A következőkben feltevéseink helyességének igazolását szeretnénk bemutatni az egyes kérdésekhez adott válaszok összehasonlító elemzésével.
 Mértékadónak tartottuk a játéktermek látogatásának sűrűségét  (6-os kérdés).  Az eredmények alapján két korcsoportra osztottuk a válaszadókat. Az egyik csoportba azok kerültek akik heti, hetente többszöri vagy napi gyakorisággal űzik a szórakozásnak ezt a formáját.
 Ôket tekinthetjük a legveszélyeztetettebb rétegnek, hiszen náluk már kialakult vagy hamarosan kialakulhat bizonyos függőség a játékszenvedély viszonylatában. A felmérésben szereplők közül 36 fő sorolható ebbe a kategóriába.
 Kontroll csoportnak tekinthetők azok a személyeknek a csoportja (44 fő), akik ritkábban (havonta néhányszor vagy még ritkábban) látogatják a játéktermeket.
 Jelentős különbség mutatkozott a két csoport között az anyagi ráfordítás tekintetében (14-es kérdés). A rendszeresen látogatók, alkalmanként jóval több pénzt fordítanak "szenvedélyük" kiélésére.
  Míg a kontroll csoport tagjai leggyakrabban 1000 Ft-ot meg nem haladó összeget költenek alkalmanként, 32 fő a 44-ből (72.72%);  1000Ft felett csak 12 fő (27.27%) van és ennek a kategóriának egyetlen tagja sem lépi túl az 5000 Ft-os határt, amíg a rendszeresen járóknál pont fordított az arány.
 500 Ft alatt csupán 7 fő költ,  500 és 1000 Ft között 5 fő,  1000 és 5000 Ft között 22 fő(!), sőt 2 fő 5000 Ft felett költ és legalább heti többszöri gyakorisággal  jár játéktermbe. Elgondolkodtató, hogy ez a pénzmennyiség csak egy hónapra számolva is  jóval meghaladja a   magyarországi átlagfizetéseket. Ennek  fényében még megdöbbentőbb az a tény, hogy ezen csoport tagjai között legnagyobbrészt között 16 év alatti fiatalokat találunk (18 fő /50%/) és további 9 fő még nem töltötte be 18. életévét.
 A kontroll csoportnál már 39 fő már elmúlt 16 éves.
 Az agresszióra való hajlam lehetőségét vizsgálva is szignifikáns különbségek mutatkoznak a két kategória között. külön-külön vizsgálva a két csoport tagjainak a 11-es kérdésre adott válaszait kiderül, hogy az általunk veszélyeztetettebbnek tartott réteg adatai arányosan jóval meghaladják a csupán alkalmanként itt szórakozók eredményeit.
 A játéktermeket rendszeresen látogatóknak 80.55%-a (29 fő) említett kedvencei között olyan játékot, amelyben előfordult agresszió* .
 A kontroll csoport tagjai ehhez hasonlóan magas arányban neveztek meg ilyen jellegű játékokat (27 fő /61.36%/) azonban  egyrészt arányában tekintve ez alacsonyabb mint az előzőeknel, másrészt az agresszív attitűd igazából a 10-es, 11-es és a 13-as kérdésekre adott válaszok eredményeinek összehasonlítása alapján mutatható ki és itt már jelentős különbségek mutatkozhatnak.**
 Úgy véltük, hogy aki a 10-es kérdésre negatív karaktert jelölt meg válaszában, túlnyomó többségben választott olyan játékokat amelyekben a végső cél az ellenfél megsemmisítése volt (11-es kérdés), és a 13-as kérdésnél megjelölt egy számára negatív személyt, tekinthető ilyen attitűddel rendelkezőnek.
 Ezen tendenciák alapján találtunk a kontroll csoport körében 18 főt (40.9%) és ennél magasabb számarányban a rendszeresen járóknál 20 fő (55.5%).
 A családhoz, rokonokhoz fűződő kapcsolat mérésére szolgáló ötös skála eredményeinek elemzése alapján kiderül, hogy azok közül akik alkalmanként járnak játékterembe - annak ellenére, hogy ők már jórészt 18 év felettiek, tehát feltételezhetjük, hogy a családi kötelékek már más jellegűek és a szülői kontroll  gyengébb   -  33-an (75%) minősítették családi kapcsolatukat jónak /4/ illetve kiválónak /5/.
 A másik csoport tagjai közül viszont (bár nagy részt még nincsenek 16 évesek)  4-5 osztályzatot csak 21-en (58.3%) adtak. Érdekes volt megfigyelni hogy az ebbe a "rétegbe" tartozók közül azok akik családi kapcsolataikat jóra /4/ vagy kiválóra /5/ minősítették, valamint problémáikat szüleikkel beszélik meg (18-as kérdés) ott a gyermek anyagi ráfordítása 500 Ft alá korlátozódik (33.3%).
 Azoknál akiknél nincs meg ez a szülői kontroll, nagyságrendekkel többet költenek "szenvedélyük" kiélésére (24 fő - 66.6%)
 A két csoport összehasonlításánál a legjelentősebb eltérést az utolsó kérdésre adott válaszok elemzésekor találtuk.
 A kontroll csoport (44 fő)  tagjai közül 41-en  neveztek meg valamilyen rendszeresen végzett szabadidős tevékenységet. Ezzel szemben a játéktermekben gyakran előforduló fiatalok körében ez az arány csupán 66% .
 
 
 

A kérdőívek magyarázata

Mellékletek