Esélyegyenlőségi politika
 

Az egalitárius társadalmi berendezkedésért folytatott küzdelem lényege, hogy a diszkriminált, perifériára szorított és kirekesztett csoportok is egyenlő esélyekhez juthassanak. Ennek mindenek előtt a társadalmi berendezkedés területén kell megtörténnie. Az alábbi pontok többek között a bevándorlókra, nőkre, leszbikusokra, homoszexuális, transszexuális, illetve a fogyatékkal élő emberekre vonatkozó,  azonos bánásmódot követelő intézkedéseket foglalják össze.
 

* Átfogó antidiszkriminációs csomag: antidiszkriminációs törvény megalkotása, diszkrimináló törvények megsemmisítése,  Equality targeting, támogatások  etc.
* Olyan átfogó antidiszkriminációs  törvény megalkotása, amely a bőrszín és nemzetiség mellett a “szexuális beállítottságot ” és a  “nemi identitást” is védi.
* Lakópolgárság
*  Világpolgárság mint tér, amelyben a különböző polgárok az új politikai összetétel folyamatában polgári létüket gyakorolhatják.
*  Általános szabad és EGYENLÖ választójogokat mindenkinek
*  Az egyenlőségi törvény kiszélesítése a 7B-VG mintájára minden Ausztriában élő ember számára. Állami célmeghatározás minden ember azonos jogállásáról azok egyedi igényeinek figyelembevételével
* Általános letelepedési jog
* A bevándorlókra vonatkozó jogi rendkívüli állapot megszüntetése
* A külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény megszüntetése
* Az idegentörvény megszüntetése
* Az úgynevezett integrációs törvény visszavonása
* A bevándorlók politikai összejöveteleinek szervezését és megtartását tiltó törvény visszavonása
* Az anyaországban történt, a nemi sajátosság, leszbikus, homoszexuális vagy transszexuális identitás miatti üldöztetést, illetve az emberi jogok megsértését ismerjék el menekülési jogalapnak.
* Átfogó önmeghatározási jog a fogyatékos embereknek
* Equality target budgeting (esélyegyenlőségi célu költségvetés) az állam és a cégek által
* Strukturális támogatási programok (bevándorlók, nők, leszbikusok, transszexuálisok  számára)  annak érdekében, hogy mindenki egyenlő esélyeket kapjon a képzés, nyilvános média, anyagi erőforrások és vezető pozíciók terén
* A prostitúció mint szexmunka elismerése.
* Szociális juttatások minden Ausztriában élő számára, egyedi igényeik figyelembe vételével, pl. családi pótlék ill. gyermekgondozási segély és tartásdíj előleg minden Ausztriában élő bevándorló gyermeke számára hovatartozásától függetlenül
*  A szükséges eszközök rendelkezésre bocsátása, valamint a migrációs, feminista és leszbikus médiumok és kutatás támogatása
* Az anyanyelvhez való jog, anyanyelvi oktatás és a hivatalokban többnyelvű ügyintézés
* Az azonos neműek közötti kapcsolatok a külön neműek közötti élettársi viszonyokra vagy házasságra vonatkozó teljes jogú elismerést kapjanak

* Morális és anyagi rehabilitálás mindazok számára, akiket a  20. században és mind a mai napig a leszbikusokat  illetve homoszexuálisokat sújtó külön rendelkezések  (§§ 129 I b, 209, 210, 220 és 221) alapján ítéltek el, valamint a jóvátételi törvény kiterjesztése a szexuális beállítottságuk miatt a náci uralom által üldözöttekre

* A külföldiekre vonatkozó diszkriminatív rendelkezések megszüntetése a társadalom minden területén (pl. oszták amatőr futball).
 

Migrációs politika
 

A migrációs politika és a rasszizmus terén az FPÖ/ÖVP kormányzással az osztrák államban nem történt cezúra. Csupán azokat a javaslatokat transzportálták, amelyek már az előző nagy koalíció fiókjának a mélyén is ott szunnyadtak. A rasszizmus csak még nagyobb brutalitással és kíméletlenséggel jelent meg. Ezt a folytonosságot fel kell ismerni és egyszersmind azokkal az alábbi követelésekkel, amelyek az Ausztriában tevékeny antirasszista csoportok akcióinak és szellemiségének eredményei, le kell küzdeni.

* Azon körülmények, struktúrák és törvények megszüntetése, melyek illegalizáláshoz vezetnek, a csúsztatások és hárítás leküzdése, az illegalizált legalizálására való jog megteremtése
* A genfi menekültügyi egyezmény feloldásának visszavonása
* Minden menekült állami ellátáshoz juthasson
* A menekült szállások privatizálásának és az úgynevezett visszatelepülési tanácsadás megszüntetése
* A munkához való szabad jog
* A tartózkodás és foglalkoztatottság összehangolása.  A letelepedési engedély megszerzése egyúttal foglalja magában az önálló vagy nem  önálló kereseti tevékenység folytatásának jogát.
* Szabad hozzáférés a lakástámogatási és kedvezményes lehetőségekhez
* A bevándorlókat érintő rasszista egészségügyi tesztek  megszüntetése
* Betegbiztosítás és szociális segély a menekültek, a nőkereskedelem áldozatai, az illegális bevándorlók, stb. részére
* Kvótamentes családegyesítés és az Art. 8 EMRK kiterjesztése más együttélési formákra
* Szakítás, válás, halál ne lehessen ok a kiutasitásra és a „nem kívánatos“ személyek kiutasítása ne legyen kihatással az utána érkezett családtagokra
* Önálló letelepedési jogot a szexiparban dolgozó bevándorlóknak
* Tolmács  bevonását a menekültekkel való érintkezésben, és tolmács bevonását abban az esetben, ha menekültügyi eljárásban szexuális erőszak gyanúja áll fenn.
* A bevándorlók megfigyelésére specializált rendőrségi egységek felszámolása.A szexuális munkásokra vonatkozó bejelentkezési kötelezettség feloldását a biztonsági szolgálatoknál.
* Tolmács kötelező jelenlétét az őrszobákon történő aláírásoknál
* Bevándorlókat erőszakos cselekedetért ne lehessen duplán büntetni (lásd idegenjogi következmények, honosítás
** külföldön szerzett iskolai végzettség elismerése és beszámítása, támogatási programok kidolgozása annak érdekében, hogy a bevándorlók a képzettségüknek megfelelő álláshoz és pozícióhoz juthassanak
* Az általános politikai szerepvállalás támogatása (anyagi is) és az esélyegyenlőség kiszélesítése
 

Feminista politika
 

A kormány- és pártpolitika területén feminista törekvések és követelések a mai napig alig jelennek meg. Azt a kevés nőpolitikai intézkedést viszont, amelyek voltak, a FPÖVP-kormányzás leépítette.pl. a nőminisztériumot férfiminisztériumra cserélte, a nőszervezeteket indokolatlan vizsgálatoknak vetették alá és pénzügyi ellátásukat megrövidítették vagy teljesen megvonták.

A feminista politika nem nősegélyezésről, támogatásról szól. A diszkrimináció egyéb megjelenési formáit is érinti és ezek összefüggésben jelennek meg.  Például a rasszizmus és szexizmus szorosan összefonódnak egymással. Ezért kell a feminista politikának  más diszkriminált és kisebbségi csoportok ( pl. bevándorlók, fogyatékosok) követeléseit elsajátítani (néhány ezek közül a bevándorláspolitikai követeléseknél fellelhető).

*A feminista ismeretek bevonása a társadalom minden területén (politika, kutatás, oktatás, stb.)  kirekesztés és marginalizálás helyett
* Egyenlő képzési lehetőségeket, feminista oktatást fiúk és lányok számára, nő- és nemiségkutatás, rasszizmus ellenes szemináriumok, szex-nevelés lányok számára
* Önrendelkezési jogot kiskorúak és fogyatékkal élők számára
* Támogatási programokat a nők és bevándolot nők minden társadalmi területen megnyilvánuló jelenlétének hatékonyabb kifejezésére
* Intézkedéseket a lányok, asszonyok, leszbikusok strukturális háttérbe szorítása ellen
* Támogatási rendszert a női-, leszbikus- és leánytanácsadó helyek, nőotthonok és feminista szervezetek számára
* Intézkedéseket a családon belüli (nemi) erőszak ellen
* A gyermeknevelés nemi szerepktöl független elosztása, a GYES igénybevételének megkönnyítése a férfiak számára
* Azonos munkáért azonos bért
* A rosszul vagy egyáltalán nem fizetett szolgáltatások megszüntetése és a női munkavállalók kiszolgáltatottságának leküzdése
* Az ökonómia újradefiniálása a nők, leszbikusok, bevándorlónők konkrét életkörülményeinek perspektívájából
 

Múlt politika
 

Ausztriában a mai napig széles körben elterjedt az a nézet, miszerint Ausztria a náci Németország elsőszámú áldozata. Az FPÖVP kormányzás alatt állami doktrinának nyilvánították ( Wolfgang Schüssel, a szudéta német tájegység Károly-díjasa egy izraeli újságban reklamálta Ausztria áldozat státusát). Egyfajta múltpolitizáló revizionizmust emeltek egyúttal kormányprogrammá. Zsidó és egyéb náciüldözötteket képviselő szervezetek jóvátételi követeléseit  közös nevezőre vonták az osztrák hadifoglyok és szudéta németek igényeivel. Ausztriának  mint nemzetiszocialista utódállamnak a felelősséget minden pontban viselnie kell. A fekete-kék kormányzás revansizmusát és revizionizmusát  vissza kell vonni. Egy új kormány számára a múltpolitika terén a legfels? maximum a revizionizmus revidiálása kell legyen.

* A nemzeti alapon keresztül 5.000 Euró azonnali kárpótlás fizetése minden náci hadbíróság által üldözött személy számára
* Jóvátétel a “náci medicina” és “fajhigiénie” áldozatai számára
* A dezertőrök, illetve a náci hadbíróság minden üldözöttének kollektív rehabilitációja és társadalomjogi elismerése
* A nagynémet hadifogságban besorozott katonák és katonanők kárpótlása a  Wehrmacht katonák helyett
* A Wehrmacht katonák kárpótlásáról szóló törvény visszavonása
* A szélsőjobboldali szervezetek támogatásának visszavonása (Verband der Volksdeutschen Landsmannschaften (Német Népnemzeti Szövetség)= 7,2 millió Euró jelenleg...)
* “Osztrák  Hontörténet Háza” helyett náci terror felvilágosító intézet létrehozása
* Zsidó történelem oktatása az iskolákban és egyetemeken
* Intézet alapítása a szociális harcok történetének dokumentálására
* Az utcanevek történelmi feldolgozása, ill. egyúttal átnevezések
* Háborús műemlékek esetében a műemlékvédelem feloldása és hivatalos összehangolás a népnevelő teendőkkel
 

Kultúrpolitika
 

Az osztrák kultúrpolitikának mindenek előtt meg kell próbálnia az utóbbi években egyre inkább megnyilvánuló reakciós hajlamot legyőzni. A plurális nyilvánosság megteremtését kell  támogatni a kultúrában, és meg kell akadályozni ki-árusítását és gazdasági bekebelezését. A kultúrpolitika ebben a tágabb értelmezésben nem egyszerűen olyan politika kialakítását jelenti, amely az egyes művészeti ágak érdekpolitikáját érinti, hanem messze túl ezen a demokratikus politikai intézkedések széles körű foganatosítását és támogatását különböző politikai területeken, mindenek előtt a média- és oktatáspolitikában.
 

***központi támogatás demokrata-politikai jelentőséget kell, hogy nyerjen a fogyasztóorientált kultúrával szemben, a kultúratámogatásban bevett spártai modell feloldása a projekt-és témaorientált támogatási modell javára
* Ausztriában aktuális kultúrpolitikai diskurzusok támogatása intézményes jelekkel, valamint rendezvények, rendezvénysorozatok és publikációk elősegítésével
* A kultúra és politika területei között közvetítő projektek támogatása, valamint a nemzetközi összmunka erőteljes támogatása
 Valamennyi patriarchális intézkedés leépítése, mint pl. rendjel adományozás és ünnepi aktusok, az így felszabaduló pénzeket  feminista és rasszistaellenes ügyekre kell fordítani
* Támogatáshoz, ösztöndíjhoz és díjhoz minden Ausztriában élő ember juthasson hozzá állampolgárságától függetlenül, a bevándorlók a lakosság migrációs megoszlásának arányában, az egyenlőségi elveknek megfelelően, paritásos alapon képviseltessék magukat a kultúrában
* A kultúrpolitikai kommisszió követelményei alapján  a képviselő- és elbíráló bizottság ügyének újraszervezése (formalizálás, szabályalkotás, ügyrendek, stb.
* A kurátor-nő  modell mint strukturális kísérlet továbbfejlesztése
* A médiatámogatás átfogó reformja, egyrészt a felelős struktúrákat , másrészt a támogatásra jogosult médiákat illetően:
- A szabad (nem kommersz) rádiók  és hálózat kezdeményezések bevonása a médiatámogatásba, ahol a rádiódíj részesedés a szabad médiákat kell, hogy megillesse
* A sajtó -és publicisztika támogatásáról szóló törvények olyan irányú újraalkotása, ahol a pluralitás és demokrácia- politikai minőség döntenek a támogatás méltányosságáról
- Az ORF nyilvános-jogi teljesítése (a kulturális és oktatási műsorok nézettségi kvótamentessége, megfelelő idősáv és  terjedelem, elegendő pénzforrás)
* A kultúra, oktatás és művészet közötti kooperáció új formáinak kiépítése és támogatása, a művészet és oktatás progresszív együttműködéstől az alternatív népfőiskoláig
* A művészeti akadémiák reformja, szabad bekerülés és a burkolt mesterosztály-elv megszüntetése: az önszerveződő, szabad osztályok lehetőségének megnyitása
* Állami pénzek a privát szponzorálás helyett az egyetemeken és iskolákban
*  Az egyetemek teljes jogképességének visszavétele és a tandíjak eltörlése
* Integráló iskolákat elittámogatás helyett, az osztályozási rendszer eltörlése és az önbírálat segítése
 

Szociál- és gazdaságpolitika
 

Az EU liberális politikai normáinak túlteljesítése helyett a szociál- és gazdaságpolitikának a meglévő központi problémákkal kell foglalkoznia: erőteljes elosztási egyenlőtlenségek, a gazdaságpolitikában érvényesülő technokrata-elitista döntésmechanizmusok és a nyilvánosság előtt nyitott intézmények hiánya

* A büdzsé mint a szociális helyzet szerint és a nemek közötti újraelosztás eszköze a nulldeficit helyett.
Az EU terén a stabilitási paktum erősen kritizálható.
* Az osztrák adóparadicsom bezárása a „befizetési kvóta csökkentése“ helyett: a banktitok feloldása annak érdekében, hogy a vagyonmegoszlásról információhoz lehessen jutni, hogy progresszív adót lehessen rá mérni. Alapítványok erősebb adóztatása. A vállalkozói- és vagyonadó EU-szintre emelése.
* Privatizálások visszavonása és több nyilvános vita az állami üzemek céljairól és irányításáról
* Ingyenes gyermekfelügyelet és egész napos iskola
* Alapbiztosítás / és alapbevétel „szociális találati biztonság“ helyett
* Szociálpolitika (pl. jövedelempótló ráta emelése, munkanélküli minimálsegély bevezetése, a partner jövedelme beszámításának eltörlése a rendkívüli segélyek esetében) kényszermunka rendelkezések helyett (”welfare to work”)
***lakosság széleskörű bevonása a gazdaságpolitikába (lásd Porto Alegre participatív büdzséjének példáját)
* Adóeszközökből szerveződő nyugdíjrendszer biztosítása a vagyonosok magánnyugdíj pénztárából történő segélyezés helyett
* Ausztriáról szóló éves szegénység-gazdagság arányt feldolgozó jelentés készítése
*
*