12. A film új központja: Európa
A lineáris narrációjú, hagyományos történeteket elmesélő film világvárosa Hollywood volt. Az új elbeszélési módok megjelenésével a filmgyártás középpontja Európába helyeződött át. A helyszín megváltozása a filmmel kapcsolatos elvárások megváltozását is jelezi. A hollywoodi mamutstúdiók nemzetközi szórakoztatóipari termékeket gyártottak [ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne kerültek volna ki a stúdiókból értékes, fontos művek]. Amerikában a film nem a művészetek - arts -, hanem a szórakoztatóipar - entertainment, show-business - része. A filmművészeti újhullámok Angliától Franciaországig, Csehszlovákiától Magyarországig a nemzeti kultúra részének tekintik magukat. Az ipari termék egyneműsége helyett a kulturális sokszínűséget részesítik előnyben. A filmet a többivel egyenrangú művészetként fogják fel, - erre utal a hatvanas években divatossá váló "a filmművészet nagykorúsága" kifejezés. Ennek az eszménynek a jegyében alakul át a filmfinanszírozás és gyártás rendszere a legtöbb európai országban. A filmesek fellázadnak az amerikai film uralma, a producerek hegemóniája ellen, s ennek ellensúlyozására kiharcolják a nemzeti filmművészet támogatását szolgáló pénzalapok megteremtését. Ilyen irányú filmreformok voltak - többek között - Nyugat-Németországban, Svédországban, Franciaországban, Angliában. Állami költségvetésből, tartományi pénzalapokból, a mozik megadóztatásából vagy egyéb forrásokból lehetőségeket teremtettek a piac megkerülésére, a nyereségelven működő produceri szisztéma ellensúlyozására, az értékesnek mondott nemzeti filmművészeti törekvések felkarolására. E reformok eredményeképp jött létre igen sok filmiskola, filmarchívum, filmklub és művészmozi, melyek az új film közönségének utánpótlását biztosították.
| A téma órai feldolgozásához javasolt gyakorlatok |
- Nézzük meg Godard Kifulladásigját és ugyanennek a filmnek a jó húsz évvel későbbi, azonos című amerikai változatát. Hogyan meséli el a történetet Godard és hogyan az amerikai rendező? Ugyanazt a történetet látjuk-e? Milyen érzéseket, gondolatokat sugall az egyik és a másik film?
- Elemezzük a Kifulladásignak azt az epizódját, amikor a főhős lelövi a rendőrt. Hogyan oldaná meg ezt a jelenetet egy hagyományos film rendezője? Nézzük meg ugyanezt az epizódot a Kifulladásig című amerikai remake-ben.
- Elemezzük Bergman Persona című alkotását. Melyek a történetben a homályos pontok? [Például: ki a film elején a kisfiú, milyen helyszínen látjuk, kit ábrázol a falon megjelenő kép, miért téveszti össze a szigetre érkező férj Almát Elisabeth-tel stb.] Milyen magyarázatokat találunk ezekre a rejtélyekre? E magyarázatok a filmben rejlenek, vagy attól függetlenek? Melyek a film alapján még elfogadható és a már nem elfogadható értelmezések?
- Írjuk meg Antonioni A kaland című filmjének rövid forgatókönyvi szinopszisát egy hagyományos hollywoodi mozifilm kívánalmai szerint. Kövessük az eleje-közepe-vége formát, a szálakat varrjuk el, a rejtélyekre derüljön fény. Miről szólna ez a másik film?
|
|
|
A TÖRTÉNETMESÉLÉS TÖRTÉNETE
Előző fejezet: