Georges Schlocker

Liberalizmus vita Párizsból nézve

Fejtő okfejtése szerintem merőben túlhaladott. Egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy a liberalizmussal miért helyezkednek szembe Franciaországban és nemcsak ott. Fejtő társadalmi igazságosságról vallott nézeteit fiatalon, a szülői ház légkörében magától értetődőnek tekintettem. Azóta nagyot változott a világ. Egy példa: ma, a teljeskörű társadalombiztosítás korában egész egyszerűen nem igaz, hogy a szerényebb bukszájú körök számára a "jó klinikák" elérhetetlenek. A liberalizmus azért került válságba, mert a "piac" nevű panaceában már senki sem hisz. A globalizáció hovatovább kikezdi a fejlett ipari országokat. Néhány éve még élt a remény, hogy termelés "küszöbállamokba" való telepítése ott idővel gazdagodást fog eredményezni. Egyre-másra a magyar példát hozták elő. (Magyarország nagy megrendeléseket kapott külföldről, mert a bérek alacsonyak.) De a liberalizmus élharcosai, akik az állam hatáskörét korlátoznák és lazítanák a gazdaság szabályozását, egyszeriben feszengeni kezdenek a Marks and Spencer nyomdokain elharapózó gyárbezárások miatt. Amikor a vállalat központjában, mondjuk, Londonban döntést hoznak, a világszerte megélhetésüket elveszítő emberek ezrei szemében ez már nem a sors keze. Ebben a vonatkozásban nemcsak a davosi konferencia végkicsengése figyelemreméltó. (A gazdaság irányítói felhívták a figyelmet, hogy a liberalizmust a társadalom tűrőképességével feltétlenül összhangba kell hozni.) Egyre feltűnőbb továbbá Madelin úrnak, a francia liberális párt elnökének hallgatása. Az erények, amelyeket fontosnak tartunk, és amelyre kérdéseitek irányulnak (tolerancia, a kultúra pártfogása) kívül esnek a politikai viták keretén.

Kiss Zsuzsa fordítása