Nicole Scheyerer:
A ist der Name für ein Modell, étrangement proche, 2003
Andreas Fogarasi kiállítása
 

Európa államai ma egyfajta Double-Bind szituációban találják magukat: egyfelől növelniük kell a telephely értékét – például a kultúrával – ill. az országuk turisztikai előnyeit kell értékesítenük; másrészt állandóan ennek az attraktivitásnak a következményeivel kell megküzdeniük, amikor ezen üzeneteik téves címzettjei – ennyi fény által csábítva –, a határaikat szeretnék átlépni.
Fogarasi András a "A ist der Name für ein Modell/étrangement proche" című kiállítása ezt a szakadékot mutatja be, a hívogató nemzet-marketing és az egyidejű elválasztás között, Andorra példáján. A kiállítás címének első fele a svájci írót, Max Frisch-t idézi, aki "Andorra" című színdarabjáról – ami egy képzeletbeli ország nacionalizmusának és antiszemitizmusának kezdeteit írja le –, azt mondta: "Andorra egy modell neve".
Az „Étrangement proche" (meglepően/idegenül közel) pedig a katalán törpeállam jelenlegi turisztikai-szlogenje, miközben adómentességge főleg bevásárlótúristákat vonz.

Fogarasi – aki építészetet is tanult –, kiállításának látogatóit érkezésüket követően egy pódiumra vezeti, ahonnan enyhén emelt perspektívából látni rá a falhoz támasztott elegáns aluminiumtáblákra. Valamennyi tábla a kiállítás témájának egy-egy újabb elemét hordozza: Andorra turisztikai logója, lakosságának összetétele, Max Frisch színdarabjának fotója a zürich-i premierről, egy osztrák anti-rasszista csoport követelései, s végül egy kolozsvári autóbusz fotója. A drága Aludibond alkalmazása szándékosan kétértelmű, hisz turisztikai vásárokon éppúgy megtalálható, mint kortárs művészeti kiállításokon, s így ez kétségkívül ironikus tálalása a fogyasztói tájpercepciónak. Fogarasi "From the border to the Shopping Center" („A határtól a bevásárlóközpontig“) című videója egy éjszakai autóutazást mutat be, a spanyol-andorrai határtól egyenesen egy bevásárlóközpont mélygarázsáig.