|
|
|
|
A Kôszegi-hegységben soha nem látott és nem tapasztalt, kultúrtársadalomhoz nem méltó erdôkitermelés – valójában erdôpusztítás – folyik. Mire az „Írottkô Naturpark" iránti egészséges vágyakkal felébrednénk, a Kôszegi-hegység háta kopasz lesz a tarvágásoktól.
Végig kell csak mennünk a hegység útjain – elrémisztô a látvány. A déli fekvésű Kôszeg–Velem közti kitermelési úton nem a takarékosság és az ésszerűség uralkodik. Hatalmas erôgépekkel feltörik az altalajt. Kilométer-hosszan tetemes mennyiségű fűrészport hagynak veszendôbe menni. (Fűtôanyag, és jó a téli útszórásra, sózás helyett.) Védelemre méltó, méteres átmérôjű, ritkaságszámba menô fákat (vörösfenyôket) vágnak ki – büntetlenül. Ugyanakkor a hegység nyugati völgyeiben a gondozatlan erdôkbôl még az elszáradt, halott fákat sem termelik ki.
A közös magyar-osztrák határcsúcson, Írottkôn a híres-neves Steinbach erdész emlékkövét ocsmány módon elcsúfították, csakúgy mint a források környékét. A turistajelzéseket a kivágások és a kitermelések nem kímélik. Az egész magyar részen nincs egy fogyasztóhelyes menedékház vagy beálló vendéglô. A Stájerházak-i Erdészeti Múzeum kiválóan elláthatná e feladatot.
Ha egy vidéken nincs hatékony környezetvédô szervezet, akkor ilyen gondok alakulnak ki.
Röviden: a Kôszegi-hegység erdeinek nincs felelôs gazdája. A jelenlegi erdészeti, gazdálkodási irányítás nem tölti be hivatását.
Mit lehet tenni?
1.) Módosítani kell az erdôtörvényt, hogy a jelenleginél jóval hatékonyabb legyen.
2.) Nemzeti Parkká kell nyilvánítani a Kôszegi-hegységet.
3.) El kellene szakadnunk végre a szovjet tajga-erdôgazdálkodást jellemzô óriás gépektôl. Helyette kisgépeket és lovakat alkalmazzanak!
Szép Dezsô
Kôszeg
Mindnyájan ismerjük az autós társadalomnak azt a – sajnos, igen széles – rétegét, amelyik, ha gyalogost lát a zebránál ácsorogni, a fék helyett következetesen a gázra lép rá, nehogy az illetô gyalogos megkockáztassa, és átslisszanjon elôtte. Azt meg kell értenie a gyalogosnak, hogy ha lassítania kell egy autónak, és utána újból gyorsítani, az energiatöbbletet eredményez, és ráadásul az ilyen helyzetek értékes másodperceket rabolnak el az autóvezetô életébôl. Hogy a gyalogos az áthatolhatatlan autóáradat következtében lekési a villamost, és emiatt elkésik a munkahelyérôl? Hát bizony, idejében kell felkelni...
A mai állapotában a KRESZ körülbelül arra jó, hogy az autósiskolák jelentôs haszonra tegyenek szert az újból és újból megismételtetett KRESZ-vizsgák által. Sajnos, az országutakon igen kevéssé ellenôrzik betartását, különösen ami a gyalogosok elsôbbségét illeti...
Javasolnám, hogy hirdessék ki újból a KRESZ-t, és azt, hogy ez már komoly! Azoknak az autósoknak pedig, akik nem adják meg az elsôbbséget a gyalogosoknak, nem egyszerűen pénzbüntetést javasolnék, hanem azt, hogy ismételtessék meg vele a KRESZ-vizsgát! (Valószínűleg a gyakorlati vizsga megismétlése is jót tenne, különös tekintettel a zebráknál való megállásra.) Természetesen anyagi vonatkozása is lenne a dolognak, s valószínűleg nem is kicsi – arról az autósiskolák gondoskodnának!
Gaál Ervin
Budapest
Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy tulajdonosai a Föld állatainak, és azt tehetnek velük, amit akarnak. Éppúgy, mint az auschwitzi koncentrációs táborban a foglyokat megérezésük után szétválogatták aszerint, hogy használhatók-e még, vagy sem. Ha élve már nem, azoknak irány a gázkamra, és a testüket még felhasználták.
Valahogy így van az emberiség az állatokkal. Úgy gondolkodik, hogy az adott állat hasznos-e a számára vagy sem, és jaj annak az állatnak, amelyik nem az!
Vegyük már végre tudomásul, hogy egyik ember sem tulajdona a másiknak, hogy nem tehet kénye-kedvére azt, amit akar! Ugyanígy az embernek sem tulajdona az állat. Nem irthat ki fajokat csak azért, mert számára hasznos, vagy éppen káros! Minden állatnak helye van ezen a bolygón, attól függetlenül, hogy az nekünk közvetlenül hasznot jelent-e vagy sem.
Isten ugyan az embert az állatok fölé helyezte uralkodónak, de ahogy az uralkodók is felelôsek alattvalóikért, ugyanúgy az ember is felelôs a rábízott élôvilágért. Köteles arra jó gazda módjára vigyázni! Ami egyébként az ô létének is alapja, hordozója.
Sztupák Zoltán
Szabadszállás
