6. Elbeszélés és filmidő
Egy átlagos játékfilm játékideje másfél-két óra. De a filmek általában nem másfél-két óra történetét mesélik el. A történet ideje jóval hosszabb a film vetítési idejénél. Ezért minden film kihagyásokkal meséli el a történetet. Az a tény, hogy a hagyományos mozifilmekben az egyes jelenetek egymásból következnek, az előzőt folytatják és a következő felé jelentenek átmenetet, nem azt jelenti, hogy az adott történéssor minden elemét látjuk. A lineáris elbeszélés csak annyit jelent, hogy a történéseket időbeli folyamatosságukban szemléljük, tudjuk, mi miből következik, mi minek az előzménye és a következménye, vagyis az egyes képek a film nézésekor folyamatos eseménysorrá állnak össze a tudatunkban. Ha azt akarjuk közölni, hogy a főhős kimegy a lakásból és autóba ül, fölösleges hosszan mutatni, amint bezárja a lakásajtót, lemegy az emeletről, végigsétál a hosszú kertben, bezárja a kertkaput, kinyitja a kocsi ajtaját, kiengedi a kéziféket stb. E jelenet megértéséhez tökéletesen elég annyi információ, hogy kilép a lakásból és beül az autójába. Ha valamiért fontos ez a jelenet - például a hős ideges, babrál a kulcsokkal, rohan a lépcsőn, a kerten át -, mutathatjuk részletezőbben is, ekkor azonban az epizód a puszta tényközlésen túl [a főhős elmegy autóval] további információkat közöl a szereplő lelkiállapotáról vagy arról, hogy elmenésének kiemelkedő dramaturgiai jelentősége van. Ha azonban túl sok mozzanatot [snittet] hagyunk ki a folyamatos cselekvéssorból, a jelenet többértelművé lesz, részei között megszűnik az időbeli és oksági kontinuitás. Ha csak a fenti cselekvéssor két szélső pontját mutatják, a szereplőt a lakásban, majd azt, hogy elhajt az autójával, kételyeink támadnak, hogy a két esemény egymást követi-e, vagy a második időben jóval később - netán korábban - történik-e.
| A téma órai feldolgozásához javasolt gyakorlatok |
- Vázoljunk föl egy egyszerű, egy mondatban elmondható jelenetsort. Hogyan snittelnénk föl [azaz bontanánk képekre] ezt a jelenetsort? A folyamatos eseménysorból mely elemeket hagyhatnánk ki anélkül, hogy a jelenet értelmezhetetlenné válna? Hány mozzanatot kell kihagynunk ahhoz, hogy a néző ne értse pontosan, mi történt? Mennyi ideig tartana a fenti történés a valóságos időben? Mennyi idő alatt játszódhatna le a filmvásznon? Mi a jelentése annak, ha hosszasan, aprólékosan, részletezve mutatjuk ezt a történetet, vagy ha csak a kulcspontokat emeljük ki, a néző puszta informálását tűzve ki célul?
- Keressünk hagyományos filmekben olyan jelenetet, amely körülbelül ugyanannyi idő alatt játszódhatott le a valóságban, mint a filmvásznon [például a Casablanca repülőtéri búcsúepizódja]. Keressünk olyat, amelyben lassabban megy végbe a jelenet, mint az megtörténhetne a valóságban [pl. a Volt egyszer egy vadnyugat végső pisztolypárbaja]. Mi a közös ezekben a jelenetekben? Mi a rendező célja az aprólékos, lassú kidolgozással? Próbáljuk meg ugyane filmnek egy másik, kihagyásos szerkesztéssel elbeszélt jelenetét ugyanilyen aprólékosan feldolgozni egy képzeletbeli forgatókönyvben. Mennyiben módosította volna a film egészének jelentését, ha a jelenet ilyen aprólékos feldolgozással került volna vászonra? Tudunk-e olyan filmről, amelynek játszási ideje teljes egészében azonos a történés idejével? [Mint pl Hitchcock; A kötél vagy Zinnemann; Délidő című filmje].
|
|
|
A TÖRTÉNETMESÉLÉS TÖRTÉNETE
Előző fejezet: