|
|
|
|
Egyeseknek kellene, másoknak – akik nem ott laknak – kevésbé fontos, viszont utóbbiak döntik el, mi is kell az előbbieknek! December 30-án rendkívüli ülésen döntött a budapesti II. kerület képviselő-testülete annak a részletes rendezési tervnek az elfogadásáról, amely lehetővé tenné, hogy megépítsék a Széna téren elterülő park helyére tervezett (14 vetítőtermes multiplex mozival is rendelkező) „Mammut II." szórakoztató- és bevásárlóközpontot.
Elgondolkodtató, hogy miért volt olyan sürgős a rendezési tervnek az elfogadása. Vélhetően nem akarták megvárni a január 1-től életbe lépő, a bevásárlóközpontok építésére is vonatkozó szigorúbb jogszabályokat.
December 21-én a korábbi _ még jogilag lezáratlan _ törvénysértő véleményeztetési-egyeztetési körülményekre hivatkozva levélben kértük a polgármester úrtól, hogy törölje a napirendből a rendeletről szóló döntést. Hivatkoztunk arra is, hogy a vélemények áttanulmányozására rendelkezésre álló rövid idő alatt nem lehet Bel-Buda egész közlekedési és levegőtisztasági helyzetét hosszú távra meghatározó felelős döntést hozni (az előterjesztést a véleményekkel a képviselők december 29-én délután kapták meg, és másnap dönteniük kellett!). idéztünk Gógl miniszter úr és a fővárosi tisztiorvos asszony alább ismertetett leveléből is.
A bővebb környezetről májusban törvényességi szempontból aggályosan elfogadott keretszabályozási rendelet megsemmisítése iránti indítvány augusztus 19. óta az Alkotmánybíróság előtt van, döntés még nem született.
Gógl Árpád egészségügyi miniszter levélben azt ígérte, a terület lakossága egészségének védelme érdekében minden lehetőséget kihasználva képviselni fogja a fővárosi tisztiorvos asszony álláspontját.
A főorvos asszony szakvéleménye szerint Budapesten a Széna tér a második legszennyezettebb levegőjű terület, például a szállópor havi átlagértéke egész évben határérték feletti, a szénmonoxid havi átlagait tekintve a Széna téri az éves határérték felett fut, augusztus hónapban pedig kiugróan magas értéket mutat. „Az uralkodó szélirány miatt ... amennyiben építkezéssel ezt a jelenlegi átszellőzést rontjuk, akkor a levegőminőség tovább fog romlani." A tervezett funkciók a környezet éjszakai nyugalmát is jelentősen megzavarhatják. A főorvosi szakvélemény azzal végződik, hogy a helyzet javítása érdekében „a zöldterület és a beépített terület növelése, a megengedett funkciók átgondolása és a forgalmi viszonyok újraértékelése javasolható és indokolt."
A II. kerületi önkormányzat a most elfogadott részletes szabályozásról szóló rendelet megalkotása folyamán sem biztosította a törvényben kötelezően előírt véleményezési és egyeztetési előírásokat. Megsértette az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 9.§ (6) bekezdésének előírásait, mivel az egy hónapos közzététel kötelezettségét sem tartotta be.
Január 4-én beadványban kértük Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalát, tegye meg az ügyben a törvényességi észrevételt, és egyúttal kezdeményezze az Önkormányzatnál a törvény által biztosított véleményezési jogok érdemi gyakorlásának elősegítése céljából, hogy széleskörűen ismertessék érdekeltekkel az önkormányzás fejlődése szempontjából korszakalkotó épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek legalább legfontosabb szakaszait.
Ugyancsak január 4-én korábbi indítványunkat kiegészítve kértük az Alkotmánybíróságtól, hogy szíveskedjék a december 30-án meghozott szabályozási tervről szóló önkormányzati rendeletet is megsemmisíteni.
Korábban (még december 7-én) a Legfőbb Ügyészséghez fordultunk azzal a kéréssel, hogy vizsgálják meg, hogyan ellenőrzik a közigazgatási hivatalok az 1997. évi LXXVIII. törvénynek az önkormányzatok általi betartását, illetve hogyan tartják be a törvényt az önkormányzatok.
Dr. Varga Erzsébet legfőbb ügyészségi ügyész december 19-én kelt Vlü 2138/1998/1. sz. válaszában felvilágosított minket arról, hogy miért nem tartozik az ügyészség hatáskörébe a kérdés, de – ami talán még fontosabb – azt is közölte, hogy „az ügyészségnek az építési, hatósági ügyek vizsgálatából származóan szintén az a tapasztalata , hogy a településrendezés eszközeinek alkalmazása, illetve a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek megalkotása során a gyakorlatban nem érvényesülnek megfelelően az Ét. 9.§ (7) bekezdésében foglaltak tekintetében _ hiányosak." (Ét.: a fentebb hivatkozott törvény)
Az ügy jelenlegi állása szerint félő, hogy az önkormányzatiság közvetlen gyakorlására bizonyos mértékben teret adó, a demokrácia fejlődésének egy igen fontos lépcsőfokát magában foglaló törvény – de legalábbis annak az érintett állampolgárok és társadalmi, érdekképviseleti szervezeteik számára nyújtott véleményezési jogokat biztosító része – egy példájává válik a csak papíron biztosított, de a gyakorlatban legkevésbé sem érvényesíthető jogszabályoknak.
Most még reménykedhetünk, hogy az ügyben még hatékony döntést hozni jogosult intézmények leendő intézkedései után úgy fogunk visszaemlékezni erre az eseménysorra, mint Magyarország jogállami fejlődésének egy küzdelmes, de az állampolgárok érdekérvényesítése szempontjából kedvező eredménnyel záruló történetére.
Pós Péter
ügyvezető titkár
Érdekvédők Polgári Közössége
