|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
AZ ANGOL ÉS A SKÓT MÉDIAOKTATÁST SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEKMint arról már szó volt, az (angol /walesi és északír/) közoktatást szabályozó alaptantervnek a médiaoktatásra vonatkozó részlete rendkívül szűkszavú. Annál sokrétűbb a tananyag ill. taneszköz-szolgáltatók köre.A British Film Institute (BFI) A BFI-n, vagyis az Angol Filmintézeten belül működő oktatási munkacsoport (BFI Education Department) dolgozta ki a médiaoktatás elterjedésében fontos szerepet játszó ún. ISMERTETŐT (PRIMARY/SECONDARY MEDIA EDUCATION CURRICULUM STATEMENT 1989 ill. 1991, BFI), amelyben értelmezték a médiaoktatásban használatos alapvető kifejezéseket, a tematika kulcskérdéseit, az alaptantervi követelmények és a gyakorlati médiaoktatás viszonyát . A BFI oktatási munkacsoportja nemrégiben javaslatot tett azoknak a játékfilmeknek a listájára is, amelyekből a tanulóknak 16 éves korukig - ha mód van rá - minél többet meg kellene nézniük. Négy szempontot nevesítenek, amelynek alapján a 75 film kiválasztása megtörtént:
A hasonló céllal készült hazai listával való összevetés mindössze 10 egybeesést mutat (Patyomkin, Generális, M, A nagy ábránd, Aranypolgár, A hét szamuráj, Biciklitolvajok, Négyszáz csapás, Psycho, Párbaj, Csillagok háborúja). Egyáltalán nem szerepel közép-európai film a listán (cseh, lengyel, magyar), ahogy a svéd vagy a spanyol film sem. Nincs Bergman, Fellini, Antonioni, sőt Bunuel sem - van viszont Miyazake, Neil Jordan, Spike Lee, Ken Loach, Yimou Zhang, Nair Mira, Mike Leigh, és Abbas Kiarostami - vagyis van multikulturalitás, akár a legnagyobbak hiánya árán is! (Ennek a listának - éppen a filmoktatás pillanatnyi deficitje miatt - talán éppen ez az erős és véletlennek semmiképpen sem tekinthető irányultsága a legérdekesebb, számos nehezen magyarázható hiányossága mellett...) A BFI oktatási munkacsoportja minden év júniusában 3 napos médiaoktatási konferenciát tart -, mintegy 150 részvevővel. Rendkívül komolyan veszik, hogy összesen mintegy 4 millió gyerek folyamatosan érintett a médiaoktatásban, és ezért azt a kb. 46 000 angol& média tanárt aki ezekkel a tanulókkal kapcsolatba kerül, szisztematikusan meg is kívánják szólítani. A Film Education A Film Education a kilencvenes évek elejétől olyan rövid, az egyes témák órai feldolgozását segítő füzeteket, munkafüzeteket, oktatási segédanyagokat jelentet meg, amelyek nem feltétlenül alkotnak zárt moduláris rendszert, de érintik a filmoktatással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Néhány füzetcím a legutóbbi sorozatból: NARRATÍVA3, MUFAJOK4, KÖZÖNSÉG5, SZEREP ÉS KÖRNYEZET6. A Film Education ma 20 állandó munkatársat (közülük négyen érkeztek iskolai katedráról) foglalkoztat - s a brit filmipar szponzorációjával - oktatási segédanyagokat (füzet, munkafüzet, CD-rom, videosegédlet) készít, amelyek egy-egy, a piacon éppen megjelenő filmhez kapcsolódnak, a film marketing-tevékenységével összehangolva. A Film Education címlistája alapján a középiskolai szinten jelenleg mintegy 16 000 címre küldik az anyagokat, teljesen ingyenesen. English & Media Centre A médiaoktatásban "mértékadó" iskolák talán az English & Media Center által kiadott oktatási segédanyagokat használják a legnagyobb bizalommal -, szinte egységesen elismerve azok pedagógiai-módszertani-szakmai szinvonalát. A Központ az angol, média és drámatanárokat látja el oktatási anyagokkal és nekik szervez tanári tréningeket, vagyis azoknak a kollegáknak, akik a 9 és 19 év közötti diákokkal dolgoznak. Az E&MC kiadásában elérhető, meglehetősen borsos árú (25-30 000 Ft) oktatási csomagok jelenleg az alábbi témákban szolgálják a médiaoktatást:
Az E&MC vaskos anyagainak, oktatási csomagjainak legfőbb erősségét a forrásanyagok gondos kiválogatása adja. Az oktatás gyakorlatában kiderült, hogy a tanárok egyre szélesedő rétegének valójában erre van a legfőbb szüksége. A könnyen beszerezhető és áttekinthető elméleti háttéranyagok segítségével a konkrét feladatok megfogalmazását és preparációját, a feldolgozás módját a tanárok kitűnő érzékkel tudják maguk kialakítani -, alkalmazkodva a pillanatnyi helyzethez.7 Scottish Screen A nemrégiben (1997) alapított "Skót Képernyő" olyan sajátos hivatal, amelyet elsősorban azért hoztak létre, hogy segítse az önálló skót film és televíziós ipar fejlődését. Skóciában a Scottish Screen az a stratégiai intézmény, amelyik felelős a továbbképzési tréningekért és a lobbizásért. A Scottish Screen önálló oktatási referenst foglakoztat. Skóciában ma különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a médiaoktatásnak, hiszen megítélésük szerint a technikai-technológiai robbanással párhuzamosan a massmédia jelentősége egyre fontosabbnak tűnik, s így a médiaoktatás a 21. század oktatásnak egyik kulcsterülete lehet a média társadalmi, kultúrális és gazdasági jelentősége miatt. Ezért alapvetőnek tekintik, hogy
SFT, GFT8 - art mozi oktatási programok Az utóbbi néhány évben a BFI kezdeményezésére több nagyvárosban, összesen mintegy harminc meghatározó, többtermes moziban (de nem multiplexben!) létesítettek oktatási programszervezői munkakört. A MODELL lényege, hogy a filmvetítéshez rövid képzési program tartozik, amelynek a célja többnyire nem valamely film elemzése, hanem a médiaoktatáshoz kötődő probléma megtárgyalása. (Amihez természetesen gyakran egy-egy film szolgál kindulópontként). Rendkívül vonzó, hogy a legtöbb program a diákok és a tanárok együttes részvételét támogatja. A részvétel - ha nem is ingyenes de rendkívül kedvezményes -, hiszen a programot segíti a városi tanács és több alapítvány is.9 A Glasgow Film Theatre negyedévente megjelenő oktatási hírlevelét pl. kb. 300 tanár kapja, és mintegy harminc iskolából jönnek is a programokra. Egy év alatt összesen kb. 6000 (!) tanuló vesz részt ezeken a workshopokon, amelyeknek gyakran az iskola a helyszíne. Vizsgaközpontok A területi Vizsgaközpontok által kiadott - a szerzői jog által védett - sillabuszokat is joggal tekinthetjük oktatási segédleteknek. Bizonyos értelemben ezek a dokumentumok szabályozzák (kétévi periodicitással) a régióba tartozó iskolákban folyó munkát a követelmények (és részben a kiemelt témák) meghatározásával.10 A vizsgázók két szinten teljesíthetik a követelményeket - ennek megfelelően kell a sillabusz anyagából választaniuk. A példaként röviden bemutatott Közép-angliai Vizsgaközpont (MEG, Cambridege) 1999/2000-re kiadott, 16 éves korban teendő önálló (tehát nem az angol tárgyban kötelező minimumként oktatott) ún. GCSE média-sillabusza az alábbi három területre ír elő követelményeket:
A vizsga két részből áll (a végső értékelésben 50-50%-os súllyal): 1.A két és fél óra alatt teljesítendő írásbeli (paper), ahol a kérdések két csoportban válaszolandók meg:
2.Az értékelés másik része az előzetes kurzusmunkát minősíti (coursework), amelyet portfólió (mappa) formájában kell minden tanulónak elkészítenie, a gyakorlati feladatok és az esszéformában kifejett anyagok bizonyos szabadon választható kombinációjában
A követelményrendszer a
3: a 20 oldalas füzet ilyesféle problémák feldolgozására javasol gyakorlati feladatokat: minden kép történetet mond el; a hagyományos történetmesélés alapmintái; a jellegzetes szerepek; a hagyományos minták új megközelítésben 4: a 20 oladalas füzetben tárgyalt néhány kérdés: a könyv és a műfaj; hogyan határozható meg néhány egyszerű lépésben a műfaj; a műfajok keveredése 5: a 9 oldalas füzetben érintett néhány kérdés: a történet mint idea; a műfaj, a közönség és a bevétel; közönségvizsgálatok, kereskedelmi kampány; megjelenítés 6: a 17 oldalas füzet fontosabb témái: jellegzetes karakterek; a környezet kialakítása (időpont, politikai helyzet, szociális környezet, ruhák, épületek, jellemző részletek) 7: a tanárok - szinte minden iskolában ahol megfordultunk -, a maguk által preparált anyagból dolgoznak. Az előre gyártott feladatokat, táblázatokat, munkafüzeteket csak biztonsági tartalékként, talán a kezdő időszakban használták 8: SFT: Sheffield Film Theatre; GFT: Glasgow Film Theatre 9: a következőkben példaként bemutatott Glasgow Film Theatre oktatási programját pl. Glasgow városa, az Europa Cinemas és a Scottish Screen támogatja, a hirlevél kiadását pedig a Dillon könyvesbolt 10: mivel a felső középiskolai ("A-level") szintre sillabuszokat kiadó vizsgaközpontok anyagilag érdekeltek abban, hogy minél több iskola az ő vizsgájukat válassza, s kiadványaikat megvásárolják, így sokan erős kétellyel figyelik ezeket az intézményeket az esetleges visszaélések lehetősége miatt
|
|