VISSZA A LISTÁHOZ
Szász Lilla korábban a Ligetben
english
http://szaszlilla.hu/
http://lillaszasz.tumblr.com/
http://www.blurb.com/b/2134847-mother-michael-goes-to-heaven
http://www.phe.es/en/phe/exposiciones/1/official_section
videóelőzetes
megnyitó (videó)



Szász Lilla: Zsolti Mama Mennybe Megy
megnyitotta Somogyi Zsófia, 2013. február 21-én, 18 órától
a kiállítás megtekinthetõ március 21-ig






„A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.”

Lev Tolsztoj: Anna Karenina


Mónika prostituált, nyolc éve él együtt Zsoltival, a korábban meleg prostituáltként dolgozó fiúval. Egy éve hozzájuk költözött Sanyi, az árvaházból szabadult, Népligetben meleg prostituáltként dolgozó fiatal fiú. Zsolti és Sanyi egymásba szerettek, Mónival jó barátságban vannak. Valódi családot alkotnak, óvják, védik egymást. Sanyi „ki akar szállni”, abba akarja hagyni a prostitúciót és énekes szeretne lenni. Móni sokat iszik, rá akarják beszélni, hogy menjen el elvonóra. Lakásukat három kutyával és egy macskával osztják meg.

Körülbelül három évig fényképeztem õket ebben a lakásban. Itt éltek és itt dolgoztak. Drámák, szerelmek, boldog pillanatok – mindent itt éltek meg. És itt lett öngyilkos Zsolti 2010 február 24-én. Zsolti halála semennyire sem köthetõ a munkájához vagy ahhoz, ahogy éltek. Zsolti szerette Sanyit. Szerette és szeretett volna boldogan élni Sanyival. Gondosan eltervezett mindent. Senki és semmi nem tántoríthatta vissza a döntésétõl. A halál minden kérdésére és problémájára választ adott. Megkönnyebbült tõle. Nekünk, akiket itt hagyott, helyette is válaszokat kell találnunk.

„Vajon ez bárkivel megtörténhet?” – tettem fel a kérdést a halála után. És akkor döbbentem rá, hogy milyen sokan élnek hasonló helyzetben, hasonló problémákkal az én környezetemben is.

Nincs mit tenni, a jövõre kell koncentrálnom és tanulnom kell Zsolti értelmetlen és érthetetlen halálából.


  
 


 
Lilla Szász: Mother Michael Goes to Heaven
Opening speech by: Zsófia Somogyi from 18:00, 21st Febr
the exhibition open till 21st March



“Happy families are all alike; every unhappy family is unhappy in its own way.”

Leo Tolstoy: Anna Karenina



I met Michael, Monica and Alexander while I started photographing prostitutes in the Józsefváros neighbourhood of Budapest. They were the only ones in this isolated community with whom I became friends; over time very close ones. I photographed them for approximately 3 years; from the time when they moved to the flat where the whole series was taken.

The flat where they were living was very important to this series. They received their clients and lived their lives here; the two boys (Alexander and Michael) met in this flat, and it was the place where Michael committed suicide on 24 February, 2010.

Michael’s death was not because of or linked to prostitution. He loved Alexander. He loved him and wished to live happily with him. Unfortunately Alexander – a boy, who lived the majority of his life in an orphanage and as a gay prostitute – has never been capable to love. Never knew about intimacy. He used Michael but never loved him. Michael was the chaser and Alexander always wanted to escape.
Michael depended on his love, all his life depended on it; Alexander couldn’t stop playing his cruel games.

Michael’s act seems very logical to me now. He carefully planned his act. Nobody or nothing could bring him back from that decision. His death became the answer and the relief from everything – and perhaps for him it was.

The life of Monica and her family is not usual. But the problem that finally led to Michael’s death is. The question that I asked after the death of Michael was: “could it happen to anybody?” And I realised that similar situations were and have been in my private and in my friends’ lives.

What I can do now is to go on, and there is no other choice than learning from Michael and his meaningless death.