R azt mondja, 2000/2001 olyasmi volt itt, mint 68/69 lehetett. Hagyjuk, hogy ő akkor még meg se született, s én is csak 11 voltam. Tény, hogy minden héten volt demo, a legnagyobb augusztus 20-án. Azokban a hetekben a tüntetések a genovai G8 találkozó alkalmával indokolatlanul bebörtönzött VolxTheater Karawan tagjainak szabadon engedését követelték. A felvonulások a belváros kellős közepéről indultak, s az Olasz Követség érintésével a Külügyminisztérium épülete elé tartottak. A szónokok beszédeit egy furgon platóján elhelyezett keverőpultról hangosították, de a menetben is voltak aktivisták, akik a rigmusokba foglalt szlogeneket hangosbeszélőn skandálták, illetve több dobos is, akik élvezetes ritmusokkal színezték a menet hangképét. Az aktuális táblákon, transzparenseken kívűl PACE feliratú szivárvány-, és Che Guevarás vörös zászlók dominálták a látványt. Ennek megfelelően a bécsiek szívesen álltak meg, vagy hajoltak ki az ablakon, hogy az ORF 1 híradója helyett pár percig a karneválszerű felvonulást nézzék. A külügyminiszter asszonynak többször egymás után sajtóértekezleteken kellett nyilatkoznia, míg a vagy két-három hétig jogtalanul fogva tartott utcaszínház tagjait szabadon engedték. Hazaérkezésük másnapján ők tartottak angol és német nyelvű sajtóértekezletet, ahol nemcsak arról számoltak be, hogy letartóztatásuk nélkülözte a szükséges jogalapokat, de fogvatartásuk, kihallgatásaik metodikája is brutálisan törvénytelen volt.
Minderről, és sok egyébről, a Radio Orange adásaiból értesültem. Mióta ADSL van otthon – alig egy éve – időnként belehallgattam műsoraikba, s itt is próbáltam befogni FM-en, de sose találtam semmit, ami a 2001 augusztusában hallgatott adóra emlékeztetett volna. Az egyetlen demonstráció, melynek egy utcai falragaszról hírét vettük, a Libanonban zajló izraeli katonai agresszió ellen protestált.