Varroda

Ha valahogy ki tudnánk számolni, és össze tudnánk adni azt az idő-mennyiséget, amit az emberek varrással töltöttek, akkor ez a tevékenység biztosan az egyik első helyen állna az élelemszerzés után a háborúskodás előtt. Ennek csak egyik oka, hogy ez egy időigényes elfoglaltság, sokkal inkább az a jelentőssége. Az öltözködés az emberek közötti kommunikáció és az önkifejezés egyik legrégibb eszköze volt, és tulajdonképpen ma is az. Legfontosabb emberi tevékenységek között van tehát, a következőképpen: evés, ruházkodás és építés. A varrással foglalatoskodó szülő, nagyszülő látványát már kora gyermekkorunkban megtapasztalhattuk, és ugyanígy a varrógép az egyik első, klasszikus értelemben működő, csattogó masinája életünknek. Ki ne szerette volna hajtani a pedált, ezt a tiltott gyümölcsöt?
Ma már ritkaság a szemünk előtt készülő ruha és kevesen engedhetik meg maguknak, hogy idejükből varrásra, hímzésre fordítsanak. Ám ruhánk egyre több van, egyre gyakrabban cseréljük. És mivel a ruha még mindig ugyanúgy, emberi kézzel és varrógéppel készül, valakik, valahol nagyon sokat varrnak. Felrémlenek előttünk varrodák, a város szélén, vidéken, vagy valamely távoli országban, ahol hosszú sorokban varrnak ma is, nekünk, helyettünk is.
 

Budapest, 2006-09-09                                                                               Somogyi Laura