|
|
|
|
1998. november 29. és december 5. között részt vettem a „Látogatás Brüsszelben" nevű konferencián, melyet a
kelet-európai civil környezetvédő szervezetek számára rendezett a Föld Barátai brüsszeli irodája és a Heinrich Böll
alapítvány. A konferencia célja az volt, hogy jobban megismerjük az Európai Unió intézményeit, tapasztalatokat
cseréljünk, és előmozdítsuk a csatlakozásra váró országok civil környezetvédő szervezeteinek együttműködését.
Foglalkoztunk a közösségi agrárpolitikával és a biodiverzitással, a közlekedéssel, az energiapolitikával, valamint a
Kohéziós és Strukturális Alapokkal.
A programok keretében találkoztunk több Európa-parlamenti képviselővel és bizottsági taggal. Előadásokat hallgattunk meg az Európai Unió intézményeiről, működéséről. Az osztrák kormány képviselője az Európai Unió jelenlegi elnökségét ellátó ország feladatairól beszélt, míg a portugál és svéd parlamenti képviselők országaik csatlakozásának tanulságait ismertették. Megtudtuk, hogy a Parlamenten belül a képviselők a környezetvédelem elősegítésére zöld csoportot alakítottak. Közben a műhelymegbeszélések és a közös programok keretében folyamatosan ismerkedtünk kelet-európai társaink munkájával és véleményével.
A kelet-európai civil szervezeteken kívül a konferencián részt vettek német, holland, osztrák és ír szervezetek képviselői is. Magyarország az Unió jelenleg zajló reformfolyamatait kívülállóként nem tudja befolyásolni, de ha a keleti és nyugati civil szervezetek együttműködnek, közvetve bár, de a mi környezetvédelmi érdekeink is megjelenhetnek a folyamatokban.
Látogatást tettünk a magyar kormánnyal folyó tárgyalásokban közreműködő egyik bizottsági tisztviselőnél is, aki dicsérte a magyar tárgyalófél felkészültségét és szaktudását. Természetesen a tárgyalások során vannak és lesznek is kritikus témák, mint például a környezetvédelem, melynek átvilágítása 1999. januárjában fog megkezdődni. A tárgyalás során az Európai Unió a „semmiben nincs megállapodás, amíg mindenben meg nem egyeztek" elvet alkalmazza, mely szerint a problémát okozó területeket a végére hagyják, és az igazi kompromisszumokat majd az összes részterület ismeretében kötik meg. Ekkor azonban már minden problémát egyszerre fognak tárgyalni, így könnyen előfordulhat, hogy egy környezetvédelmi halasztásért (derogáció) cserébe a magyar kormánynak az Európai Unióval szemben egy egészen más területen kell majd engedményeket tennie.
A konferencia során többször elhangzott, hogy a civil szervezetek egyik fontos teendője a csatlakozásban, hogy tájékoztassák az állampolgárokat, és képviseljék véleményüket. Mindazonáltal a civil szervezetek sokszor még mindig az információk és az együttműködés hiányára panaszkodnak. Az is elgondolkoztató, hogy Magyarország sok szomszédos országgal ellentétben, még mindig nem írta alá az aarhusi egyezményt, mely a közvélemény tájékoztatásáról szól.
Szükség van tehát a keleti és nyugati civil szervezetek szoros együttműködésére, hogy tapasztalataikat kicserélve egymást erősítve dolgozhassanak a környezet védelméért.
Szentpétery Éva
