Dél-Európában a vándormadarak legfontosabb folyosója a Balkán-félszigeten vezet keresztül. A tavasz a legérzékenyebb idôszak, amikor a madarak átrepülnek a Balkán-félsziget, illetve az Appennini félsziget fölött. A légifolyosók és a pihenôhelyek a Duna, a Száva és a Morava folyók mentén és az Adriai-tenger partján vannak. Most ezek a helyek lángokban állnak, és elszennyezôdtek a kifolyt olajjal, ammóniával, savakkal. A vizek szennyezettsége a halpusztuláshoz hasonlóan a gázlómadarak pusztulását is eredményezi. Nyilvánvalóan egész Európában észlelhetô lesz majd a számuk csökkenése.
A fehérfejű keselyű egyetlen ismert tartózkodási helye az Uvac, a Milesevka és a Tresnjica folyók völgye. A természetvédôk nagy erôfeszítésének köszönhetôen a keselyűk száma 10-rôl 240-re emelkedett. Ez azt jelentette, hogy sikerült ezt a fajt megmenteni a kipusztulástól, de az utóbbi hetekben egyetlen példányt sem láttak. (Egy NATO-gép lezuhant a Milesevka völgyében, nem messze a keselyűk fészkelôhelyétôl.)
Belgrádtól városközpontjától csupán 800 méterre, a Ratno szigeten több mint száz madárfaj fészkel. A veszélyeztetett madárfajok közül több Európa-szerte ritkaságnak számít. Most van a madarak költési ideje, de nem tudhatjuk, mennyi fióka kel majd ki, és hány madár tér majd vissza jövôre a szigetre.
Fordította és szerkesztette: Mikola Klára
Források: Infoterra, http:/www.yu/ecology,
http:/ens.lycos.com, Sunday Herald