 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
   |
Itt találhatóak a fontosabb hírek, információk a közeljövő eseményeiről, a még aktuális pályázati felhívások valamint különféle eseményekhez (konferenciák, fesztiválok stb.) kapcsolódó cikkek, beszámolók. Régebbi híreink az archívumban találhatóak.
| Soros Alapítvány program és tanévzáró fesztivál |  |
(1999.06.23) Június 24-én a Soros Alapítvány - a közoktatásfejlesztési program lezárásaként - egésznapos rendezvényt (10-18 óra) szervez az ELTE TTK lágymányosi új épületében. (XI. kerület, Pázmány Péter sétány 1/A) A pedagógiai-módszertani vásáron a Magyar Mozgókép- és Médiaoktatási Egyesület önálló standdal képviselteti magát
 | A standon ki fogjuk állítani az alapvető taneszközöket, illetve ízelítőt adunk a médiaoktatás nemzetközi szakirodalmából - elsősorban tankönyveket mutatunk be |
| Folyamatos videobemutatót tartunk a diákok által készített filmekből, illetve a stand belsejét a diákok által készített kollázsokkal illusztráljuk. |
| Bemutatjuk az Egyesület honlapját. |
| Előzetesen - egy ládikába bedobható kérdések alapján - kisebb internetes konferenciát tartunk a Regionális Médiaoktatási Központok képviselőinek részvételével |
| Bemutatjuk az elkészült és most készülő oktatási videokazettáinkat. |
| Bemutatjuk a Jancsó Miklós életművét (és annak társadalomtörténeti hátterét) feldolgozó interaktív oktatási CD-ROM-ot. |
| A stand előtt felállított helyszínre meghívunk számos olyan személyt, akik a médiaoktatásban valamilyen formában érintettek. |
A rendezvény részletes programja az Interneten: http://www.soros.hu/15ev/evzaro.htm
| Oktatás a média és digitális korszakban | |
(1999.04.27)
(Nemzetközi konferencia az UNESCO égisze alatt Ausztria Oktatási és Kulturális Minisztériuma és az UNESCO Osztrák Nemzeti Bizottsága szervezésében)
"Az UNESCO az iskolát ma olyan valóságnak tekinti, ami nemcsak a tantervben foglalt tudás átadásával segíti a gyermekek nevelését, hanem azokra az alapvető elvekre is megtanítja őket, amelyek valódi eszközök lesznek számukra, mikor szembesülnek a tömegkommunikációs média által terjesztett hatalmas információs áradattal. Hiszünk abban, hogy ez a program a legalapvetőbb eszköz annak érdekében, hogy a gyermekek a szólás és az információhoz jutás szent szabadságát egyszerre gyakorolva nőjenek föl. Más szavakkal, ez a program segíteni fogja a fiatalokat, hogy olyan állampolgárrá válhassanak, akik nemcsak megértik, hanem meg is élik a valódi polgári közösséget egy demokratikus társadalomban."
(Federico Mayor, az UNESCO Főtitkára)
A fenti elvet alapul véve az UNESCO 1999 tavaszán az információs társadalom és a tömegkommunikációs eszközök kihívására választ kereső oktatási konferenciát hívott össze Bécsben. Az Afrika, Ázsia, Latin-Amerika, Észak-Amerika, Ausztrália és Európa tájairól meghívott több, mint 40 médiaoktatási szakértő (oktatók, kutatók, minisztériumi képviselők, média kommunikátorok) három teljes napot töltött a média és digitális korszak nevelési feladatainak számbavételével saját oktatási tapasztalatai közzététele és felülvizsgálata segítségével.
Habár a médiaoktatás végső célja mindenhol ugyanaz - kritikus látásmódra és autonómiára nevelés, mely segíti gyermekeinket, hogy társadalmuk felelős polgárrá válhassanak-, a megvalósulás módjában és a hangsúlyokban tapasztalhatunk eltéréseket. Ezek többnyire az egyes térségek, országok eltérő szociokulturális sajátosságaiból és fejlettségéből adódnak.
A médiaoktatás, a formális oktatási rendszerben a legnagyobb hagyományokkal a “nyugati” típusú társadalmak országaiban rendelkezik, ahol a fejlett technológia és az eszközökhöz való hozzáférés lehetősége a legelőrehaladottabb. Az angolszász területek, Anglia és Wales, Skócia, Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok oktatási koncepciója alapvető hasonlóságokat mutat ebben a kérdésben:
Egyaránt foglalkoznak az írott és elektronikus média
| intézmény rendszerével, annak sajátos érdekeivel, a média szövegek üzenetei mögött rejlő ideológia megfejtésével, |
| elemzik, hogy milyen képet fest a média a különböző társadalmi csoportokról (reprezentáció) |
| a média nyelvével, sajátos kifejező eszközeivel |
| a narrációval |
| és a média műfajaival. |
A nemzeti tantervekben mindez eltérő mélységben van jelen. Önálló tárgyként többnyire csak a felsőbb évfolyamokban választható, de valamilyen, integrált formában már az alsóbb osztályokban is megjelenik. Kivétel itt az Egyesült Államok, ahol a felsőoktatásban nagy számú médiához kapcsolódó kurzust találhatunk, de a közoktatás szintjén ennek elterjedése csak szórványos és a curriculumok nem is tesznek róla említést ilyen formában. A szemlélet viszont jelen van a társadalomismereti, kommunikációs és művészeti neveléssel foglalkozó tárgyakban. Mégis inkább a network kommunikáció és a digitális technológia elterjedésén van a legnagyobb hangsúly.
A nyugat-európai országok legtöbbjében találunk példát a médiaoktatásra. A tantárgy ritkább esetben körvonalazódik explicit módon a tantervekben, többnyire szintén a társadalomismereti vagy művészeti nevelés keretében valósul meg. Az írott média formái nagy hangsúlyt kapnak az oktatásban mindenhol. A nagyobb tapasztalattal rendelkező országok közül különösen említésre méltó Ausztria, ahol ugyan csak egyes középiskolák rendelkeznek írott tantervvel erről a tárgyról, de a formális és iskolán kívüli nevelés minden szintjén rábukkanhatunk figyelemreméltó gyakorlati munkára az óvodától a felnőttoktatásig.
Latin-Amerikát, talán főként a nyelvi nehézségek miatt (a konferencia nyelve az angol volt), csak Argentína képviselte, jobban mondva Buenos Aires. Ebben a világvárosban azonban számunkra is különösen érdekesnek tűnő médiaoktatás folyik, ami már több, mint tíz éves múltra tekint vissza. A Buenos Airesi Önkormányzat Oktatási Titkára és csapata évente 300 tanárt és ezzel egy időben 10.000 gyereket készít föl videó, folyóirat és rádió programok előállítására a szólásszabadság és az információhoz jutás szabadsága jegyében. Habár ebben a munkában, a mienktől eltérően, a gyakorlaton van a hangsúly, kiválóan látszik megvalósulni egy valódi “kreatív médiapedagógia” elve. Ugyanakkor Buenos Airesben elindult a médiaoktatás egy másik irányzata is, ami az angol modellt követi.
Indiában és Afrika néhány országában, ahol a médiaoktatás szemlélete nem csupán a modern technológia és a komputerizált kommunikáció lehetőségeinek elterjesztésében merül ki, a legfontosabb a média eszközeinek használatára nevelés az önreprezentáció és az önkifejezés megvalósítása érdekében. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy az emberek, lokális szinten, legyenek képesek megmutatni magukat a világnak a globális média egysíkú, sztereotip, leegyszerűsítő ábrázolásával szemben, másrészt viszont az audiovizuális média segítségével szeretnék ellensúlyozni a hátrányos helyzetű térségek, sokszor írástudatlan lakóinak kommunikációs nehézségeit.
A volt szocialista országokat ezen a konferencián Szlovénia, Oroszország, Észtország és Magyarország képviselte. Mindannyiunk esetében fontos tényező, hogy a globális média és a kereskedelmi csatornák megjelenése viszonylag új, bár annál erőteljesebb jelensége térségünknek. Erre sem a társadalom, sem az oktatás nem készült még föl igazán. Habár eltérő oktatáspolitikai és társadalmi válaszok születnek, mégis egyformán jellemző a “közös múltból fakadó” kissé protekcionista szemlélet a problémák kezelésében. Ami olykor esztetizálásba fordítja a társadalmi problémákat (leginkább Oroszország), máskor pedig inkább csak az új technológia kihívására keres megoldást az oktatásban (főként Szlovénia).
A magyar médiaoktatás a konferencia tapasztalatainak tükrében:
Jelenleg a magyar oktatási rendszer ugyanúgy viseli magán az átmenet ellentmondásait mind az oktatás általános szemléletében, mind tartalmában, mint a környező országok. Másrészt viszont a későn jövők előnyével tanulhatunk abból a tapasztalatból, amit, például az angolszász modell kitermelt több, mint tíz éves, folyamatosan változó próbálkozásai során:| 1. | Az angol médiaoktatás jelenlegi tendenciái alapján érdemes például megőrizni, mint fontos szervező elvet a tananyag egyik részében, a magyar mozgókép tanterv szemléletének azt a mozzanatát, ami az audiovizuális nyelv elsajátítására koncentrál és ebben a klasszikus filmnyelvet kiindulópontnak tekinti. |
| 2. | A világ minden táján jelenleg föllelhető médiaoktatási alapelveket figyelembe véve, viszont föl kell hívni a figyelmünket a magyar tanterv egy súlyos hiányosságára. Teljesen kimaradt nálunk a koncepcióból az audiovizuális média szövegek elemzése abból a szempontból, hogy miként ábrázolják az egyes társadalmi csoportokat (reprezentáció), ami különösen az etnikumok és mindenféle kisebbségek, eltérő csoportok média jelenlétének esélyegyenlőségét szolgálná. Ennek oka valószínűleg az e téren egyébként is még csak gyermek cipőben járó általános társadalmi szemlélet lehet. Mégis, egy bevezetése kezdetén álló tárgy, aminek erénye éppen szemlélete frissességében rejlik és ami a fejlett kritikai érzékkel rendelkező, autonóm polgárok nevelését tűzi ki céljául talán feladatának kellene tekintse ennek a látásmódnak az integrálását. |
| 3. | Ami még szembeötlően eltér más országok gyakorlatához képest, az az írott és a csak auditív média formáinak teljes mellőzése a magyar tantervben. Ennek is megkereshetjük persze az okát, de úgy tűnik a világ többi része a sajtót, a rádiót és a pop zenét ugyanannak a “kulturiparnak” a részének tekinti. Ha a Mozgóképkultúra és médiaismeret elnevezésű tantárgyat a szakértők nem érzik alkalmasnak ezen területek tárgyalására, akkor talán a Nemzeti tanterv valamely más részében kellene helyet keresnünk számukra. |
| 4. | Érdemes lenne a tantervet lefelé, a fiatalabb korosztály felé is kiterjeszteni. A konferencián megjelenő kutatók tapasztalatai szerint és a szakirodalmat olvasva is egyértelmű, hogy a média érzelmi attitűdöket befolyásoló hatása leginkább a korai években kimutatható. Ennek az életkornak az eltérő pszichológiai, pedagógiai sajátosságai természetesen más megközelítést tesznek szükségessé a médiáról szóló oktatás terén is, de erre vannak már jó példák más országokban, amit mi is hasznosíthatunk (ezt részben már el is kezdtük az osztrák anyag feldolgozásával). |
A bécsi konferencia ajánlása az UNESCO számára
A konferencia célja záródokumentum megfogalmazása volt, ami ajánlásokat tartalmaz az UNESCO számára a Médiaoktatással kapcsolatos politikája kidolgozásához. Ennek végleges formája még nem született meg, de a főbb elveket és feladatokat már a konferencia idején sikerült tisztázni.Az ajánlás tartalmazza a Médiaoktatás területeinek és feladatainak meghatározását:
A Médiaoktatás
| felöleli a kommunikációs média minden fajtáját: a nyomtatott szót, az állóképet, a hangzó és az audiovizális médiát bármi féle technikai közvetítésben. | ||||||||||
| Képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék a társadalmukban működő kommunikációs média természetét és használni tudják azokat saját kommunikációjukban | ||||||||||
| Biztosítja, hogy az emberek megtanulják | ||||||||||
|
A Médiaoktatás a demokrácia építésének és fenntartásának eszköze és alapvetően szükséges minden polgár számára a világ minden országában.
A konferencia ajánlása szerint a Médiaoktatást, ahol csak lehet, be kell vezetni a nemzeti tantervbe, a felsőoktatásba, a nem formális oktatásba és az egész életen át tartó nevelésbe.
| Azokban az országokban, ahol már az új technológia bevezetése folyik a Médiaoktatás segíthet a polgároknak felismerni a médiában rejlő képességet kultúrájuk és hagyományaik ábrázolására/torzítására. |
| Ahol korlátozott a hozzáférés ezekhez a technikai lehetőségekhez vagy nem is léteznek a Médiaoktatásnak az elérhető kommunikációs eszközökre kell alapulnia ugyanabban a kontextusban. |
| A Médiaoktatásnak biztosítania kell a speciális szükségletekkel rendelkező és társadalmilag, gazdaságilag hátrányos helyzetű emberek számára, hogy hozzáférhessenek az új technológiához. |
| A Médiaoktatásnak kritikus szerepet kell vállalnia és reflektálnia kell a politikai és társadalmi krízis helyzetekre. |
| A Médiaoktatás figyelmének minden féle média minden féle szöveg típusára ki kell terjesztenie figyelmét (nyomtatott anyagok, állókép, hangzó média és mozgókép, minden, ami gazdag és különböző kulturális tapasztalatokat nyújt az embereknek). |
A bécsi konferencia résztvevőinek ajánlása
1. Az UNESCO-nak föl kell állítania egy nemzetközi Klíring Intézetet a Médiaoktatás számára.A Klíring Intézetnek együtt kell működnie minden létező nemzeti és nemzetközi hálózattal és szervezettel, ami a Médiaoktatással foglalkozik. Hangsúlyoznia kell a kooperációt minden szakértő és szervezet között, akik formális vagy nem formális módon Médiaoktatással foglalkoznak. Az UNESCO-nak
| közös stratégiát kell kialakítania, terjesztenie kell a Médiaoktatási anyagokat, támogatnia és hangsúlyoznia kell a Médiaoktatás tudatosítását |
| folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a Médiaoktatás fejlődését |
| különös figyelmet kell fordítania a globális elterjesztésre, azért, hogy elősegítse a egyenlőséget a Médiaoktatás fejlődésében. |
2. Az UNESCO-nak meg kell könnyítenie a kutatásokat helyi és nemzetközi szinten egyaránt. A Médiaoktatás különböző aspektusainak föltárása érdekében a kutatás több fajtájára is szükség van:
| helyi, föltáró jellegű kutatásokra, melyek programok bevezetését vagy fejlesztését célozzák meg |
| összehasonlító nemzetközi vizsgálatokra |
| az újonnan létrehozott programok értékelő kutatására a hamis próbálkozások kiküszöbölésére |
3. A Klíring Intézet és az együttműködések fejlesztése révén az UNESCO-nak meg kell könnyítenie a tanárképző és átképző programok és módszerek kultúra-közi értékelését valamint segítenie kell a bevált gyakorlat közkinccsé tételét.
4. Az UNESCO-nak etikai elveken alapuló, megfelelő irányelveket kell kidolgoznia, melyek a Médiaoktatás kezdeményezéseinek és programjainak testületi támogatást célozzák meg, annak érdekében, hogy a curriculum, a pedagógiai elvek és a források oktatási integritása ne sérüljön
5. Az UNESCO-nak meg kell könnyítenie az együttműködések létrejöttét és finanszírozását, azért hogy a bécsi Konferencia ajánlásai teljesülhessenek
| Magyarországon tévéznek a legtöbbet Európában | |
(1999.04.27) A Médiametrie-Eurodata televíziós nézettségi adatait összesítve nemrég nyilvánosságra került felmérése szerint 1998-ban magyarok voltak Európa legtöbbet tévéző nemzete. A kimutatás szerint átlagosan 236 percet töltünk naponta a készülék előtt. Tavaly még csak harmadik volt Magyarország Törökország és Oroszország után. A kereskedelmi televíziós csatornák megjelenése mellett valószinüleg a szabadidő felhasználási lehetőségek beszűkülése lehet a magyarázat a televíziózás térhódításának. A rendszerváltás után a mozik és művelődési házak tömeges bezárása különösen a kistelepülések lakóit kényszeríti arra, hogy bekapcsolják a tévét. A televízió ma is a legolcsóbb szórakozási lehetőség. Magyarországon a kilencvenes évek eleje jelentette a fordulópontot, felmérések szerint ekkor a magyarok már szabadidejük több mint felét töltötték a képernyő előtt. Húsz éve, 1977-ben még mindössze napi másfél óra, tíz évvel később 113 perc, 1993-ban pedig 150 perc volt az átlag tévénézési idő.
| NAT REFORMRA VÁRVA | |
(1999.04.14)
A film, a média, és a többi művészeti tárgy helye a KOMA konferencia tükrében
A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány február 26-27-én megrendezett országos művészetotatási konferenciájának programja jelentős országos találkozót ígért. Nagy témákat - pl. a művészetoktatás szerepe az identitás kialakításában - illusztris előadókat, s számos szaktárgyi diskurzus lehetőségét. A plenáris előadásokat többnyire hittudományi intézmények képviselői tartották, vélhetően annak jeleként, hogy a KOMA új kuratóriuma a pedagógia és a szellem kérdéseiben rendkívül erősen igényli az oktatásban egykor meghatározó szerepet játszó egyházak részvételét.Mivel az oktatási tárca hónapokkal ezelőtt a pedagógiai közvélemény értésére adta, hogy a NAT-ot és az oktatási törvényt módosítani kívánja (de a mikéntről szinte semmi konkrétummal nem szolgált), a legnagyobb érdeklődéssel várt felszólalók újra csak azok a minisztériumi tisztségviselők voltak, akik esetleg már tudnak valamit a régi-új varázsszó, a kerettanterv tartalmáról. Míg a liberális tanügyérek az oktatás helyi kereteinek szabadságát féltik a kerettantervektől, s durva központosítási törekvéseket vélnek felfedezni a módosítás irányában, az új adminisztráció megítélése szerint az iskolának szüksége van a NAT és a helyi programok között valamiféle köztes szabályozóra, mert a különféle iskolatípusok és fokok közt nincs átjárhatóság, nagy az anarchia. Kerettantervek lesznek, ám azok mibenlétéről nem hangzott el semmi konkrétum.
A felszólalásokból kiderült (az alaphangot maga a miniszter adta meg), hogy az olyan művészeti tárgyak, mint a vizuális kultúra és az ének-zene egyértelmű veszetesei lettek a helyi tantervi szabályozásnak, míg az új területek, a mozgóképkultúra és médiaismeret vagy a tánc és dráma, csak formálisan került be a helyi tantervekbe, valódi óraszámok és órakeretek nélkül. Tény, hogy az óraszámok tekintetében a művészetoktatás (és a humanóriák általában is) még hátrább szorultak a természettudományos területekkel szemben - bár ezt talán éppen a NAT-ra voksolók akarták a legkevésbé. Noha ezen a tanácskozáson szerencsére csak messziről érzékelhettük azoknak a csatározásoknak a légkörét, ahol a történelemtanár az 'enedik' nagybolgár birodalmat is be akarja szorítani a tanmenetbe és a biológia az 'ikszedik' idegduc megtanításához is ragaszkodik -, a szakmai kérdéseken újra és újra átszűrődött az Iskola kultúraközvetítésre, a tudás, a képesség és személyiségfejlesztésre alkamas terrénumainak mára alaposan elbizonytalanodó viszonya. A művészetoktatással összefüggésben a hozzászólásokból egyértelmű volt, hogy az Iskola egészének a szerepe az újragondolandó lecke, nem csupán az egyes tantárgyak tananyaga, módszertana. Amikor a tudományterületek látványosan egymásba roppannak, amikor egyértelmű, hogy gyerekeink akkor tudják majd jól intézni a harmadik évezred sorsát, ha nem félelmeket és komplexusokat ültetünk el bennük az elsajátíthatatlanná dagadt tudásanyag sajtolásával, éppen ellenkezőleg egyfajta globális szelektáló, és átlátó képességgel ruházzuk fel őket.
A NAT nyomán tavaly szeptembertől a hetedik évfolyamon debütáló új műveltségi részterület, a Mozgóképkultúra és médiaismeret képviselői -, gyakorló tanárok, a tantárgy bevezetésén fáradozó megyei moderátorok, tankönyvírók, tananyagfejlesztők, honlapszerkesztők - összesen körülbelül nyolcvanan vettünk részt a számunkra szervezett szekcióülésen. A szekció munkáját Lányi András vezette, (a záró ülésen tartott beszámolóját külön is közöljük). A felkért hozzászólók névsora sem okozott meglepetést: Hartai László, Jakab György, Szijártó Imre - vagyis elsősorban azok, akik a több éves, jól szervezett kommandóakciókkal vegyes lobbyzással (Hartai, Jakab, és maga Lányi) elérték, hogy a film és a média mára legalább már a két mellső lábát betegye a közoktatás bevehetetlen várának a kapujába. A szekcióülés főként azt tudatosította, hol is tartunk jelen pillantban. A számok tükrében még valóban csak a kezdeteknél. Ez abból a felmérésből derült ki, amelyet Hartai László ismertett előadásában, (s kutatásvezetői minőségben.) A kétszáz iskolára kiterjedő vizsgálat azt mutatja, hogy a mozgókép és médiaismeret a legtöbb helyi tantervben integrálva jelenik meg - a középiskolákban főként az irodalom, az általános iskolákban inkább a rajz tantárgyba olvasztva -, önálló tárgyként kevés helyen gondolnak rá. A kutatás javaslatot fogalmazott meg, amely 90 órás minimum óraszámot rendelne a terület oktatásához a készülő kerettantervekben. A kutatás eredményeire támaszkodó, az oktatásirányítás számára készített előterjesztés szerint a 7-10. évfolyamokon minden tanulónak el kell sajátítania a mozgóképkultúra és médiaismeret alapjait, míg a tárgyból érettségire készülők az egyetemi ill. főiskolai felvételire is felkészülhetnek, fakultációs rendszerben a 11-12. évfolyamokon.
Míg a vizsgálati eredmények tükrében botorság volna az iskolákat hibáztatni azért, hogy a mozgóképpel/médiával ismerkedő tanulók száma ma még alig néhány százra tehető, a gyakorló tanárok arról számoltak be, hogy mégsem jelent különösebb nehézséget egy-egy iskolában a szükséges tanórák elfogadtatása. Az OKI felméréséből, de a konferencián felszólalók szavaiból is az derült ki, hogy változatlanul a szakképzett tanárok kis száma jelenti a tantárgy elterjedésének legnagyobb akadályát, különösen annak a tükrében, hogy a tanárhiány jó ha évtizedes távlatban kezelhető probléma.
Minden bizonnyal a minisztérium embereit is meglepte a médiaoktatást kiszolgáló taneszközválaszték mennyisége, és színvonala. Számos segédanyag jelent meg a piacon már most is - tankönyvek, sőt tankönyv-családok, munkáltató füzetek, tanári segédkönyvek - amelyeket Jakab György mutatott be röviden a konferencián -, s úgy tűnt, használják is ezeket a tanerők. További jó hír, hogy a folyamatos bővülésre is van remény. Még ebben az évben megjelenik Honffy Pál feladatgyűjteménye, Hirsch Tibor és Hartai László Jancsó Miklós életművét feldolgozó multimédia CD-ROMot készített, kiadásra kerül Herskó János videóra vett mintaórasorozata, valamint egy öt modulból álló módszertani mintaórasorozat, szintén videón, s egy Angliában használatos kiváló médiatankönyv kiadásáról is megállapodás született.
Annak megvitatására, hogy szakmailag mit érnek a már elkészült taneszközök, kevés volt a szekciódélután. Arató László (Irodalomtanárok Egyesülete) vázolta a Hartai-Muhi féle Mozgóképkultúra, médiaismeret tankönyv részletező kritikájának alapvetéseit, de a rendelkezésére álló öt perc mindössze arra volt elég, hogy néhány ponton jelezze tetszését illetve fenntartásait. Talán az Iskolakultúrában olvasható lesz a recenzió. Arató felszólalása után újra felvetődött, hogy személyes részvétel mellett rendszeressé kell tenni a szakmai vitákat.
S mindez rendben is lenne így. Vagyunk, ha még nem is látszunk, s bizonyos, hogy napról napra többen leszünk. Aki csinálja lelkes, mert a filmekkel és televíziós műsorokkal foglalkozó órákon érdeklődőek és aktívak a gyerekek, s az a szabadság, ami a médiaórán tanárnak és diáknak a tárgy tematikájából és módszertanából következően megadatik, még mindig kevéssé jellemző az iskolákra.
Ám a közelgő NAT revízió mindenképpen változást hoz, s ami ebből látszik, az nem feltétlen biztató. A kerettantervek a NAT műveltségterületeit ismét lefordítják tantárgyakra. Központilag írják elő az óraszámokat, s az adott tárgy helyét a tanmenetben. Ez megerősítheti, s reméljük, hogy meg is erősíti a mozgókép-és média helyzetét, de amennyiben a merevedő tanügyi konstrukcióban instabil helyre sorolódik - pl. az osztályfőnöki órák javasolt témájaként szakmailag felkészületlen pedagógusok moralizálnak esetleg a médiaesemények szörnyűségein -, abban az esetben újabb évtizedeket veszíthet az a tantárgy, amit pl. Skóciában az új évszázad várhatóan legfontosabb iskolai szereplőjének tartanak. A tanárképzés természetesen lassú tempója miatt sokan úgy látják, hogy a médiaoktatás ügye még sokáig a magasfokú szabadságot adó, képlékeny alternatív iskolai helyzetből (monnűdja meg a helyi tanterv, mi legyen egy-egy iskolában) tudna a legtöbbet profitálni. Ha ott épülne be ez a terület a helyi tantervekbe, ahol erre képezett tanár van, és úgy, olyan tanmenettel, és óraszámban, amit a helyi feltételek lehetővé tesznek.
Muhi Klára
| Lányi András összefoglalója a KOMA konferencia Mozgókép és média oktatás szekciójának munkájáról | |
(1999.04.14) (elhangzott a konferencia plenáris záróülésén)
Elnök úr! Arról számolhatok be, hogy nemcsak vetettünk, de már arattunk is. Itt volt kb. 40 olyan pedagógus, aki ma a Mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyat iskolában tanítani tudja.5 évvel ezelőtt talán senki sem volt, aki vállalkozni tudott volna egy ilyen tartalmú tárgy oktatására. Nem is volt ilyen tárgy, s főként nem volt neki tartalma. Nagyon sok mindenben léptünk előre. Ez a konferencia leltár volt arról, mi az amivel számolhatunk. Az Oktatási Kulturális Alapítvány támogatásának köszönhetően komoly tankönyvek, tantervek, audiovizuális oktatási segédletek állnak rendelkezésünkre, csírájában léteznek a szakos pedagógus képzés első műhelyei is.
A konferencia részvevői megvitattak néhány olyan alapkérdést, melyek a legnagyobb gondot okozzák azoknak, akik a gyakorlatban effélével foglalkoznak. Elsőként említeném - mert a legnagyobb hangsúly ezen van -, hogy a NAT végén kötelező jelleggel bevezetett új műveltségi terület igazából nem rendelkezik biztosított órakerettel. Talán mindannyian egyetértünk abban, hogy a művészeti tárgyaknak nem egymástól kell elhódítani az órakeretet, hanem helyre kell állítani a magyar oktatás szerkezetének azt a több évtizedes aránytalanságát ami abban áll, hogy az ún. természettudományos tárgyak egyre nagyobb órakeretet egyre rosszabbul használnak ki. Pedagógiai szempontból rossznak tartom az általános iskolában tanított középiskolai anyagot, és a középiskolában tanított egyetemi anyagot, miközben az emberrel foglalkozó tárgyak egyre kisebb területre szorulnak vissza. Azt a területet, ahol a művészi kommunikáció, a társadalomismeret, emberismeret megtalálja a maga helyét a közoktatásban anélkül, hogy a tanároknak egymással kellene ölre menniük, csak úgy lehet megtalálni, ha ezen az aránytalanságon segítünk. Ez azonban oktatáspolitikai elhatározás kérdése is.
Egyetértettünk Hartai László álláspontjával, hogy 80 óra volna az a minimális keret, aminél kisebb időtartammal nem érdemes hozzákezdeni ennek a tantárgynak a tanításához.
Igazából ez a kérdés. Nem az a kérdés, hogy tantárgyi integrációban vagy önállóan tanítsuk-e. Akár önálló tárgy lesz a Mozgókép- és médiaismeret területből, akár a nyelv és irodalomoktatáshoz kapcsolódna - amit a középiskolai tanárok egy jelentős része helyeselne -akár a vizuális pedagógiához kapcsolódna - amit általában az általános iskolai tanárok tartanak jó megoldásnak -, mindenképpen önálló maga a tudástöbblet. Ehhez kell rendelni egy megfelelő órakeretet, ahol a pedagógusok ilyen vagy olyan integrációban hivatottak tanítani ezt a tárgyat. Valójában a társadalomismeret keretébe bújt integrálás ez, hiszen tudjuk hogy a médiaismeret egyfelől egy kommunikációs rendszernek, a mai társadalmi életünk egy meghatározó elemének az ismerete, másfelől nyelvi, kommunikációs és esztétikai ismereteket tartalmaz.
Már csak az a kérdés, hogy az ilyen összetett képzettséggel rendelkező pedagógusokat ma Magyarországon melyik egyetem, melyik tanárképző intézet tanítja a megfelelő színvonalon és tartalommal, és vannak-e akik magukat a tanárokat tanítják?
| Média hatása gyermekekre és fiatalokra - konferencia Dobogókőn | |
(1998.12.02) Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és Polt Péter helyettes ombudsman szervezésében "Média hatása a gyermekekre és fiatalokra" címmel nemzetközi konferenciát rendeztek 1998 október 16-17.-én Dobogókőn. A rendezvény két napja alatt szociológusok, jogászok, tanárok, televíziós szakemberek, társadalmi szervezetek képviselői fejtették ki véleményüket a témával kapcsolatban. A konferencia végén a résztvevők 6 pontot tartalmazó záró nyilatkozatot fogalmaztak meg.
| Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) Kutatási Képzési, Kísérleti Film, Könyv- és folyóirat Kiadói Szakkuratórium által támogatott 1998. évi mozgóképoktatási programok | |
(1998.11.01)
| Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Művelődéstudományi és felnőttképzési Tanszék, Murai András - Szombathely | NAT kompatíbilis mozgókép- és médiapedagógia szakirányú továbbképzési szak bevezetése | 700.000 Ft |
| Bocskai István Gimnázium, Papp Zsolt - Hajdúböszörmény | Mozgókép oktatási kísérlet | 64.000 Ft |
| Kecskemétfilm Kft., Mikulás Ferenc - Kecskemét | Animáció a Művészeti Szakközépiskolában | 300.000 Ft |
| KLTE Művelődéstudományi és felnőttnevelési Tanszék, dr. Rubovszky Kálmán | Médiapedagógia képzés | 400.000 Ft |
| Magyar Filmintézet, Gyürey Vera - Budapest | Középiskolai tanárok mozgóképes továbbképzése | 250.000 Ft |
| Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége - Budapest | Oktatási rendezvény a 70-es évek magyar filmjeiről | 250.000 Ft |
| Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége - Budapest | 1998. évi szövetségi továbbképzés | 600.000 Ft |
| Magyar Független Film- és Videó Szövetség - Budapest | Határainkon túli televíziós szakemberek képzése | 300.000 Ft |
| Magyar Mozgókép- és Médiaoktatók Egyesülete, dr. Muhi András - Budapest | Jancsó Miklós CD-rom | |
| Minores Alapítvány, Varga Csaba - Budapest | Animációs oktatás | 300.000 Ft |
| Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTK - Kommunikáció Intézet, dr. Szilágyi Erzsébet - Piliscsaba | Oktatás | 400.000 Ft |
| Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, KözMűvelődési Tanszék, Győry Csaba - Esztergom | Filmterjesztő képzés | 400.000 Ft |
A Országos Közoktatási Intézettel együttműködve a kuratórium rendszeres kutatást indít amelynek célja a NAT szerint a közoktatásban bevezetésre kerülő mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségi területen kísérleti oktatási programok kidolgozása, bevezetése és tanulságainak összegyűjtése, hogy azokhoz más pedagógusok is hozzájuthassanak.
A kutatómunkában résztvevő pedagógusok kutatói ösztöndíjban részesülnek:
| Géczy Anikó, Ady Endre Gimnázium - Debrecen | |
| Domonkos Alajosné, Bartók Béla Általános Iskola - Bátonyterenye | 200.000 Ft |
| Fábiánné dr. Szenczi Ibolya, Regionális Médiaoktatási Központ - Csongrád | 200.000 Ft |
| Gáspár Sándor, Vajda János Újreál Gimnázium - Budapest | 100.000 Ft |
| Gremsperger József, Kempelen Gimnázium - Budapest | 200.000 Ft |
| Gyenes Zsolt, Janus Pannonius Tud. Egyetem - Pécs | 120.000 Ft |
| Horváth Beáta, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola Alapítványa - Budapest | 150.000 Ft |
| Jenei Gabriella, Talentum Általános Iskola -Tata | 150.000 Ft |
| Keléné Szabó Ágnes, Madách Imre Gimnázium - Salgótarján | 200.000 Ft |
| Kopasz Fabiola, JATE Ságvári Gyakorló Gimnázium - Szeged | 168.000 Ft |
| Kozák Zsuzsanna, I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola - Vác | 200.000 Ft |
| Kurián Kornélia, Kossuth Lajos Gimnázium - Miskolc | 180.000 Ft |
| Martin Ferenc, Révai Miklós Gimnázium - Győr | 120.000 Ft |
| Nagy Andrea, Vajda János Újreál Gimnázium - Budapest | 100.000 Ft |
| Odrobina András, Janus Pannonius Tud. Egyetem - Pécs | 120.000 Ft |
| Pápai Ferenc, Talentum Általános Iskola - Tatabánya | 150.000 Ft |
| Pölöskey István, Révai Miklós Gimnázium - Győr | 120.000 Ft |
| Szíjártó Imre, Tóth Árpád Gimnázium - Debrecen | 200.000 Ft |
| Szűcs Tibor, Városmajori Gimnázium - Budapest | 200.000 Ft |
| Tari Ágnes, Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola - Budapest | 200.000 Ft |
| Zakál Edit, Bajkó Judit, Szathmári Botond, Szilágyi Erzsébet Gimnázium -Budapest | 180.000 Ft |
| Zambrzyckiné Mezei Erzsébet, Telepy utcai Általános Iskola és Gimnázium - Budapest | 150.000 Ft |
Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás |