- Szia Erzsi. Eljössz a szalagavatóra? - kérdezte Klári.
- Még nem tudom, nincs  sok kedvem - válaszolta a szőke lány.
- Ott lesz Zoli is az á-ból.
- Nem tudom, nem érdekel már azt hiszem.
Közben a megállóhoz értek.
- Szia, most busszal megyek - mondta Klári. - Holnap találkozunk.
- Szia.
Erzsi egy megállót gyalog ment. Közben vásárolt néhány dolgot az Ápiszban. A villamos majdnem üres volt. Leült és elővette az új filctollakat, hogy megnézze őket. Nagyon szerette a tollakat. Haza ért. A mamája még nem volt otthon. Melegített egy kis levest és megette. Utána tanulni kezdett. Jó tanuló volt. Közgazdasági, vagy külkereskedelmi pályára készült. Okos lány volt, a társai szerették az osztályban. Utána felhívta barátnőjét telefonon.
- Halló Erika? - Szia.
- Szia. Mit csinálsz este?
- Könyvtárba megyek.
- Utána nem jössz át?
-  Még nem tudom. Hánykor?
-  Hat körül.
- Jó.
- Szia.
Letette a kagylót. Csinált magának egy szörpöt és olvasni kezdett. Olvasás közben sokat gondolt egy fiúra. Csak látásból ismerték egymást. Iskolatársak voltak. 4 órakor megjött a mamája.
- Szia anyu. Mizujs?
- Szia. Segíts kicsomagolni. A közértben megint millióan voltak. - felelte a mama.
-  Jé, hoztál kecsöpöt?
-  Edith, ugye nem  felejtetted el a bátyád névnapját? Huszadikán haza jön.
- Mit vegyek neki? Semmi ötletem sincs.
 - Csinálj neki egy jó sálat. A gyakorlatokon sose öltözik felrendesen. Terád jobban hallgat. Majd adok pamutot. Az anyuka húslevest készített másnapra. Erzsi feltett egy lemezt. Az ajtót nyitva hagyta és segített a mamájának  megpucolni a zöldségeket.
- Ugye elmész a szalagavatóra?
- Csak mit vegyek fel?
 - Ugyan már Babi? Annyi ruhád van. Ott van a szürke szoknyád. Alig látom rajtad.
 - Jaj Mami, hát ezt nem gondolhatod komolyan
 - Miért, mi baja?
 - Ne. Rosszul áll.
 Közben végeztek a  zöldségpucolással. Kikapcsolta a lemezjátszót Bevonult a fürdőszobába. Utána felvette a kabátját.
 - Szia. Elmentem.
 - Mikor jössz vissza?
 - Sietek, majd  jövök ..- Felelte a küszöbön állva..
 Kilépett az utcára. Nagyot lélegzett a friss levegőből. A könyvtárban hamar végzett. Hat előtt ért a barátnőjéhez. Erika jókedvűen fogadta.. Bevezette a nagy szobába. A szülők nem voltak odahaza. Hozott egy szelet puncs tortát és az asztalra tette.
 - A Nagyi születésnapjáról maradt. Én nem kérek, de te edd meg. Erika kicsit molett barna lány volt. Lábát átvetette a fotel karfáján és elővett egy doboz cigarettát.
 - Kérsz? Marlboró?
 - Hát nem túl erős?
 - Te még sose cigiztél? - kérdezte Erika.
 - De a klubdélután után a  Zoliék megkínáltak.
 - Tényleg a Zoli mindjárt itt lesz.
 - Na ne! - kapta fel a fejét Erzsi - ezt nem mondtad.
 - Feljön egy barátjával.
 - Eri én nem akarok Zolival járni. - Mondta komolyan Erzsi. Világoskék szemével barátnőjére nézett. Végzett a tortával, összeszedegette a ruhájára esett morzsákat. Így vártak kis ideig. Aztán megszólalt a csengő. Két srác jött be az ajtón.
 - Sziasztok lányok bemutatom a barátomat, Robit Hogy álltok a matekkal? Én semmit sem tudok
 .- Én bele se néztem még - válaszolta Erika - Még a magyarral se végeztem. Biztos, hogy meghúznak. Zoli is rágyújtott. Robi nem dohányzott. Fekete pulóver volt rajta. Nadrágját a csizmájába tűrte.  Állítólag a legjobb angolos volt az osztályban. Sötét göndör haja volt.
    - Nem jöttök moziba? - kérdezte Robi
    - A nyolc órást még elérjük.
    - Énnekem haza kell mennem - felelte Erzsi. Holnapra még valamit át is akarok nézni. Erika  kedvetlenül  újból rágyújtott. Lemezeztek egy kicsit. Robi a szülők könyvtárát nézegette. Zoli pedig törökülésben ült a szőnyegen. Erzsi az órájára nézett.
 - Én lassan megyek is. - mondotta.
 Aztán elindultak mindannyian. Elbúcsúztak Erikától.
 - Sziasztok én 2-essel megyek mondta Robi.
 - Én is - szólt Erzsi.
 - Hát akkor sziasztok - felelte Zoli.
 A megállóban szótlanul álltak. Mikor megjött a villamos a fiú udvariasan  előre engedte a lányt. A villamoson ezt kérdezte:
 - Te meddig mész?
 - Én a Dimitrov térig.
 - Te?
 - Én végig megyek.
 Mikor a Dimitrov térre értek elbúcsúzott és leszállt a lány. Robi egyedül maradt az idegen utasok között De hamar azért ő is haza ért.
 
 

 2. fejezet.

 Erzsi bátyja az erdészeti iskolába járt Sopronban. Alig várta már, hogy haza utazzon. Ilyenkor mindig jó programokat szoktak csinálni az otthoni barátaival. A szüleit is nagyon szerette és a húgát is. Sokszor elvitte moziba, vagy egy-egy hangversenyre. Mikor haza ért, egy pénteki napon, kora délután, csak az anyukája volt otthon.
 - Szerbusz Tamás
 - Szerbusz anyu. Hogy vagytok itthon?
 - Semmi különös. Apád köhög egy kicsit. Már nagyon vár. A rádiót szeretné, ha megnéznétek ketten. Egyedül nem meri szétszedni.
 A fi hátul ült a szűk konyhában,  egy konyhaszéken.
 - Ne haragudj Tamás. Had menjek be a kamrába.
 Tamás felkelt. ivott egy kis sződát. Aztán bement. Végig feküdt az ágyon és a  rádiő újságot nézegette. De nem talált semmi kedvére vaslót. Nemsokára kulcszörgést hallott, megjöt az apa. Kicsit pocakos jókedvü ember volt. A hidegtől jó piros volt az arca.
 - Kit látnak szemeim? - Kiáltotta, miközben levette nehéz bőrkabátját és a fogasra akasztotta
 - Szevasz öregfiu - hát megjöttél?
 - Csók papa. Mi van ezzel a rádióval?
 - Á dehogy... Nem fontos, gyere mutatok valami mást.
 És lementek  a pincéből átalakított garázsba.
 - Ezt nézd meg. Lefújattam a kocsit, nem rossz mi?
 - Homokszín.
 - Ja. Egy haver csinálta. Még a dísztárcsákat vissza kell tenni. Na gyere hideg van itt. Felmentek a lépcsőn.
 - Figyelted a Vasast a múltkor?  - kérdezte a fiát.
 - Néztük a koleszban. Feljövőben vannak.
 - Feljövőben?  Persze te nem dobálózol a szavakkal. De olvastad a Népsportot?
 - Népsportot gyakorlaton? - Jó is lenne! - Nevetett a fiú
 .-  Jöhetne már a húgod, nagyon éhes vagyok.
 -  Tényleg, Erzsi. Jól van?  Nem akadt még valami fiú?
 Az anyuka megnézte a levest. Az apa jókedven hümmögött.
 - Hát Tamás, tudod hogy van ez. Na és te? Neked nincs ott valami soproni kislány?
 - Nincs apa. De majd szólok, ne féljél.
 Már éppen végeztek a terítéssel mikor megérkezett Erzsi. Gyorsan kezet mosott és asztalhoz ültek.
 - Hát ez a leves fantasztikus - kanalazott jókedven az apa. Egy kevés borsot is szórt bele.
 - Lányom, majd, ha te is ilyet tudsz főzni, már nem félek majd, hogy a nyakamon maradsz.
 - Ugyan, ugyan - felelt az asszony
 - Gyerekek szedjetek még. Van még sok.. A második fogás túróstészta volt. Azt is jóízüen fogyasztották el. Utána a nők kimentek elmosogatni, Tamás pedig készített egy feketét. Kávézás után Feri bácsi - így hívták a papájukat - olvasni kezdett. A mama pedig megöntözte a virágait. Erzsi a szobájába ment, hogy tanuljon egy keveset.
 A nappaliban. csak az apa maradt és fia. A papa a fotelben ült és olvasott, a fi pedig az ágyon heverészett gondolattalanul. Kinézett az ablakon. A lakásban csend volt. A nap egy kicsit besütött az ablakon. Így telt el  egy kis idő.. Aztán felkelt Tamás és felöltözött.
 - Sziasztok - mondta - átnézek a barátaimhoz.
 - Szerbusz, siess haza - felelt az anyja.
 - A nagy filmre itthon leszek. - válaszolt s fi.
 Magára kapta a dzsekijét és leszaladt a lépcsőn.
 - Átment az úttesten, még éppen elérte a villamost. Hamarosan már a barátjánál Karesznél csengetett.
 - Hello Tamás!
 - ellő, gyér beljebb! - mondta Karesz nevetve.
 - Mindjárt felhívjuk a többieket, hogy itthon vagy
 - Hagyd,  majd én tárcsázok. - és közelebb húzta a telefont az asztalon.
 Rövid telefonbeszélgetés után még egy barátjuk érkezett meg - Laci. Egy idegen fi volt vele.
 - Hova menjünk - kérdezte Laci. A Tamást csak meg kell ünnepelnünk?!
 - Menjünk a Vadászba, ott ilyenkor kevesen vannak. Elég olcsó is.
 A következő percekben már vidáman nyargaltak az eszpresszó felé. Itt mindnyájan sört ittak. Jót beszélgettek közben. Laci kipróbálta a játékautomatát is.
 Odahaza ezalatt előkerültek az ajándékok. Erzsi mégsem kötött sálat, hanem inkább vásárolt egy határidőnaplót. A bátyja majd ebbe beleírhatja a dolgait. Az anya vett egy új nyakkendőt. Talán ezt viseli majd a diplomaosztáskor. - gondolta. A papa egy érdekes könyvet vett. Előkészítettek mindent. Fél nyolckor megérkezett Tamás.
 A fogyasztott italtól jó kedve volt.
 - Gyere fiam! - veregette meg a vállát az apa - gyere a nappaliban vagyunk.
Bementek a szobába. Tamás elámult a sok ajándék láttán. Mindannyian megköszöntötték, majd leültek kicsit beszélgetni.

3.  fejezet

  A hétvége kellemesen telt el.  Emellett Erzsi az anyagban  is jól haladt a tanulással.  Hétfőn korán kelt, hogy idejében beérjen az iskolába. Történelemből dolgozatot írtak.  Mikor átvonultak a nyelvlaborba a folyosón találkozott Zolival.
 - Helló.Helló - köszöntötték egymást.
 - Na  végülis jössz a szalagavatóra? - kérdezte a fiu.
         - Igen.
         - Hát akkor találkozunk. - most rohanok. Szia.
         - Szia.
 A diákok  közül néhányan az udvaron töltötték a szünetet.  Klári és  Erzsi  a sarokban beszélgettek.  Klári rágógumizott.
     - Tényleg szakítottál Zolival?
     - Tényleg.
     - Más miatt?
     - Azt hiszem igen.
     - Ismerem?
     - Igen.
     - Megmondod?
     - Nem is tudom--- tudod, hogy a legjobb barátnőm vagy... olyan furcsát érzek... nem tudom elmondani...
     - Ne is... nem faggatni akartalak. - felelte Klári. Vissza mentek az épületbe. Tanítás után együtt mentek haza. A sarkon elbúcsúztak egy mástól. Klári jobbra, Erzsi pedig balra ment. Otthon Erzsi a garázsajtót nyitva találta. Az apukája bütykölt valamit az autőn.
      - Szia apu.
     - Szerbusz kislányom. - felelte az apa.
     - Talán még meleg az ebéd, nem vártalak meg.  Ne haragudj, de a motorban akarok megnézni valamit.
      - Semmi baj apu. Szereljél csak nyugodtan. - mondta Erzsi.
      - De én tényleg megyek, mert farkaséhes vagyok már. - Tette hozzá kipirult arccal.   Jóízűen megebédelt. Babfőzelék volt az ebéd aznapra. Utána még egy pohár kőbányai sört is ivott. A keserű ital azonban nem nagyon volt ínyére.  Átment a szobájába. Amíg  összekészítette a tankönyveit,  végzett a papája is a  kocsival
      - Átmegyek keresztapádékhoz. - mondta, miután megmosakodott.
Egyedül maradt Erzsi a lakásban. Szeretett egyedül lenni. ( De ilyenkor se ment ki a szobájából. ) Hat ó körül jött meg a mamája.  Azután eltelt az aznap is.. Lefeküdt a család. „ Eltették magukat másnapra” - ahogy az anyuka mondotta. Reggel mindannyian jókedvüen ébredtek. Erzsi még az ágyban átgondolta aznapi tennivalóit. A reggelit együtt költötték el. Az apa tejeskávét, a nők pedig mézestet ittak. Jó szelet vajaskenyeret mindannyian elfogyasztottak. Erzsi kevéske mézet még erre is tett. A lakásból Erzsi  indult el utoljára. Indulás előtt még időt kerített rá, hogy elmosogasson. Tudta, hogy édesanyja fáradt lesz majd ha délután
megérkezik. Gondosan bezárta az ajtót és fürgén elsietett...
 
 

4.  fejezet

... De most beszéljünk arról, akiről eddig oly kevés szó esett, Robiról. Történetem másik hőse tulajdonképpen ő lesz.
Robi elvált papájával élt, aki irodában dolgozott. A lakás egyszer volt. Illett a két magánakvaló férfihez. Robi nem gondolt továbbtanulásra, bár több tárgyból is osztályelső volt. Sokat olvasott. Apukája, aki nagy teniszrajongó volt, azonban főleg sport sikereire volt büszke. A fiu oszlopos tagja volt az iskolai kézilabda csapatnak. Itt barátkozott össze Zolival is . A mindig vidám, csipkelődő Zoli, és a hallgatag fi  jól megértették egymást. A szalagavatóra is, ahol sokat táncolt Erzsivel - csak Zoli unszolására ment el. Ezután tanév végéig sokat jártak össze, Erzsi Robival járt, Zoli pedig Klári mellett kötött ki. A csapathoz gyakran csatlakozott Erika is, akinek egy egyetemista fi udvarolt. Május elején  mikor már mindannyian nagyon izgultak az elkövetkező vizsgák miatt,  elhatározták, hogy kikapcsolódásként részt vesznek  egy szép hajókiránduláson. A kirándulás nagyon jól sikerült s ezután újult erővel vetették magukat a tanulásba. Meg is lett az eredmény. Mindannyian jól, vagy kiválóan tettek eleget a követelményeknek az érettségi vizsgán. Ezután még egy nagy erőpróbát kellett kiállniuk, azoknak, akik egyetemen, vagy főiskolán kívántak továbbtanulni: a felvételi vizsgát. Erzsi ezen sem vallott szégyent. A nyarat, mint a Külkereskedelmi Főiskola leendő hallgatója várhatta. Robi egy nagy hivatalba ment dolgozni ősztől. Előtte azonban a  vakációt még  jól eltöltötték együtt, menyasszonyával, Erzsivel. Hogy ők rövidesen férj-feleség lesznek, azt eldöntötték már régen. Robi keretanyja vállalatához került, aki a pályakezdés nehéz időszakában sokat segítette  a fut. Robi hamarosan az osztály egyik legjobb dolgozójává  vált. Alapos nyelvismeretét munkájában jól kamatoztathatta..

vége

(1983)