A.) SZÓRAKOZÁS

 A fiatalok 37%-a jár rendszeresen szórakozni, alkalmanként 51%, nagyon ritkán 10%, szinte soha 2%. Jóval kevesebb (szinte fele annyi) lány van, aki rendszeresen jár szórakozni, mint amennyi fiú. A lányok körében senki sem jelölte be a „szinte soha” lehetõséget, míg a fiúk 3,4%-a ezt adta válaszul.
 Ha valaki nem, vagy nagyon ritkán jár szórakozni, annak - mint kiderült - fõ oka az, hogy nincs olyan szórakozóhely a környezetében, ami megfelelne elvárásainak, ízlésének, és ahol igazán jól érezné magát. Minimális esetben jelölték meg okként a szülõi tiltást, az anyagi okokat, illetve a baráti kör, társaság hiányát.
 A "Hova jársz szórakozni?" kérdésre adott válaszok alapján kiderült:
 - a lányok a diszkót 63%; a házibulit 5%; a sörözõt, presszót 29%; az egyéb szórakozóhelyeket 3% arányban választják
 Valószínûleg ennek az lehet az oka, hogy a lányok többsége szeret ismerkedni, szívesen járnak olyan helyekre, ahol sok ember megfordul és nagy a „nyüzsgés”. Ezért választják a sokan a manapság legelterjedtebb szórakozóhelyet, a diszkót.
 -  a fiúk a diszkót 29%; a házibulit 20%; a sörözõt, presszót 45%; az egyéb szórakozóhelyeket pedig 6%-ban választják.
 Mindebbõl kiderült, hogy a fiúk szívesebben töltik idejüket egy-egy hangulatos sörözõben, a megszokott baráti társasággal, haverokkal, akikkel beszélgethetnek. Lehet, hogy azért választják kevesebben a diszkót, mert félénkek, esetleg szégyellnek táncolni …?
 A megkérdezettek egyéb szórakozási lehetõségként jelölték meg például a koncertet, a biliárdszalont, és a különbözõ szakköröket, klubokat.
 A középiskolás diákok szórakozási szokásaiba, sajnos, gyakran a káros szenvedélyek élvezete is hozzátartozik (itt elsõsorban az alkoholra és a kábítószerre gondoltunk). Egy-egy összejövetel alkalmával a fiúk 32%-a, a lányok 11%-a mindig, a fiúk 61%-a, a lányok 68%-a néha, a fiúk 7%-a, a lányok 21%-a pedig soha nem fogyaszt alkoholt. A lányok 4%-a rendszeresen, 96%-a soha nem fogyaszt kábítószert, a fiúk 3%-a mindig, 19%-a néha, és 78%-a sohasem él ezzel a szerrel.
 
 

B.) ISKOLA

  A középiskolás diákok az osztályuk közösségi szellemét túlnyomórészt hármassal és négyessel értékelték az ötös listán, de ezeknek az értékeknek a számtani átlaga mégsem érte el a 3-ast (2,8). Ez azt tükrözi, hogy az osztályok közösségi szelleme közepes, nem elég összetartó, inkább kisebb csoportok alakulnak ki.
  A „Hogy érzed magad az osztályban?” kérdésre már kedvezõbb értéket kaptunk eredményül. Az átlag 3,6 lett, ami azt jelenti, hogy habár a közösségi szellem nem túl jó, ennek ellenére a fiatalok többnyire jól érzik magukat ebben a közösségben.
   Ezt az eredményt a harmadik kérdés is alátámasztja, mivel a diákok 97%-ának válasza szerint van olyan ember az osztályban, akit barátjának, haverjának mondhat.
  Problémát jelent viszont az osztályon belüli kiközösítés, amely gyakran a baráti kapcsolatok megromlását is jelentheti, hiszen sok középiskolás baráti körét az osztálytársai alkotják. A megkérdezett lányok 32%-a (19 fõ) érezte már úgy, hogy valamilyen okból kifolyólag kiközösítik az osztályból, szembefordulnak vele., míg ez a fiúk csak 18%-ánál (10 fõ) fordult elõ. Ez valószínûleg azért van így, mert a lányok sokkal érzékenyebbek, sérülékenyebbek.
 

 C.) PARTNERKAPCSOLAT

 A partner igen fontos támasz a fiatalok életében. A kérdõívet kitöltõ fiúk majdnem fele (48% ), a lányok 61%-a folytat partnerkapcsolatot. Ezek idõtartamának adataiban igen nagy volt a szóródás, fõleg a lányoknál, akiknek partnerkapcsolatuk átlagos ideje közel 14 hónap, de sok esetben még csak rövid ideje ismerkedtek meg (1 hét, 1 hónap).  Viszont jónéhány olyan ember is volt, aki már több éve együtt van a partnerével, sõt, néha már szinte valótlannak tûnõ, „maratoni távú” kapcsolat is elõfordult. A fiúk esetében kicsi volt a szóródás. Ezek szerint a fiúk kitartóbbak, a lányok pedig gyakrabban „váltanak”.
 A fiúk 86%-a (48 fõ) állítólag minden problémáját megosztja társával, míg a lányoknál csupán 59% (34 fõ) teszi ezt. Ennek az aránynak túlnyomó részt oka lehet a rövid ideje tartó párkapcsolat, a túl friss ismeretség is.
 Az adatokat összesítve kiderült, hogy a fiatalok 93,5%-a bármilyen témáról tud beszélgetni barátjával, illetve barátnõjével, a következõ kérdésre adott válaszok viszont nagymértékben eltértek a két nem képviselõi között.

 A diákok szüleinek 82%-a feltétel nélkül elfogadja gyermeke partnerét, míg 6%-a - és ebbe a csoportba érdekes módon csak a lányok szülei tartoznak - ellenséges érzéseket táplál a „betolakodóval” szemben. A partnerkapcsolattal rendelkezõ fiatalok 12%-a nem tudja, hogy szülei hogyan viszonyulnak társához. Ez eredhet a rövid ideje tartó kapcsolatból, illetve abból, hogy a kamasz titkolja a szülõk elõtt a szerelmi életét.
 A fiúk több mint felének nincs partnere (52%), a lányoknál ez az arány 39%. Ezen fiúk 53%-a és lányok 36%-a úgy érzi, hogy jelenleg nincs szüksége társra. Ezen kívül mindkét nem egynegyede arra hivatkozott, hogy nem talál olyan személyt, aki megfelelne az elvárásainak. A lányok 9%-a (5 fõ) jelölte meg magányossága okaként a félénkséget, gátlátsosságot, míg a fiúk - saját bevallásuk szerint - ilyen téren sokkal bátrabbak. A szülõi tiltásra és arra, hogy valaki túlságosan fiatalnak érzi magát egy kapcsolathoz, nem volt példa. A fiúk majdnem 30%-a és a lányok 20%-a jelölt meg egyéb okokat, mint például a kevés szórakozási lehetõséget, az idõhiányt jelölte meg, illetve volt, aki önmagában találta a hibát, az akadályt, vagy a társadalmat okolta mindezért (pl. a nagy korkülönbség vagy a homoszexualitás toleranciájának hiánya).
 
 

Eredmények

Öngyilkosság