimat, kis híján lenyeli az egész szerkezetet. Ujjaival tovább feszíti a szemérem – ajkakat, amíg a nyelvemmel már a méhét csiklandozom. Hirtelen elönt az áradás. Lótusz elélvez, kis híján kettéharapja a fütykösömet. Engedem, hogy zaftos pinájával szájon basszon.

Látni szeretném, hogy néz ki. Mit fog tenni, amikor Janos úr szétrobban a fogai között… Újra a hátamon fekszem, és figyelem, ahogy munkába veszi. A fejét felemeli, lehajtja. Tekintetében kiül a meglepetés… Úgy érzi, valami meleg áramlik a szájába. Keskeny szemei becsukódnak. Nyel és szop, nyel és szop ...…

A kínaiak, mondták nekem, vagy olvastam valahol, a baszást nem órákban, hanem napokban mérik. Amikor megkérdezem tőle, nevet… Közli, ha akarom, nálam marad éjszakára. És levetné most már a harisnyáját is.

… Megéheztem, és azt javaslom, menjünk le enni valamit. De Lótusz helyre igazít. Ha az ember egy kínai nőt vásárol magának. akkor nem valamit vett, ami mint egy kecske csak baszásra jó, hanem egy nőt vett, aki minden tehetségét is beleadja a vásárba. Lótusz tud főzni. Tetszik nekem a gondolat, felöltözünk, hogy vásároljunk valami ennivalót.

Amint visszatértünk a lakásomba, újra kibújunk a ruháinkból. Lótusz neki lát vacsorát készíteni, de előzőleg egy törülközőt köt a nyakába, amivel eltakarja testének elülső részét, de szabadon hagyja a fenekét. Én lefekszem a díványra, ő pedig minden alkalommal, amikor elhalad mellettem, csókot lehet a fútykösömre… igazán kedves picsa, nem bánja, ha odaég egy fazék, mert ölelgetésemmel feltartom őt a munkában.

Miután ettünk, kipróbáljuk az ágyat. Lótusz úgy véli megismételhetnek a fejétől-farkáig figurát.., De én meg akarom őt baszni. Utána vetem magam az ágyra, a dákóm pillanatok alatt behatol a fenekébe. Nem áradozik tovább a fejétől a farkáig játék gyönyörűségéről, amikor érezni kezdi, hogy János úr mire képes amikor hátulról beléhatol.

Janos úrnak nincsenek faji előítéletei, a bőr szín nem érdekli, A picsa meleg és nedves, a széleit lágy hajzat borítja, csak ez érdekli. Kellően felduzzasztja magát, kitölt minden üreget, hajlatot, és amikor már kellően bent van, én baszás közben lezárom a széleket is. Néhány lökés után, a lány izzani kezd … ide-oda veti sárga kis fenekét, arra kér, hogy csak még erősebben basszam őt… nem számit, hogy közben kínaiul motyog valamit, mi tökéletesen megértjük egymást. Kis lábaival átfogja a térdeimet, lágy meztelen combjai erősebbek, mint gondoltam.

A fehér világ a feje tetejére állt… az embernek egy kis kinait kell találnia, hogy végre egy igazit, normálisat baszhasson. Lótusz velem nevet, anélkül, hogy tudná, min nevetünk. Talán, ha tudná, akkor rajtam nevetne. Igazán jó picsa. Úgy megbaszom, hogy még az ég is leszakad. Nag dolog, hogy olyan picsára találtál, aki tud nevetni, miközben baszod őt.

Lótusz valójában nem is kurva, hanem ágyastárs. Minden érzékével, még főzési tehetségével is részt vesz a dologban….. a pénz merő esetlegességnek tűnik. A pénzt a jáspis mütyürkére adtad. Amikor a füledbe liheg, az valódi. Amikor lágyan nyög, biztos lehetsz, hogy valóban élvez. Élet van a testében, finom nedvek olajozzák a szerkezetét, vonakodás nélkül adja oda mindenét….

A csöcseivel játszom, arra kér, hogy csókolgassam a mellbimbóit. Felfedezem, hogy citromsárga, kínai újholdra emlékeztető kis karikák díszítik őket… Ó, Lótusz, végül ki fog derülni, hogy a picsádba kínai tüzijátékot rejtettél. Lehet, hogy Lótusz kínai módon baszik, de úgy élvez, mint egy igazi párizsi francia.

Az éjszaka folyamán a bor nagyon felvidít bennünket. Lótusz megtanít néhány disznó kínai szólásra, csakhogy az újabbat megtanulva, azonnal elfelejtem a korábbiakat. Újra meg újra megtömöm. Reggel, amikor felébredek, látom, hogy már elment, de az ócska japán csecsebecsét egy piros szalaggal a petyhüdt farkamra kötötte.

KOSÁR Döme fordítása