A magyar természetfilmezés kezdetei a háború előtti évekre nyúlnak vissza, s a romokból viharos gyorsasággal feltámadó magyar filmgyártás már az ötvenes évek elején megteremti a tudományos ismeretterjesztő és természetfilmes műhelyeit, méghozzá világszínvonalon.
A Magyar Televízió, mint a világ bármelyik állami televíziója, szinte megalakulásától kezdve készített az élő és élettelen természetet, a tájakat, a világ csodáit bemutató műsorokat. A Természetfilmes Csoport az Ismeretterjesztő Főszerkesztőség kebelében kezdte meg működését. A mérsékelt intézményi támgatás ellenére emlékezetes filmek születtek (Magyarok az Anktartiszon, a Napsugár nyomában stb.). Ezek a sikerek és a forgatások sajátos igényei (terepjáró, lessátor, hosszú forgatások stb.) arra a logikus lépésre késztették a Magyar Televízió vezetőit, hogy 1978-ban létrehozzák a kifejezetten természet- ás útifilmek készítésével megbízott részleget, a Natura Szerkesztőséget.
A következő bő évtized volt a magyar természetfilmezés aranykora, amikor a máig ismételgetett filmsorozatok készütek (Másfél millió lépés Magyarországon, A megsebzett bolygó, Tizenkét hónap az erdőn, Kerekek és lépések stb.).
A kilencvenes évek televíziós vesszőfutása nem kedvez a nagy alaposságot, hosszú távú tervezést, szervezettséget, türelmet, időt igénylő természetfilmezésnek. A szerkesztőségnek két alkalommal is (1992-ben és 1996-ban) a megszüntetéssel kellett szembenéznie. Kétszer egy esztendőre törölték nevüket a TV szervezeti struktúrájából. Csak a kitartó és valóban közszolgálati elkötelezettségű munkatársaknak köszönhető, hogy a megszűnés és szétszóródás a gyakorlatban nem következett be.
A televízió az elmúlt években nem volt igazán alkalmas az elmélyült, alaposan megtervezett és különös gonddal kivitelezett nagy természetfilmes vállalkozások befogadására, szándékai viszont még mindig megvoltak a természeti szépségek, a természet- és környezetvédelem bemutatására. Ezért az utóbbi években – szinte életmentő szalmaszálként – a heti, kétheti, havi periodikákra helyeződött a szerkesztőségi munka súlypontja. Ezek a magazinok és filmújságok, amelyeknek egyébként szinte minden korosztályban sikerük van, adják meg a jelenlét és a friss reagálás lehetőségét, a természetismeret és a természetszeretet képviseletét (Gaia, Zöldposta, A kölcsönkapott Föld, Zöld béka, Zöldövezet).
A közelmúlt és a jelen a Natura Szerkesztőség második aranykora lehetne, hiszen mindenki látja és tapasztalja, hogy a természetfilmezés világszerte a reneszánszát éli. A legigényesebb külföldi kereskedelmi televíziók is szívesen tűzik műsorukra a természetfilmeket. Sajnos, ez a felfutás Magyarországon még várat magára, de reméljük, előbb-utóbb bekövetkezik.