Minden amiről tudni érdemes
Tollhegy
Ahol tanítják
Pályán lévő tanárok képzése
Akik segíthetnek
Gyakorlatok, tippek, tanácsok
Mindaz amire a tanításhoz szükség lehet
Az oktatásban használható filmek, videók listái
Ahol megbeszélhetjük közös ügyeinket
Amit hasznos lehet ismerni
Ajánlott olvasnivaló
Linkek
Mozgókép- és média tanárok képzése a felsőoktatásban
Visszatérés a főoldalraTartalomjegyzékArchívum a már nem aktuális, de talán még hasznos anyagainkból

A teljes dokumentum letöltése A média-és filmoktatás Angliában és Skóciában
Előző fejezet:
A TANTERV, A TANÁR, A TANESZKÖZÖK ÉS A VIZSGÁK VISZONYA A BRIT MÉDIAOKTATÁSBAN
TartalomKövetkező fejezet:
KUTATÁSI HÁTTÉR

AZ ANGOL ÉS A SKÓT MÉDIAOKTATÁST SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEK

Mint arról már szó volt, az (angol /walesi és északír/) közoktatást szabályozó alaptantervnek a médiaoktatásra vonatkozó részlete rendkívül szűkszavú. Annál sokrétűbb a tananyag ill. taneszköz-szolgáltatók köre.

A British Film Institute (BFI)

A BFI-n, vagyis az Angol Filmintézeten belül működő oktatási munkacsoport (BFI Education Department) dolgozta ki a médiaoktatás elterjedésében fontos szerepet játszó ún. ISMERTETŐT (PRIMARY/SECONDARY MEDIA EDUCATION CURRICULUM STATEMENT 1989 ill. 1991, BFI), amelyben értelmezték a médiaoktatásban használatos alapvető kifejezéseket, a tematika kulcskérdéseit, az alaptantervi követelmények és a gyakorlati médiaoktatás viszonyát .
A BFI oktatási munkacsoportja nemrégiben javaslatot tett azoknak a játékfilmeknek a listájára is, amelyekből a tanulóknak 16 éves korukig - ha mód van rá - minél többet meg kellene nézniük. Négy szempontot nevesítenek, amelynek alapján a 75 film kiválasztása megtörtént:
az életkorhoz igazodás
a lehetőleg széles merítés (de ugyanakkor külön kiemelik, hogy a lista egyáltalában nem fogja reprezentálni a nemzeti filmet, a rendezői életműveket, a műfajokat és a korstílusokat sem)
a jelentős irodalmi alkotások filmadaptációjának elutasítása
valamint konszenzus abban, hogy a választott film valamilyen értelemben "klasszikus" legyen

A hasonló céllal készült hazai listával való összevetés mindössze 10 egybeesést mutat (Patyomkin, Generális, M, A nagy ábránd, Aranypolgár, A hét szamuráj, Biciklitolvajok, Négyszáz csapás, Psycho, Párbaj, Csillagok háborúja). Egyáltalán nem szerepel közép-európai film a listán (cseh, lengyel, magyar), ahogy a svéd vagy a spanyol film sem. Nincs Bergman, Fellini, Antonioni, sőt Bunuel sem - van viszont Miyazake, Neil Jordan, Spike Lee, Ken Loach, Yimou Zhang, Nair Mira, Mike Leigh, és Abbas Kiarostami - vagyis van multikulturalitás, akár a legnagyobbak hiánya árán is! (Ennek a listának - éppen a filmoktatás pillanatnyi deficitje miatt - talán éppen ez az erős és véletlennek semmiképpen sem tekinthető irányultsága a legérdekesebb, számos nehezen magyarázható hiányossága mellett...)

A BFI oktatási munkacsoportja minden év júniusában 3 napos médiaoktatási konferenciát tart -, mintegy 150 részvevővel. Rendkívül komolyan veszik, hogy összesen mintegy 4 millió gyerek folyamatosan érintett a médiaoktatásban, és ezért azt a kb. 46 000 angol& média tanárt aki ezekkel a tanulókkal kapcsolatba kerül, szisztematikusan meg is kívánják szólítani.


A Film Education

A Film Education a kilencvenes évek elejétől olyan rövid, az egyes témák órai feldolgozását segítő füzeteket, munkafüzeteket, oktatási segédanyagokat jelentet meg, amelyek nem feltétlenül alkotnak zárt moduláris rendszert, de érintik a filmoktatással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Néhány füzetcím a legutóbbi sorozatból: NARRATÍVA3, MUFAJOK4, KÖZÖNSÉG5, SZEREP ÉS KÖRNYEZET6.
A Film Education ma 20 állandó munkatársat (közülük négyen érkeztek iskolai katedráról) foglalkoztat - s a brit filmipar szponzorációjával - oktatási segédanyagokat (füzet, munkafüzet, CD-rom, videosegédlet) készít, amelyek egy-egy, a piacon éppen megjelenő filmhez kapcsolódnak, a film marketing-tevékenységével összehangolva. A Film Education címlistája alapján a középiskolai szinten jelenleg mintegy
16 000 címre küldik az anyagokat, teljesen ingyenesen.


English & Media Centre

A médiaoktatásban "mértékadó" iskolák talán az English & Media Center által kiadott oktatási segédanyagokat használják a legnagyobb bizalommal -, szinte egységesen elismerve azok pedagógiai-módszertani-szakmai szinvonalát. A Központ az angol, média és drámatanárokat látja el oktatási anyagokkal és nekik szervez tanári tréningeket, vagyis azoknak a kollegáknak, akik a 9 és 19 év közötti diákokkal dolgoznak.
Az E&MC kiadásában elérhető, meglehetősen borsos árú (25-30 000 Ft) oktatási csomagok jelenleg az alábbi témákban szolgálják a médiaoktatást:
A SZAPPANOPERA OKTATÁSI CSOMAG (videokazetta és munkafüzet)
A REKLÁM (oktatási csomag)
A HÍR (oktatási csomag)
A KÉPEK HATALMA (CD-ROM és munkafüzet)


Az E&MC vaskos anyagainak, oktatási csomagjainak legfőbb erősségét a forrásanyagok gondos kiválogatása adja. Az oktatás gyakorlatában kiderült, hogy a tanárok egyre szélesedő rétegének valójában erre van a legfőbb szüksége. A könnyen beszerezhető és áttekinthető elméleti háttéranyagok segítségével a konkrét feladatok megfogalmazását és preparációját, a feldolgozás módját a tanárok kitűnő érzékkel tudják maguk kialakítani -, alkalmazkodva a pillanatnyi helyzethez.7

Scottish Screen

A nemrégiben (1997) alapított "Skót Képernyő" olyan sajátos hivatal, amelyet elsősorban azért hoztak létre, hogy segítse az önálló skót film és televíziós ipar fejlődését. Skóciában a Scottish Screen az a stratégiai intézmény, amelyik felelős a továbbképzési tréningekért és a lobbizásért. A Scottish Screen önálló oktatási referenst foglakoztat. Skóciában ma különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a médiaoktatásnak, hiszen megítélésük szerint a technikai-technológiai robbanással párhuzamosan a massmédia jelentősége egyre fontosabbnak tűnik, s így a médiaoktatás a 21. század oktatásnak egyik kulcsterülete lehet a média társadalmi, kultúrális és gazdasági jelentősége miatt. Ezért alapvetőnek tekintik, hogy
az oktatási rendeletek, előírások a szükséges mértékben és világosan fogalmazzák meg a tárgy helyét a közoktatásban
a rendszeres tanárképzésben tovább nem halogatható a tanárok felkészítése erre a feladatra
mivel ma az alaptantervben, de az egyes tantárgyak fejlesztésében sincs olyan világosan megjelenő stratégia, amely kezelné az új technikák, elsősorban a kommunikációs és médiatechnikák hatását, s hiányoznak a szükséges eszközök is, mindezzel a szabályozás lehető legmagasabb szintjén kell foglakozni

SFT, GFT8 - art mozi oktatási programok

Az utóbbi néhány évben a BFI kezdeményezésére több nagyvárosban, összesen mintegy harminc meghatározó, többtermes moziban (de nem multiplexben!) létesítettek oktatási programszervezői munkakört. A MODELL lényege, hogy a filmvetítéshez rövid képzési program tartozik, amelynek a célja többnyire nem valamely film elemzése, hanem a médiaoktatáshoz kötődő probléma megtárgyalása. (Amihez természetesen gyakran egy-egy film szolgál kindulópontként). Rendkívül vonzó, hogy a legtöbb program a diákok és a tanárok együttes részvételét támogatja. A részvétel - ha nem is ingyenes de rendkívül kedvezményes -, hiszen a programot segíti a városi tanács és több alapítvány is.9 A Glasgow Film Theatre negyedévente megjelenő oktatási hírlevelét pl. kb. 300 tanár kapja, és mintegy harminc iskolából jönnek is a programokra. Egy év alatt összesen kb. 6000 (!) tanuló vesz részt ezeken a workshopokon, amelyeknek gyakran az iskola a helyszíne.

Vizsgaközpontok

A területi Vizsgaközpontok által kiadott - a szerzői jog által védett - sillabuszokat is joggal tekinthetjük oktatási segédleteknek. Bizonyos értelemben ezek a dokumentumok szabályozzák (kétévi periodicitással) a régióba tartozó iskolákban folyó munkát a követelmények (és részben a kiemelt témák) meghatározásával.10 A vizsgázók két szinten teljesíthetik a követelményeket - ennek megfelelően kell a sillabusz anyagából választaniuk.
A példaként röviden bemutatott Közép-angliai Vizsgaközpont (MEG, Cambridege) 1999/2000-re kiadott, 16 éves korban teendő önálló (tehát nem az angol tárgyban kötelező minimumként oktatott) ún. GCSE média-sillabusza az alábbi három területre ír elő követelményeket:
nyelv és rendszertan
hogyan épülnek fel a médiaszövegek, a médiaszövegek jelentése, hogyan rendszerezhetjük a szövegeket?
producerek és a média közönsége
ki produkálja a médiaszövegeket, miért készülnek a médiaszövegek, a médiaszövegek befogadói?
üzenet és érték
miféle elképzelések, helyek, események és emberek - vagyis miféle "valóság" jelenik meg a fikciós és a nem fikciós médiaszövegekben?


A vizsga két részből áll (a végső értékelésben 50-50%-os súllyal):

1.A két és fél óra alatt teljesítendő írásbeli (paper), ahol a kérdések két csoportban válaszolandók meg:
az előzetesen nem látott/ismert médiaszöveggel kapcsolatban feltett négy kötelező kérdés
egy kifejtésre kerülő esszé téma


2.Az értékelés másik része az előzetes kurzusmunkát minősíti (coursework), amelyet portfólió (mappa) formájában kell minden tanulónak elkészítenie, a gyakorlati feladatok és az esszéformában kifejett anyagok bizonyos szabadon választható kombinációjában
három gyakorlati feladat /pl.max 5 perces kazetta/ értelmező kommentárokkal /max 5-750 szó/ ellátva, vagy
két gyakorlati munka és egy esszé, esetleg
egy gyakorlati munka és két esszé /1-1500 szó/)


A követelményrendszer a
tudás és a megértés (a médiaszövegek, intézmények és technikák tipikus formáinak és konvencióinak felismerése, leírása és magyarázata)
az elemzés, az interpretáció és az értékelés (a médiaszövegek közönségre és gyártóra gyakorolt hatása)
a gyakorlati és produkciós képességek (megválasztott és megszerkesztett saját médiaszövegek, kutatási tevékenység és prudukciós munkák előkészítése, kreatív és promóciós tevékenység)

mentén méri a diákok eredményét.

A kurzusmunka során alkalmazható esszékérdésekre az alábbi néhány példa jellemző:
Mutasd be, hogyan alakítja ki a suspense hatást Weir, Witness c. filmjének nyitójelentében? Milyen műfajba sorolható a film? Fejtsd ki az indokaidat!
Írd le néhány zenei CD tasakjának jellemző tulajdonságait! Hogyan lehetne megragadni a stiláris különbségeket közöttük?
Gyüjts össze néhány újságcikket, amelyek egy bizonyos politikai eseményt tárgyalnak. Hasonlítsd össze a szövegeket néhány érvényes szempont alapján, és vizsgáld meg a különbségeket, majd értelmezd az eltérő interpretációk okát!
Kutass fel két olyan hirdetést, amelyet a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség az elmúlt évben kivizsgált valamely bejelentés alapján! Írd le a bejelentés és a döntés indokait, fejtsd ki saját véleményedet, és okold is meg azt!
Fejtsd ki, hogy Spielberg hogyan mutatja be a nőket és a férfiakat ill. az egyes etnikai csoportokat az Indiana Jones és a sötétség temploma c. filmjében!
Fejtsd ki és mutasd is be, hogy egy jól ismert együttest hogyan ábrázol a média! (újságcikkek, zenei videók, reklámanyagok, tv műsorok alapján)




3: a 20 oldalas füzet ilyesféle problémák feldolgozására javasol gyakorlati feladatokat: minden kép történetet mond el; a hagyományos történetmesélés alapmintái; a jellegzetes szerepek; a hagyományos minták új megközelítésben
4: a 20 oladalas füzetben tárgyalt néhány kérdés: a könyv és a műfaj; hogyan határozható meg néhány egyszerű lépésben a műfaj; a műfajok keveredése
5: a 9 oldalas füzetben érintett néhány kérdés: a történet mint idea; a műfaj, a közönség és a bevétel; közönségvizsgálatok, kereskedelmi kampány; megjelenítés
6: a 17 oldalas füzet fontosabb témái: jellegzetes karakterek; a környezet kialakítása (időpont, politikai helyzet, szociális környezet, ruhák, épületek, jellemző részletek)
7: a tanárok - szinte minden iskolában ahol megfordultunk -, a maguk által preparált anyagból dolgoznak. Az előre gyártott feladatokat, táblázatokat, munkafüzeteket csak biztonsági tartalékként, talán a kezdő időszakban használták
8: SFT: Sheffield Film Theatre; GFT: Glasgow Film Theatre
9: a következőkben példaként bemutatott Glasgow Film Theatre oktatási programját pl. Glasgow városa, az Europa Cinemas és a Scottish Screen támogatja, a hirlevél kiadását pedig a Dillon könyvesbolt
10: mivel a felső középiskolai ("A-level") szintre sillabuszokat kiadó vizsgaközpontok anyagilag érdekeltek abban, hogy minél több iskola az ő vizsgájukat válassza, s kiadványaikat megvásárolják, így sokan erős kétellyel figyelik ezeket az intézményeket az esetleges visszaélések lehetősége miatt


Előző fejezet:
A TANTERV, A TANÁR, A TANESZKÖZÖK ÉS A VIZSGÁK VISZONYA A BRIT MÉDIAOKTATÁSBAN
TartalomKövetkező fejezet:
KUTATÁSI HÁTTÉR

Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás