A cigányság két hullámban érkezett a Kárpát-medencébe. A XV. század elején és 1850-ben. Sokan azonban csak átvonultak Magyarországon. Írásos dokumentum 1423-ból, Zsigmond Király menlevele László vajdához. A cigányok ekkor szívesen látottak hazánkban. Szórakoztatták a népet és segítették a kereskedelmet. 1526-tól a török segédcsapatokban megtalálhatjuk a cigányokat, és ennek következtében hazánkban gyökeret vert a cigányellenesség. 1624-től már cigányellenes törvények születtek. A Rákóczi szabadságharcban cigány ezred is létezett. Mária Terézia 1761-ben felkarolja őket. II. József követte anyja politikáját. A XIX. század végére a következő helyzet alakult ki: Tradicionális foglalkozásaikkal a társadalom aljára kerültek. Letelepedésükkor a falvak szélén kaptak helyet és igen rossz körülmények között éltek. A század végére a cigány csoportokon belül is észrevehető bizonyos széthúzás. A muzsikusok, prímások, fuvarosok a társadalom megbecsültjei közé emelkedtek, de voltak, akiknek a megélhetés is gondot okozott. Az 1900-as évek elején csendes volt az úgynevezett cigánykérdés. A kormány 1910-13-ban cigányügyi biztost nevezett ki, mivel a háború újabb gondokat hozott. Mivel különböző volt az életmódjuk, bélyeget kaptak és egyre nehezebb lett az életük. Mindezt a II. világháború közeledte csak növelte. Életük a Horthy-korszakban sem fordult jobbra. 1931-ben szigorították a rájuk vonatkozó szabályokat, így életük még nehezebb lett. Ettől kezdve már faji problémáról volt szó. 1938-ban a BM által kiadott határozat teljes mértékben rányomta a bélyeget az egész cigányságra. Eszerint, minden cigányt gyanúsnak kell tekinteni, s üldözni lehet, sőt kiirtani. A háború ezt meg is tette. 500.000 cigányt öltek meg Hitler fajelméletének felhatalmazásával. Ezek után a társadalmi átalakulás sokkal nehezebb volt számukra, hiányzott az iskola. Hivatalosan ugyan megszűnt a megkülönböztetés, de a gyakorlatban nem. 1961-ben fordulat történt az életükben. A helyzetük javítása társadalmi kérdéssé vált. Ekkor 200.000-en éltek Magyarországon. 1986-ban megalakult a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége. 1987-ben a Hazafias Népfront mellett megalakult az Országos Cigánytanács. 1993-ban törvény biztosította részükre a kisebbségi önkormányzatot. Sajnos az előítéletek ma is megmaradtak.