|
|
|
|
1991-ben már arról tudósítottak a korabeli újságcikkek, hogy az M0-s autóút nyomvonalát a városhatáron jelölik ki, s várhatóan 1995-ben épül meg. Az azóta eltelt időben az M0-s térségében számos konfliktus keletkezett, s az M5-ös autópályától csak a 31. sz. főútig van biztosan elfogadott nyomvonala, az M3-as autópályától a 2. sz. főútig tartó szakasz építésének jogossága pedig erősen vitatható. A konfliktusok kialakulásának oka egyértelmű: ebben a témában az érintett lakossággal és az önkormányzatokkal való párbeszéd helyett csata volt.
A XVI. kerületben eddig 12 alkalommal kellett véleményt nyilvánítani a már elkészített rendezési tervekről és előzetes környezeti hatástanulmányokról. A Képviselő-testület határozataival hiába utasította el folyamatosan – eddig 8 alkalommal – az Árpádföld és Csömör közé tervezett nyomvonalat, az Állami Autópálya Kht. a 6 hatástanulmányt készíttetett el az adófizetők pénzéből, amelyek már csak az előzőekben leírtakat ismételgették, makacsul ragaszkodva az Árpádföld és Csömör közötti nyiladékba rajzolt nyomvonalhoz. A tömegkommunikációs eszközök pedig rendre tudósítottak, riportokat sugároztak – több mint száz alkalommal – XVI. kerületben, az Árpádföldön kialakult helyzetről, egyértelműen azt sugallva, hogy Árpádföld a felelős azért, hogy itt még nem sikerült megépíteni az M0 autóutat. A nyomvonal ellenzői, köztük egyesületünk, az Árpádföldi Polgárok Érdekközössége pedig – néhány kivételtől eltekintve – meg sem szólalhattak…
A folyamatra jellemző volt a lakosság céltudatos megtévesztése, a mellébeszélés, az összefüggések feltárása helyett egyetlen dolog – „az M0-s mindent megold" – folyamatos hangsúlyozása. 1998 elején azonban tovább romlott a helyzet, a hét elutasító határozat és az ezt megerősítő polgármesteri telefonos közvélemény-kutatás ellenére a csata már valóságos hadjárattá változott a felettes szervek részéről. A KHVM szerint: „Jelenlegi legfontosabb cél a XVI. kerületi Önkormányzat terület-felhasználásához való hozzájárulása újbóli megadásának elérése az eredeti nyomvonalra"… „Szakcég bevonásával egy 1998. januártól májusig tartó kampánnyal – PR tevékenység keretében – kíséreljük meg a XVI. kerület lakosainak többségét és rajtuk keresztül az önkormányzati képviselőket is meggyőzni a XVI. kerületi Önkormányzat eredeti határozatának helyességéről a szakemberek által Árpádföld és Csömör közötti térségben javasolt nyomvonal továbbtervezése céljából." (Az Önkormányzat egyetlen egyszer, 1992-ben hagyta jóvá ezt a nyomvonalat.)
A cél elérésére súlyos milliókat áldoztak: újabb telefonos közvélemény-kutatást folytattak (a vélemény-nyilvánítóknak pedig csupán 11%-a volt árpádföldi!), 30 ezres példányszámban két esetben jelentettek meg színes szórólapot (az első ellen, lakosságot megtévesztő tartalma miatt most bírósági eljárás van folyamatban), kiállítást rendeztek (Árpádföld helyett Sashalmon!), a helyi lapokban havonta többször is (összesen 8 alkalommal) jelentettek meg egész oldalas tájékoztatókat, s mindezekről tudósítottak a napilapok, és a Körzeti Híradó is.
Egyesületünk pedig írta a válaszleveleket (amelyeket az újságok általában nem közöltek), a kiállításon ügyeletet tartottunk, és kiadványban tájékoztattuk azt az igen kis létszámú látogatót is, akik nem Árpádföldről jöttek.
Minduntalan felmerült a kérdés, hogy miért, vagy kikért volt ez a nagy „igyekezet", hiszen az M0-s Árpádföld és Csömör közé tervezett szakasza kilométereken keresztül 200 m-re lenne a szélső utcáktól, s a csomópontot a lakóházakra telepítenék. A „zöldbeágyazott vállalkozási intézmények", kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek, a tervezett le- és felhajtósáv Árpádföld egyetlen utcáján, pedig súlyosan terhelnék lakókörnyezetünket, s ezt az 1991-ben készített hatástanulmány is kiemeli, amely szerint, ha ez a változat valósul meg, „Árpádföld kritikus helyzetbe kerül".
1991 óta sokat romlott településünk környezeti állapota a fokozatosan duzzadó személy- és tehergépjármű-forgalom, a légiutak megnyitása, a rákospalotai Hulladékhasznosító Mű igen magas károsanyag-kibocsátása, az M3-as útdíjasítása (a Timur út „egérúttá" vált), a nagy forgalmat vonzó csömöri Tüzép telep kialakítása és egyéb okok miatt.
Így már érthető, hogy az előzetes hatástanulmány, melyet 1998-ban nyújtottak be engedélyeztetésre, az 1991-es forgalmi elemzés adatait használta fel. Érthető, de semmilyen körülmények között nem fogadható el, mert súlyosan sérti az eljárásjogot, az emberi jogot, az egészségjogot!
Az M0-s funkciója a lakott területek tehermentesítése lenne, s ez ránk is kell hogy vonatkozzon, akik a város peremén lakunk, de az egész fővárosnak is az az érdeke, hogy legyenek zöldfelületek, „ökohidak" közte és az agglomeráció között.
Egyesületünk több mint 8 éve küzd kitartóan és egyre nagyobb létszámban – Kisszentmihály és Ilonatelep is csatlakozott hozzánk! – az egészséges környezetért, a kertváros-jelleg megőrzéséért. Célkitűzéseinket a kerület valamennyi civil szervezete, továbbá a Levegő Munkacsoport és tagszervezetei is évek óta sikeresen támogatják.
Mostanában úgy tűnik, hogy reménykedhetünk: az Árpádföld és a Csömör közötti nyomvonalon túl másik két lehetőség is megjelent a tervezők asztalán – a Csömörön túli és a gödöllői változat. Jó lenne hinni, hogy Árpádföld, Kisszentmihály és Ilonatelep, valamint a Csömör lakosságát – közel 10 ezer ember – egészségét súlyosan veszélyeztető nyomvonal végleg kikerül az alternatívák közül, s megszűnik az a zaklatottsági állapot amelyben évek óta élünk…
Sebők Gyuláné
Árpádföldi Polgárok Érdekközösségének elnöke
